Több százan nem vették fel a munkát kedden az FKF Hulladékgazdálkodási Divíziójánál. Fizetésemelést követeltek, mert úgy érzik, az infláció és a rezsi növekedése felemésztette a bérüket. Az ilyen jellegű munkabeszüntetés viszonylag ritka Magyarországon, de azt a helyzetet, amire a szemétszállítók hivatkoztak, munkavállaló százezrei tapasztalhatják meg az elmúlt hónapokban. Augusztusban az általános infláció csaknem 16 százalék volt, amin belül az élelmiszerek drágulása jóval magasabb, csaknem 31 százalékos volt éves alapon – idézi a KSH adatait a G7.
Hiába az évközi emelés
Szeptemberben emellett sokan már az emelt rezsidíjat fizették, ami Virág Barnabás jegybanki alelnök nyilatkozata alapján már múlt hónapban 20 százalék közelébe emelhette az inflációt. És habár a garantált bérminimum és a minimálbér év eleji 20 százalékos emelése a bérskála minimálbérnél magasabb szintjein is lendületet adott az év eleji béremeléseknek, az év második felében eldurvuló drágulás mellett egyre többen érezhetik úgy, hogy elértéktelenedett az év eleji béremelésük, aminek a mértékét még jóval alacsonyabb inflációs várakozások mellett állapították meg (a tavaly decemberi jegybanki előrejelzés például 4,7-5,1 százalék volt az idei évre vonatkozóan). Ez még akkor is így van, ha a béreket év közben utólag emelték a drágulás miatt.
A bérek elértéktelenedése az év utolsó hónapjaiban még tovább folytatódhat, ugyanis a jegybank várakozásai szerint az infláció csak idén év végén vagy jövő elején tetőzik, és a csúcs akár jóval 20 százalék felett is lehet majd, nem kizárható a 22 százalékos drágulás az év végén.
Friss felmérések alapján az látszik, hogy habár a versenyszféra viszonylag jelentős részében voltak évközi inflációkövető béremelések, ezek mértéke nem biztos, hogy eléri az év egészében várható 14 százalékot. Például, a Profession.hu oldalán az elmúlt egy évben hirdető cégek (kérdőívenként 240-400 cég) részvételével végzett kutatásokból az derült ki, hogy habár jelentős volt az infláció felett emelő cégek aránya, az olyanoké is, ahol a béremelés szintje ettől jelentősen elmaradt. 14 százaléknál nagyobb éves béremelést a munkaadók 29 százaléka valósított meg.
A legnagyobb magyarországi munkaerő-közvetítő, a Randstad felmérésében 340 üzleti vezető vett részt szeptemberben. Eszerint a cégek 22 százaléka 11 és 20 százalék között növelte a béreket, ennél magasabb béremeléseket szinte senki nem adott.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke arról számolt be, hogy 208 olyan munkahelyből, ahol a szakszervezet jelen van, 73-nál született inflációs kompenzációról megegyezés és még több mint 100 cégnél folyik ilyesmiről tárgyalás.
A különféle munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó Trenkwalder szeptember közepén végzett 500 fős, nagyobb részt termelő cégekre, kisebb részt szolgáltató központokra vonatkozó felmérést. A válaszadók 49 százaléka elégedetlen volt jelenlegi bérszintjével. A fizetésükkel elégedetlenek 28 százaléka megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 34 százalék 20-30 százalékos emelést szeretne. A felmérés egyik legérdekesebb eredménye, hogy az elégedettség nincs szoros összefüggésben azzal, hogy az illetőnek emelték-e év közben a bérét, az elégedetlenek csaknem fele ugyanis év közben is kapott emelést.
Idén tehát egyáltalán nem biztos, hogy várható reálbérnövekedés a teljes gazdaság szintjén, vagy legalábbis tömegeknek eheti meg a béremelésük jelentős részét az infláció. Ráadásul a bérigények jelentősen meg fognak növekedni, amit az elszálló energiaárakkal és alapanyag-költségekkel küzdő cégek nem fognak tudni lekövetni. Ez a mostaninál egy jóval konfliktusosabb időszakot vetít előre a munkaerőpiacon.
A G7 az MNB szeptemberi inflációs jelentésére hivatkozva azt írja, nem alakul ki az úgynevezett ár-bér spirál, amitől a gazdaságpolitikusok és az elemzők az év elején féltek. Ez egy olyan jelenség, ahol a béremeléseket a cégek egyszerűen csak áremelésekből gazdálkodják ki, amiknek az infláció általános megugrása miatt újabb béremelési igények lesznek a következményei. Ahhoz, hogy a drágulás ilyen öngerjesztő folyamatokon alapuljon, az kellene, hogy a munkavállalók tömegesen kapjanak az inflációval legalább megegyező szintű béremeléseket.
Amennyiben a jegybank jövő évi előrejelzése beigazolódik, 2023-ban nagyobb mértékben csökkentheti az infláció a bérek értékét, mint 2008-ban és 2009-ben. Ez a rendszerváltás óta eltelt időszak második legnagyobb éves reálbér-csökkenése lenne, amelynek mértékét csak az 1995-ös zuhanás haladta meg.