Bővül 2017 január 1-től, az online pénztárgépek használatára a kötelezett vállalkozók köre: az új rendelkezések tíz új tevékenységi kör számára írtak elő rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget az adóhatóság felé. Azonban, hogy részletesen mely tevékenységek tartoznak a kötelezetti körbe, azt csak Teáor-kód szerinti besorolás alapján lehet meghatározni. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre azonban az adóhatóság nem fog tudni eligazítást adni, az adatok kezelésében - így a válaszadásban is a KSH az illetékes - hívta fel a figyelmet Funtek Zsolt, a NAV Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóságának főosztályvezetője.

Számla vagy nyugta? Ez sokakat nyugtalanít

A visszajelzések alapján kiderült, hogy az online kasszák körüli számos aggodalom sorában a legnagyobb félreértést az okozza, hogy a számla, illetve a nyugtaadók egyaránt a kötelezetti körbe tartoznak-e, illetve mi van akkor, ha egy vállalkozó mindkét dokumentumot egyaránt kiadja, továbbá hogyan különítse el a két tevékenységet. Ez a kérdéskör a könyvelők és a vállalkozók számára egyaránt fejtörést okoz a fél-, illetve nem egyszer hamis információk terjedése miatt - hangzott el a hallgatóság soraiból.

Funtek Zsolt tisztázta, hogy az online pénztárgép nyugtaadásra és nem számlaadásra való. A számla és a nyugta között az adattartalomban van különbség. Számla kibocsátására nem kötelezett az a vállalkozó, aki termékét, szolgáltatását magánszemélynek - tehát nem cégnek vagy gazdasági tevékenységet végző (adóalany) magánszemélynek - értékesíti. Az így adott ellenértéknek adót is kell tartalmaznia összegét legkésőbb a teljesítésig készpénzzel, vagy bármilyen pénzhelyettesítővel maradéktalanul meg kell téríteni. Nyugtaadás áll fent viszont, ha a vevő a számla kibocsátását nem kéri, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 ezer forintot.

Csak egy szűkebb kör mellőzheti

A szakember szerint az áfatörvényben ugyanakkor van egy csavar. A vállalkozó nyugta helyett adhat számlát, amelynek feltétele, hogy tudja az ehhez szükséges adatokat, tehát vevője nevét és címét. Ezen adóügyi bizonylatnak valós tartalommal kell rendelkeznie. Így tehát csak az tud számlázni, illetve az új, Teáor-alapú körből csak az mentesülhet az online pénztárgép-használat kötelezettsége alól, aki minden vásárlójának tudja a címét. Szerinte akinek kevés ügyfele van, annak célszerű ezt a megoldást alkalmazni, vagyis az új kasszák használatát mellőzni.

Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a NAV a számlaadatokról is szeretne tudni, ezeket azonban - a nyugtával ellentétben - nem napi bontásban, hanem havonta elektronikus úton kell továbbítani az adóhatósághoz.

Sokan tartanak attól, hogy a számlaadást is a kötelezetti körbe vonták, a főosztályvezető szerint ennek oka, hogy makacsul tartja magát a köztudatban egy régi szabály - miközben 2008 óta nincs hatályban olyan előírás -, amely szerint a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kellene. Ám az ezzel ellentétes gyakorlat nem kifogásolható és egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság kizárólag emiatt szankciót nem alkalmaz!

Milyen számlaadatokról kötelező tehát online kasszás információt szolgáltatni akkor, ha valaki egyszerre nyugtát és számlát is ad? Csak azokról az adatokról, amelyek a nyugtát kiváltották. Mivel például a céges taxisoknál komoly mennyiségben van számlás fuvar, ámde a nyugtaadást nem tudják mellőzni, így esetükben a könyvelők "két irányban" fognak dolgozni. Ez a NAV szerint egyszerűsítést jelent majd. Azt ugyanakkor "melegen" javasolják, hogy a kétfajta bizonylatot tűzték össze és őrizzék meg.

Tisztázatlan helyzet a pénzváltóknál

A pénzváltók speciális helyzetben vannak, ugyanis sem klasszikus számlát, sem pedig nyugtát nem adnak vevőiknek, csak vételi-eladási bizonylatot. A jogszabály viszont nem tesz különbséget a bizonylatolási kötelezettségek között. Éppen ezért helyzetük a leginkább kedvezőtlen az online kasszákba újonnan bevont vállalkozói körön belül. Jelenleg ugyanis az engedélyezett online pénztárgép egyike sem képes pénzváltói bizonylatok kiállítására. Így elvileg új gépek engedélyeztetésére és piacra kerülésére kellene várniuk, hogy a NAV-nál regisztrálhassák magukat. Márpedig a január elsejei határidő őket is szorítja.

Az egyik pénzváltó résztvevő elmondta: a jelenleg elérhető kasszák is alkalmasak lehetnek vételi-eladási bizonylat kiállítására, ám erre még nem áll rendelkezésre szoftver, azt még meg kell írni. Így komoly dilemmát okoz, hogy közelgő határidőig megvegyék-e ezt a speciális kasszát vagy sem, amely ráadásul kétszer annyiba kerül, mint egy normál kassza. Ráadásul a pénzváltók még az állami, kasszánként 50 ezer forintos támogatástól is elesnek, hiszen ennek feltétele, hogy a gépeket határidőre beüzemeljék.

