Az április elején kiírt Jeremie III-nál többször csúsztattak a határidőkön, a legutóbbi módosítás szerint július 21-éig kellett volna eredményt hirdetni. Bár addig az időpontig nem jelent meg közlemény a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, a határidő lejárta előtt négy nappal azonban új kiírást lehetett felfedezni, amely az előző 12 milliárd forintos keretét további 6 milliárddal toldja meg. Ez utóbbi összeget két tőkekezelő között osztanák meg egyenlő részben - a korábbi kiírásokon nyertesek nem indulhatnak a mostani lehetőségen -, hogy azok eljuttassák őket a növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozásokhoz.

Lenne min változtatni

Az mindig öröm, ha plusz forrás jelenik meg a piacon, hiszen így több befektetésre nyílik lehetőség - kommentálta az új kiírást a Napi Gazdaságnak Zsembery Levente, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) Oktatási Bizottságának az elnöke, illetve a BigGeorge's NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója. Véleménye szerint ugyanakkor szükség lenne a változásokra, hiszen a jelenlegi kiírás megint ugyanazokat a cégeket támogatja, akiket az előző három Jeremie program is. Ideje lenne a picit idősebb vállalkozásokat is támogatni, azokat, akik már túljutottak a kezdeti, induló fázison és a további növekedés érdekében lenne szükségük plusz forrásra - fogalmazott a szakember, aki azt sem nevezte szerencsésnek, hogy megint ugyanolyan módon írták ki a pályázatot, azaz ismét be kell tennie a 30 százalékos saját tőkerészét az alapkezelőnek. Ezzel szemben sokkal nagyobb hozadéka lett volna, ha a mostani kiírást úgynevezett Co-investment formában írják ki, azaz az alapkezelő csak uniós forrásból dolgozik és úgy keres plusz tőkebefektetőket, hiszen nagyobb mozgástér lenne arra, hogy akár a menedzsment is bevonható legyen befektetőként - vélte Zsembery.

Ugyancsak örömének adott hangot Szombati András, a HVCA gazdasági vezetője, elnökségi tagja és a Primus Capital partnere, aki szerint a kkv szektor még nem kapott ekkora lehetőséget. Ahhoz azonban, hogy ez az óriási mennyiségű tőke eljusson az érintettekhez, meg kell találni azokat a cégeket, amelyek képesek átlag feletti teljesítményre, hiszen az évi mintegy 30 százalékos növekedés alapelvárása a kockázati tőkének - mondta Szombati, hozzátéve: hogyha a közeljövőben nem lesz jelentős javulás a hiteloldalon, akkor elképzelhető az a furcsa helyzet, hogy Magyarországon a kockázati tőke lesz az első számú finanszírozási forma.

Sok kérdést felvet a kiírás

Minden valószínűség szerint azért volt szükség az új kiírásra, mert a nemrég megjelent - és ugyancsak rövid határidővel indított - Jeremie III során viszonylag limitáltak voltak a források, így azért, hogy mindenki labdába tudjon rúgni, szükség volt egy pótpályázat kiírására - kommentálta a tender megjelenését egy, a kockázati tőkepiacra rálátó, ám neve elhallgatását kérő szakértő. Véleménye szerint, ha valaki ilyen rövid határidővel ír ki egy pályázatot - az érintetteknek július 02. 9:00 és 12:00 óra között kell jelentkezniük -, akkor szinte biztosra vehető, hogy "nem a piacot invitálják egy tiszta tenderre". Kérdést vet fel az is, hogy miközben jelenleg is rengeteg milliárd forint vár kihelyezésre, addig rövid időn belül több pályázat is megjelenik. Miért és kinek éri meg ekkora összeget ráönteni a piacra - kérdezi a szakértőnk, aki szerint nem lehet ennyire idő alatt ekkora tőkemennyiséget rázúdítani a piacra, hagyni kellett volna azt regenerálódni egy kicsit, hogy ismét ki tudjon termelődni egy olyan kör, amelyikbe érdemes befektetni - fogalmazott a szakember. Kérdéseinkkel többször megkerestük a pályázatot kiíró NFÜ-t is, ám a szervezettől lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.