A rezsicsökkentés költségei az egekbe szálltak, ezt nem lehet tartani - állapította meg Török Zoltán, az Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Az év elején még derűsek voltak a gazdasági kilátások, a háború azonban mindent megváltoztatott. Európa az energia-bizonytalanság rémével kell, hogy foglalkozzon, az élelmiszerválság a küszöbön van, és hamarosan dörömbölni kezd, az infláció 40 éves rekordokat dönt az USA-ban és Nyugat-Európában és félő, hogy a probléma évekig itt marad.

A magyar gazdaság az idei első negyedévben még elképesztő sebességgel robogott: éves összehasonlításban a növekedés 8,2 százalékos volt, de a megelőző negyedévekben is sorra ultraerős növekedési adatokat produkált. A második negyedév a gazdasági statisztikái még nem lesznek rosszak, sőt jó esély van arra, hogy a második negyedévben még 5,5 százalék körüli éves GDP-növekedésről szóljon a statisztika.

Előttünk a meredek lejtő

Ezt követően viszont elkerülhetetlennek látszik a jelentős gazdasági teljesítményromlás. A lakossági fogyasztás az egekbe szökő infláció miatt óhatatlanul is jóval visszafogottabb fog növekedni. A reáljövedelem változása a jelenlegi pozitív 5 százalék körüli tartományból fokozatosan csökken, és év végére negatívba fordulhat. Ami az ár-bér spirált illeti (vagyis azt a jelenséget, mikor az inflációhoz igazítják a munkáltatók a béreket) a recesszió nem engedi teljes-körűen kibontakoztatni.

Minden bizonnyal a jelenleginél is jóval töredezettebbé válik a magyar gazdaság és a társadalom. Lesznek olyan vállalatok, amelyek képesek lesznek kigazdálkodni a magasabb munkabéreket, mert a kereslet a termékeik/szolgáltatásaik iránt érdemben nem csökken. Ezzel szemben, számos olyan terület lesz, ahol erre a kereslet visszaesése miatt nem lesz lehetőség. Külön történet az állami körben alkalmazottak keresete: nagyon valószínűnek tűnik, hogy az államháztartás képessége a magasabb bértömeg kifizetésére erősen korlátozott, ezért itt széles körben lehet számítani az inflációt nem követő bérnövekedésre.

A nyugdíjak emelése várhatóan szintén nem haladja meg az inflációt.

Problémák a költségvetésben

Az év első felében az egész évre tervezett pénzforgalmi hiánycél 92 százaléka már összejött. A Pénzügyminisztérium szerint azonban a terveknek megfelelően alakul minden. A hírek arról szólnak, hogy a kormányzati bevételek - a magasabb inflációnak is köszönhetően – gyorsan emelkednek. Ha az extraprofitadót is befizetik a cégek, és az egyéb adóbevételek is tovább növekednek, akkor az emelkedő költségek egy részére is meglesz a fedezet. További kiigazítás, hogy a költségvetési konszolidációs program keretében a még el nem indult állami beruházások zömére vonatkozó halasztás a kormányzati kiadások visszafogásával jár. Ez a gazdasági növekedésből hiányzik – valamekkora mértékben már idén, nagyobb mértékben jövőre.

A beruházások esetében azonban nem kizárólag a költségvetési fejlesztések kiesése zavarja meg a képet. Ameddig az EU-pénzek folyósítása nem indul újra, addig az ebből a forrásból finanszírozandó beruházások sem tudnak elindulni, miközben a romló gazdasági környezet, a bizonytalanság és a megemelkedő kamatok is visszavetik a beruházásokat. Míg az első negyedévben még 13 százalékos bővülést mutatott a statisztika, a második félévben valószínűnek tűnik a stagnálás (3. negyedév), sőt a visszaesés (4. negyedév).

Hatalmasra emelkedhet a külkereskedelmi hiány

Mindeközben a cserearányok romlása folytatódik. Az exportárak jóval kevésbé emelkednek, mint az importárak. Ha az energiaárak magasan maradnak, akkor az év második felében még tovább romlik a külkereskedelmi egyenleg és a folyó fizetési mérleg. Ráadásul várható, hogy a külső keresletben lassulás következik, hiszen Magyarország fő exportpiaca az Európai Unió, ahol elkerülhetetlennek tűnik a gazdasági megtorpanás.

Az emelkedő importszámla és a visszaeső export-teljesítmény pedig rohamos ütemű külső egyensúlyromláshoz vezet, amit csak kisebb mértékben tud tompítani az, hogy a hazai beruházási és fogyasztási kereslet által generált importszámla is mérséklődik. Egy rosszabb forgatókönyv mellett akár 10 milliárd eurót is elérheti idén az áruforgalmi egyenleg romlása – ez a GDP 6,25 százalékának megfelelő tétel.

Az újabb covid-hullámok miatt az sem zárható ki, hogy az őszi hónapoktól visszatérnek a korlátozások, ez a turizmusra, vendéglátásra kedvezőtlenül hat. Összességében a fizetési mérleg egyenleg hiánya megközelítheti a GDP 10 százalékát 2022-ben.

Előttünk az energiaválság

Fel kell készülni arra, hogy 2022-2023 telén energiaválság lesz Európában. Az orosz gáz nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre, és ezt a hiányt nem sikerül teljes egészében pótolni más forrásokból. Magyarország különösen nehéz helyzetben van, hiszen a hazai gázfelhasználás 85 százaléka import; a gázt csak a meglévő csővezetékeken tudjuk importálni; ezek zömében orosz gázt szállítanak; továbbá a hazai elektromos áram előállításában is jelentős szerepük van a gázturbinás erőműveknek.