Fontos a határidő betartása a támogatáshoz

A kasszánként 50 ezer forintos állami támogatás igénybevételének egyik legfontosabb feltétele a kassza 2016. december 31-ig történő üzembe helyezése - adta hírül szerdán az NGM. A vállalkozások legfeljebb öt pénztárgépre vehetnek igénybe támogatást.

A tárca szerint az érintettek már hat pénztárgéptípusból választhatnak, amelyből három hordozható kassza. Azon vállalkozásoknak, amelyek nem állandó üzemeltetési helyen nyújtják szolgáltatásukat, - mint például a taxisok - gps-szel ellátott, hordozható pénztárgépet kell beszerezniük.

A vállalkozók több mint kétharmada már kért - a kassza használatához szükséges - úgynevezett üzembe helyezési kódot az adóhivataltól. Ez a kód a támogatási jogosultságot is igazolja, ezért a pénztárgép megvásárlásakor ezt kell bemutatni. Az értékesítő ugyanis ezzel a kóddal helyezi üzembe a kasszát, és ez alapján vonja le a vételárból az 50 ezer forintos támogatás összegét - írta a tárca.

Funtek Zsolt szerint a pénzváltók nem kockáztatják a büntetést, ha az átállás bizonytalanságait tudják igazolni a revizoroknak. Megnyugtatásképp azonban csak azt tudta válaszolni: jelenleg is tartanak az egyeztetések az adóhatóság, a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a szakmai szervezetek között, e sajátos helyzet orvoslására.

Kik mentesülhetnek?

Sokak előtt nem tiszta még, hogy csak állandó saját vagy bérelt telephelyen lévő üzlet, vagy "mozgóbolt" működtetése esetén kötelező az online pénztárgép alkalmazása (a mozgóbolt például a taxisok esetén az autót jelöli). Ellenpéldákat véve: az a nyugtaadó masszőr, aki kizárólag a vendégei lakásán végzi tevékenységét, vagy az az autószerelő, aki minden alkalommal házhoz megy ügyfeleihez, nem kötelezett az online kasszára - ismertette a NAV szakértője.

E kivételeken túl az adattovábbítás alóli felmentés akkor kérhető csak, ha a pénztárgép állandó üzemeltetési helyén a mobil adatkapcsolat nem érhető el, és az aránytalanul nagy költségek nélkül külső antennával, vagy más műszaki megoldás alkalmazásával sem biztosítható. Ahhoz, hogy a vállalkozó ezt a helyzetet bizonyítani tudja a NAV-nak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) kell folyamodnia igazolásért.

Zavarosnak tűnő helyzet a taxisoknál

A fuvarozóknak minden valószínűség szerint két pénztárgépet kell majd üzemeltetniük jövőre: adóügyi bizonylatnak ugyanakkor csak az online pénztárgépes nyugta számít majd, a taxaméter bizonylata nem kell a NAV-nak. Ám a taxamétert az illetékes szakhatóság - a fővárosban a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. - mindig ellenőrzi, így az adómemóriát kidobni nem szabad. Ám várhatóan sok fuvarozónál kezdetben problémát okoz majd a párhuzamos használat.

Sok más bizonytalanság is megfogalmazódott a BKIK eseményén. Így például az, hogy a napi működésből szerzett bevétel elköltése esetén változnak-e a kasszához kapcsolódó adatok - például amikor a taxis ételt vagy kávét vesz. A NAV szerint ez azonban semmilyen gyakorlaton nem változtat: a kasszaadatok a pénzmozgások egyenlegével meg kell egyezzenek, az adott működési sajátosságok esetén azonban lehet eltérés. A papíralapú bizonylatokon pedig minden látható

Az egyik résztvevő szerint a taxisok nehezebb helyzetben vannak az egy helyben lévő üzletet üzemeltetőknél, hiszen többségük privát járművet üzemeltet. Okozhat-e fennakadást, ha a taxis nyaralni megy, szervizbe megy vagy az anyósához utazik vidékre? - tette fel a kérdést a személyszállító vállalkozó. A NAV állásfoglalása szerint ellenőrzés esetén a revizor csak a taxis tevékenységből keletkező bevételt vizsgálhatja, így a kasszák meghatározott időre el is távolíthatók a mozgóboltból. Az adóhatóságnak pedig a hasonló kérdések "záporára" kell majd felkészülnie.

E tevékenységnél kötelező az online kassza 2017. január 1-jétől

• Gépjármű-javítás, karbantartás
• Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem
• Motorkerékpár, -alkatrész kereskedelem, javítás
• Taxis személyszállítás
• Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltás
• Fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészet
• Egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncterem, diszkó működtetése
• Textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosása és vegytisztítása, vasalása
• Fizikai közérzetet javító szolgáltatás
• Testedzési szolgáltatási tevékenység folytatása