A kontármunka-károsultak aránya elérte a 23 százalékot az elmúlt egy évben. Egy kontármunka átlagos kárösszege 814 791 forint volt, mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón. Bár az Építőipari Bizalmi Index (ÉBI) kissé emelkedett, most 3,6 ponton áll az ötös skálán az előző évi 3,35 után, de ezzel még mindig elégedetlen a szakember. Kiemelte: 1400-an töltötték ki a kutatásukat, amit már negyedik éve készítenek el és az adatok azt tükrözik:

Az építőipar nem úgy muzsikál, ahogy kellene.

Az okok között említette: hogy az elmúlt évben lassult az építőipar teljesítménye, kevesebb a megrendelés, visszaesett többek között az új lakások építése is.

A kontár és gyenge munkák aránya régiónként

Kép: Mapei

Ugyanakkor kiemelte: a szakemberek leterheltsége csökkent, enyhítve ezzel a szakemberhiányt, ami lehetővé tette a megrendelők számára, hogy megfontoltabban válasszanak. Az építkezők, fejújítók pedig tudatosabbak lettek, egyre többen kérnek referenciákat, és alaposabban tájékozódnak a szakemberek múltbeli munkáiról, mielőtt megbízást adnak. Ezek a tényezők együtt vezettek az index javulásához – mondta Markovich Béla.

Úgy fogalmazott, hogy annak örülne a legjobban, ha az építőipari bizalmi index elérné a 4,3-as szintet. 

Kapcsolódó

Katasztrofális a helyzet Dél-Dunántúlon, enyhülés Dél-Alföldön

A kutatás szerint a kontármunka-károsultak többsége a Közép-Magyarországon dühöng. Bár csökkentek a kárösszegek, de a selejt munkák még mindig nagy anyagi terhet jelentenek az érintetteknek. Példaként említette Markovich Béla, hogy a Dél-Dunántúlon mérték a legmagasabb átlagos kárösszeget, 1 624 630 forintot, ami 772 660 forintos emelkedést jelent az előző évhez képest. Észak-Magyarországon szintén emelkedés tapasztalható, itt 443 356 forinttal nőtt a kárösszeg, ami 856 376 forintot tesz ki. 

A kontármunkák átlagos kárösszege régiónként

Kép: Mapei

Ugyanakkor mivel Budapesten és Pest megyében van a legtöbb építőipari megrendelés, ezért a károsultak 35 százalékának ebben a régióban válik a lakásfelújítása vagy építkezése rémálommá.

Szakmák szerint a gépészekkel a legelégedettebbek a megrendelők, az ötös skálán 4 pontot kaptak, a válaszadók 58 százaléka mestermunkával találkozott ezen a területen.

A legnagyobb gond az ácsoknál van, akik kicsivel több mint 3 pontot kaptak, egyébként egy évvel ezelőtt is az ácsokra volt a legtöbb panasz. 

A megrendelők 43 százaléka szerint az ácsok kontár vagy nagyon rossz minőségű munkát végeztek a házfelújítások során

– mondta Markovich Béla. 

Egyre jobb értékeléseket kapnak a  burkolók és a szobafestők is, a megrendelők közel fele nagyon elégedett volt a munkájukkal. A szobafestők 3,84, a burkolók 3,5 pontos értékelést kaptak. A villanyszerelők (3,9) és a generálkivitelezők (3,17) kaptak piros jelzést, vagyis ezeknél a szakmáknál esett vissza a bizalmi index egy év alatt, sorolta Markovich Béla.

Szakmák szerinti bizalmi indexek:

  • Ács: 3,08
  • Bádogos: 3,37
  • Burkoló: 3,5
  • Épületszigetelő: 3,53
  • Festő: 3,84
  • Gépész: 4,06
  • Kőműves: 3,69
  • Villanyszerelő: 3,95
  • Víz-gázszerelő: 4,03
  • Generálkivitelező: 3,17

Veszprémben a legmagasabb, 4,16-os építőipari bizalmi indexet mértek, Hajdú Biharban 3,11-et Jászságban pedig 3,19-et, ami nagyon gyenge értéknek számít. A területi eltérések hátterében az is állhat Markovich Béla szerint, hogy például Debrecenben épül a BMW nagy beruházása, ez pedig elviszi a munkaerőt és a lakosságnak már nem jut a jól képzett szakemberekből.

