Megosztotta a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) az Orvostechnikai Szövetséggel (OSZ) a hivatalos kórházi adósság táblázatot, mondta el a Napi.hu-nak Rásky László, a beszállítók érdekeit képviselő szervezet főtitkára.

Korábban az OSZ 75 milliárd forintra becsülte a május végi kórházi tartozások összegét, a NEAK most azt közölte, hogy az orvosegyetemekkel együtt a pontos adat 72,8 milliárd forintra tehető.

A Magyar Államkincstár (MÁK) május 31-i adatai szerint pedig a kórházaknak és a járóbeteg-szakrendelőknek 58,9 milliárd forinttal tartoznak az intézmények. Ez utóbbi adatsorban nem szerepelnek a modellváltó orvosegyetemek, nekik nem is kell adatot szolgáltatni az államkincstár felé.

A NEAK részletes tájékoztatása szerint május 31-ig:

  • az 1-30 nap közötti tartozás nagyságrendileg 30,8 milliárd forintra tehető;
  • a 31 és 60 nap közötti tartozás 18,3 milliárd forintra rúg;
  • a 61 napon túli tartozás pedig 23,6 milliárd forintot tesz ki. 

Hitelből finanszírozzák a működéseiket a kkv-k

A hazai kórházak beszállítóinak tehát 72,8 milliárd forinttal tartoznak az intézmények. Ekkora tartozást a korábbi években decemberben értek el kórházak és háttérintézményeik.

A beszállítók idén nagyon nehezen élik túl a mindennapjaikat, egyre több cég szünteti be tevékenységét. Ez pedig a verseny csökkenéséhez és ezáltal még inkább az ellátórendszer és a betegek kiszolgáltatottságának növekedéséhez vezet.

Rásky László szerint folyamatosan csökken az eszközbeszerzések rugalmassága, és egyre több eszközhiányról hall, ami viszont műtétek elmaradásához vezethet. Valamint a hazai hitelek kamatkörnyezete sem kedvez azoknak az egészségipari vállalkozásoknak, amelyek banki, pénzügyi segítséggel finanszírozzák a működésüket – jelentette ki Rásky László.

A kórházi beszállítók többsége - 75 százaléka - az Orvostechnikai Szövetség saját felmérése szerint valamilyen hitelből éli túl a hónapjait, ebből csaknem 60 százalékuk külső hitelre szorul.

Ez utóbbiak nem is kis összegű tételek, a cégek több mint fele 10 és 100 millió forint közötti összegű, mintegy 48 százalékuk pedig 100 millió forint feletti hitelből finanszírozza vállalkozása működőképességét.

A szakember hozzátette, hogy bár Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár június végén az InfoRádióban azt nyilatkozta: a nyáron 35-40 milliárd forint forrásra számíthatnak a kórházak a rezsivédelmi alapból, és nagyságrendileg a kórházi adósságállomány több mint felét fogja a Pénzügyminisztérium év közben konszolidálni, ebből az OSZ-tagvállalatai szinte semmit sem fognak megérezni.

Takács Péter még arról is beszélt, hogy 2024-ben komolyabb forrásbevonás lesz az egészségügy finanszírozásában, a tervek szerint közel 60 milliárd plusz forrás kerül majd műszaki üzemeltetés címén az egészségügyi ágazatba.

Nem tudnak fellélegezni

Rásky László szerint a kollégái szkeptikusak, véleményük szerint a nyári adósságrendezés során főleg a rezsiszámlákat egyenlítik majd ki az intézmények, és nem az orvostechnikai eszközök beszállítóit.

A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy július elején az államtitkárnál történt egyeztetés során jelezték, hogy a 100 milliárd forintos adósságállomány nagyon gyorsan elérhető, és a kormánynak ezt nem kellene megvárnia. 

Arra a kérdésre, hogy mire számít a nyári időszakban, a szakember azt válaszolta: egyrészt a szabadságok miatt ilyenkor mindig csökken az adósságnövekedés üteme a kórházakban, az Orvostechnikai Szövetség most is erre számít.

Az elektív (előre tervezett) műtétek többsége majd inkább ősszel valósul meg. És az okok között szerepel a rezsiadósságokra nyújtott állami források, amivel az energiaszámláikat csökkentik majd a kórházak. Télen fűteni mindenütt kell és lehet, hűtés viszont sok kórházban nincs és az eszközbeszerzéseket is visszafogják ilyenkor az intézmények – véli a főtitkár.

Ugyanakkor a rezsiszámlák részleges kiegyenlítése után módosul az adósság szerkezete, és a tartozások nagyobb része az eszközbeszállítók felé áll majd fenn – sorolta Rásky László.

A többletet elviszik a béremelések

3200 milliárd forintot szán egészségügyi célokra a kormány a 2024-es költségvetésben, ami 420 milliárd forinttal több, mint idén – mondta korábban Varga Mihály pénzügyminiszter. Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4423 milliárd forintot az idei 4033 milliárd forint után. Ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2550 milliárd forint fordítható. 

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az IME egészségügyi konferencián már júniusban azt hangsúlyozta:

az összes reformmozdulat alól kihúzza a talajt a minden forrást felemésztő béremelés.

A közvetlen bértámogatások kiszorítanak minden egyéb kiadást, ha arra keressük a választ, miért adósodnak el az intézmények, egyrészt ez is áll a háttérben.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatos kérdésre válaszolva Rásky László elmondta: a finanszírozás alapját jelentő homogén betegségcsoportok (HBCS) pontrendszer korrekciója, valamint az esetszintű finanszírozás kielemzése legkorábban másfél-két év múlva hozhatja az első pozitív eredményeket. Legalábbis erre számít most az egészségpolitika.

Ha valóban megvalósul az, hogy az üzemeltetést a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) végezi, ráadásul megfelelő állami források birtokában, akkor az energiaszolgáltatók behajtási osztályain fellélegezhetnek.

Az orvostechnikai beszállítóknak viszont legalább ugyanolyan rossz lesz a jövő évük, mint az idei, de a kormányzat részéről ez eddig sem érdekelt senkit – tette hozzá Rásky László.