Az államháztartás központi alrendszerének bevételi oldala továbbra sem roppant meg, az adóbevételek az időarányostól csak mérsékelten, mintegy 5 százalékponttal maradtak el az első félévben. Megjelent azonban egy sor olyan államháztartási kiadás, amelyre előzetesen csak részben lehetett felkészülni. Az egészségügy kiadásai ugyanis a tavaly 1850 milliárd forint után idén elérhetik a 3000 milliárd forintot - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Világgazdaságnak.
Az idei, jórészt egyszeri tételeknek köszönhető elszaladás után véleménye szerint jövőre újra a GDP 3 százaléka alatt maradhat az áht-hiány. Eközben a bruttó államadósság idén minden bizonnyal a GDP 75-77 százalékára emelkedik, majd jövőre már újra süllyedhet a mutató. A konvergenciaprogrammal összhangban a 60 százalékos szintet valószínűleg 2023-2024-ben érhetjük el.
- Főleg modernizációs szükségleteket látok az egészségügyben, az oktatásban és az iparban, ahol tovább kell folytatni a hatékonyságjavítást - fogalmazott a KT első embere.
Arra a kérdésre, hogy mikor valósulhat meg a 9 százalékos személyi jövedelemadó (szja) bevezetése, meglehetősen dodonai válasz érkezett. A közgazdász szerint a fő kérdés, hogy mennyire lesz erős és gyors a kilábalás. Most fut ki a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklése. "Ha a trendek jól alakulnak, akkor az szja-mérték csökkentésének is meglesz a tere, de ebben óvatos lennék. Egyelőre semmit nem kellett feladnunk, mindenben tartjuk magunkat a tervekhez, de az, hogy mennyire tudunk gyorsan tovább haladni, nagyban függ a körülményektől" - fogalmazott Kovács Árpád.