A Mapei ÉBI 2024-es nyári eredményei változatos képet mutatnak az építőipari szakemberekbe vetett bizalom terén. A legmagasabb értékeket Veszprém mellett Heves (4,06) és Zala (4,02) vármegyékben mérték, ahol a lakosság továbbra is kedvezően ítéli meg az építőipari szakemberek munkáját. Néhány régióban jelentős javulás figyelhető meg: Zalában a bizalmi index 3,31-ről 4,02-re nőtt, Veszprémben pedig 3,53-ról 4,16-ra változott. Ezzel szemben Hajdú-Biharban 3,45-ről 3,11-re csökkent, sorolta a szakember.

Átlagosan a jövőbe vetett bizalommal kapcsolatban a válaszadók 41 százaléka azt mondta, hogy rossz irányba mennek a dolgok az építőiparban, tavaly még a 49 százalék mondta ugyanezt, emelte ki Markovich Béla.

Az otthonfelújítási program csökkentheti a kontármunkát is

Az otthonfelújítás támogatási program nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a pályázat kitöltése bonyolult, egyelőre nem okozott árfelhajtó hatást, mondta Markovich Béla.

Kiemelte: a pályázatban a hitelfelvételt sokan kifogásolják, valamint úgy véli: szélesíteni kellene azoknak a körét, akik hozzájutnak a támogatáshoz.

A kutatásuk szerint azonban az otthonfelújítási program társadalmi megítélése, a nehézségek ellenére is kedvező. Az 1400 válaszadó 75 százaléka hasznosnak tartja a programot, elsősorban az energiaköltségek csökkenése, az ingatlanok értéknövekedése és a környezetvédelmi előnyök miatt. Sokan kiemelik a program beruházásösztönző hatását. A kutatásban a programot kritizálók aránya mindössze négy százalék, akik főként a bonyolult jogosultsági feltételeket és az adminisztráció nehézségeit említik negatívumként.

Úgy fogalmazott Markovich Béla, hogy az otthonfelújítási program pozitív hatása lehet, hogy hozzájárul a kontármunkák visszaszorításához. A szigorú pályázati követelmények, a regisztrált kivitelezők alkalmazásának kedvezőbb elszámolhatósága, a kulcstermékek regisztrációja, a kötelező energetikai tanúsítvány és az előírt energiamegtakarítás mind jelentősen csökkentik a kontárkárok kockázatát.

Az építőipari munkadíjak emelkedésével kapcsolatban Markovich Béla elmondta: az elmúlt 3-4 évben sokat tapasztaltak áremelkedést. Példaként említette, hogy a burkolók négyzetméterenként 5-30 ezer forint között is dolgoznak, az árakat jelentősen befolyásolja, hogy milyen termékkel burkolnak és, hogy melyik vármegyében végzik a munkát. A legnagyobb drágulást a legkontárabb munkát végző ácsoknál látják.

Jellemzően idén 3-7 százalékkal nőttek a munkadíjak az építőiparban

– válaszolta az Economxnak Markovich Béla. 

Arról is beszélt, hogy bár nincsenek pontos adataik, de még mindig relatív magas a szürke munka aránya, ugyanakkor egyre nehezebb beszerezni az építőanyagokat feketén. Az építkezőknek azt tanácsolja, hogy a károk elleni úgy tudnak védekezni, ha szerződést kötnek a kivitelezővel.  Kérdezzék meg a kivitelezőtől, hogy van-e cége és felelősségbiztosítása, ami fedezi a működési körben elkövetett károkat.