Csaknem kétszer akkora mértékű volt a reálbér-emelkedés az elmúlt öt évben, mint 1990 és 2010 között. A hazai keresetek 2013 óta tartó növekedése a rendszerváltás óta a leghosszabb folyamatos, megszakítás nélküli bővülés - olvasható az MTI szerint a lapban.
Tavaly novemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete bruttó 438 200 forint volt, 9,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A decemberi adatokat a héten közli a KSH, az év egészében bruttó 400 ezer forint körül alakulhatott az átlagbér, a fizetések reálértelemben vett növekedése tavaly elérhette a 6 százalékot. Mindez azt is jelenti, hogy az idei lehet a kilencedik egymást követő év, amikor nő a keresetek vásárlóereje - mutattak rá.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) által tető alá hozott bérmegállapodásról azt mondta: azt a hosszú távú célt tűzték ki 2016-ban, hogy a hatéves bérmegállapodás végére legalább 40 százalékkal emelkedjenek a reálkeresetek Magyarországon. Ha a koronavírus-válság hatásait kivesszük, akkor ez a célkitűzés gyakorlatilag teljesült - tette hozzá.
Az átlag problémája
Az ellenézék és több elemző többször is felhívta már a figyelmet arra, hogy a KSH által közölt bruttó átlagbér a valóságot torzítja, miután Magyarországon van egy nagyon kis réteg, aki nagyon sokat keres, ám rengetegen élnek a létminimum alatti összegből. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke ezért közérdekű adatigényléssel fordult a KSH-hoz, hogy kiderüljön mennyi a különbség a kormány által hangoztatott bruttó átlagbér és az emberek jövedelmi helyzetét sokkal jobban tükröző mediánbér között. A KSH válaszából kiderül, hogy míg 2019-ben a bruttó átlagkereset 367 800 forint volt, addig a mediánbér bruttó 75 480 forinttal volt kevesebb ennél, ami azt jelenti, hogy a vizsgált munkavállalók fele kevesebb, mint bruttó 292 320 forintot keresett.