Ha nincs elég gáz, akkor nehéz elkerülni az energiaválságot. Ez pedig első körben a nagyfogyasztókat érinti: például a fémipart, a vegyipart, az üveggyártást. Sajnos számolni kell azzal, hogy azt érintett iparágak nem tudnak megfelelően működni 2022-2023 telén. Ez egy rossz, de reális forgatókönyv.

A szolgáltatások iránti kereslet is meg fog csappan. Nem csak a külföldi turisták, de a belföldiek is kevesebben lesznek – az emelkedő árak miatt sokan nem engedhetik meg maguknak a belföldi utazásokat, illetve az éttermi étkezést. A magas kamatok miatt a hitelkereslet is visszaesik, így az ingatlanforgalmazás is. A piaci szolgáltatások iránti kereslet csökkenése is negatív hatással lesz a gazdasági növekedésre.

Infláció: tovább emelkedik

Az infláció pedig még tovább fog emelkedni. A júniusi 11,7 százalék még messze nem jelenti az áremelkedés tetőzését. A külső inflációs nyomás nem mérséklődik, az energiaárak és az élelmiszerárak egyelőre még tartósan tovább tolják felfelé a mutatót, miközben a forint árfolyamának gyengülésének a hatása sincs még teljesen benne a fogyasztói árakba.

"Ősz elején érhetjük el az inflációs görbe tetejét, 14 százalék körüli szinten. Ez persze csak azzal a feltételezéssel igaz, ha a jelenlegi adminisztratív árintézkedéseket (élelmiszerár-stop, üzemanyagár-sapka) nem vezetik ki. Ugyanis, ha nem ez történik, akkor pillanatokon belül 20 százalék fölé ugrana a hazai infláció, és ez politikailag nehezen felvállalható" - mondja Török Zoltán.

Az árintézkedések közül a legnagyobb szerepe azonban mégis a rezsicsökkentésnek van. Míg az élelmiszerár-stop és az üzemanyagár-sapka költségeit nem a kormány viseli, utóbbi esetében végső soron az államnak kell állnia a számlát.

Ennek a költségei pedig az energiaárak elszállásával az egekbe szöktek: 1000-1600 milliárd forintot is elérhetnek, de akár meg is haladhatnak (nehezíti a számítást az információhiány a szerződésekkel, beszerzési árakkal kapcsolatban). "A fenti árintézkedésekkel magának állított csapdába került a kormány: a háború kitörésével az áremelkedés turbó fokozatra kapcsolt, az intézkedések kivezetése pedig egyre fájdalmasabb lenne a lakosság részére (ergó, egyre nagyobb politikai költséggel járna) miközben fenntartásuk egyre nagyobb gazdasági költséggel jár. Kérdés, hogy meddig fenntartható ez a helyzet" - magyarázza Török Zoltán. 

420 fölött

A forint árfolyama július első hetében 417-re ugrott az euróval szemben. A gyengülésben a külső fejlemények hatása meghatározó: július elején az európai energiabizonytalanság magasabb fokozatba kapcsolt a norvég olaj-, és gázipari munkások sztrájkja, illetve Oroszország újabb keménykedése miatt. Azonban vannak hazai tényezők is szerepet játszanak ebben: a magyar gazdaság sérülékenysége és a magyar gazdaságpolitika minősége.

Alapvetően magas az államadósság, ehhez hozzáadódik Magyarország magas energiafüggősége– elsősorban az orosz importtól. Ebben sem történt javulás az elmúlt évtizedekben. A magyar energiafüggőségi ráta (az import aránya a teljes felhasználáson belül) 70 százalék körüli, szemben a cseh és lengyel 40 százalék körüli mutatókkal. 

A másik probléma a magyar gazdaságpolitika minőségével kapcsolatos. A költségvetési politika ambíció a hiánycsökkentés tekintetében viszonylag szerények, a monetáris politikában a kettős kamatszisztéma nehezen értelmezhető. 2022-ben el kellene kezdődnie a költségvetési hiány drasztikus lefaragásának, különösen egy olyan magas adósságrátával rendelkező ország esetében, mint Magyarország. Ezt figyelembe véve nem tűnik túl ambíciózusnak az idei 4,9 százalékos hiánycél.

Ráadásul a májusban bejelentett költségvetési konszolidációs intézkedések (extraprofitadó + kiadáscsökkentés) nem a hiány további csökkentését célozzák, hanem azt, hogy a kormány politikai céljai (így a rezsicsökkentés fenntartása) és az eredeti hiánycél egyszerre legyen elérhető. Kívülről nézve ez kevésnek tűnik. 

Amit a magyar gazdaságpolitikának még meg kell tennie, az az Európai Bizottsággal való mihamarabbi megállapodás, ami lehetővé tenné a hozzáférést az EU forrásokhoz. Erre van remény a Raiffeisen szerint. Mindezek alapján a 400-410 közötti euró/forint árfolyamsáv és valahol 11,5-12 százalék környékén tetőző jegybanki alapkamat tűnik a leginkább valószínű alappályának, de a bizonytalanság óriási, és a kockázatok felfelé mutatnak.

A Raiffeisen szerint 400 forint alatti euróval nem érdemes számolni, ha csak nem jön gyors béke az orosz-ukrán háborúba. A Brüsszellel történő megállapodás létrejöhet, de a forintot ez sem fogja annyira megtámogatni, hogy a többi tényezőt (energiaválság, recesszió, esetleges leminősítések) kompenzálja. 400-410 forintos árfolyammal számol a bank, de új mélypontokra, 420 forint fölé is mehet az euró/forint árfolyam.