Ezt osztja a kormány
Az Európai Uniótól kapott egyik forrás a költségvetésen keresztül érkezik Magyarországra, és ezeket a magyar kormány osztja szét a pályázók, illetve a kiemelt projektek között. A támogatások kifizetése a magyar költségvetésből történik, ahova az Európai Bizottság (EB) utalja a korábban kialkudott források "ellentételezését". A programokat az EU-s források és a hazai költségvetési támogatások finanszírozzák, ezért nyilvánvalóan nem a teljes támogatást utalja az EB, hanem támogatási ciklusonként változó arányban teszik ezt meg - ismerteti a mechanizmust a Policy Agenda (PA) kutatóintézet.
A magyar kormánynak előleget adhat a támogatott félnek, amit a hazai költségvetés terhére teszi. Amíg a projekt nem jut elszámolható fázisba (akár részben), addig az előleget csak és kizárólag a magyar adófizetők állják.
Könnyű belátni, ha a magyar kormány - akár politikai okokból - sok pénzt fizet ki előlegként a nyertes pályázóknak, akkor nagy a költségvetés kockázata. Amennyiben jobban vigyáz a költségvetés egyensúlyára, és óvatosabban bánik a pénzekkel, akkor adott éven belül kisebb pénzekkel kell kiegészítenie az EU-tól érkezőtámogatásokat.
Ilyen sok pénz kaptunk az EU-tól
2004-től 2017 júliusáig az EU fejlesztési forrásokra mintegy 10 ezer milliárd forint érkezett a magyar költségvetésbe. Ez éves átlagban 750 milliárd forintot jelent.
| 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | |
| Tény | 91,9 | 203,7 | 310,1 | 287,4 | 380,1 | 631,4 | 805,2 | 913 |
| Terv | na. | 184,5 | 316,6 | 466,7 | 633,1 | 774,6 | 645,9 | 1166,7 |
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | ||
| Tény | 1088,5 | 1583,8 | 1668,9 | 1165,9 | 634,3 | *194,1 | na. | |
| Terv | 1567,5 | 1425 | 1711,6 | 1720,1 | 889,7 | 1545,2 | 1914,3 | |
| Forrás: Policy Agenda, *2017. évi adat az I-VII. hónap alapján | ||||||||
Rengeteg ment előlegre
A költségvetési törvény, majd a zárszámadások megmutatják, hogy a kormány hogyan bánik, meddig nyújtózkodik az EU-tól érkezett pénzekkel. Azaz a szükséges állami részen túl, mekkora összegek mennek el előlegre.
| 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | |
| Tény | 126,8 | 293,1 | 478,3 | 459 | 520,1 | 857,9 | 1032 | 1313,9 |
| Terv | na. | 275,1 | 456,7 | 630,2 | 854,8 | 957,6 | 834 | 1418,5 |
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | ||
| Tény | 1366,9 | 1975,8 | 2223,9 | 2802,4 | 2099,5 | * 1090 | na. | |
| Terv | 1816,3 | 1645,8 | 2149,6 | 2508,1 | 1432 | 2239,2 | 2417,6 | |
| Forrás: Policy Agenda, *2017. évi adat az I-VII. hónap alapján | ||||||||
Ez idáig 16 600 milliárd forintot fizetett ki az állam olyan programokra, amelyeket részben az EU finanszírozott. Ez az jelenti, hogy éves átlagban 1256 milliárd forint kiadást jelentenek ezek a fejlesztési programok. Azaz 67 százalékkal többet költött eddig az állam ezekre a programokra, mint amit az Európai Bizottság kifizetett.
A különböző kormányzati időszakok adatainak változását nézve, az látszik, hogy az állam 2010-ig mindössze 39 százalékkal többet költött, mint amit az EU-tól kapott, addig ez a szám az Orbán-kormány alatt 77 százalékra ment fel. Így tehát minden 100 forintot, amit az EU a megállapodás alapján küldött, azt az Orbán-kormány 77 forinttal egészítette ki. Ez elsőre akár jónak is tűnhet, hiszen úgy látszik, mintha felpörgetné a fejlesztési rendszert az állam - írják a kutatók.
Ezért más területekre kevesebb pénz jut
A probléma azonban valójában az, hogy ez a rendszer forrásokat szív el más területek elől, miközben még időben sem hozza előre a fejlesztéseket.
Azzal ugyanis, hogy a kormány bőkezűen előlegeket fizet ki a támogatottaknak, azok valóban előbb jutnak pénzhez, és nem kell meghitelezniük azt a beruházást, amelyet megnyertek. Ugyanakkor a beruházást nem hajtják végre előbb, hiszen az a támogatási megállapodástól függ. Az egésznek a terhét végül is nem kis mértékben az adófizetők állják, és tulajdonképpen az oktatás, egészségügy elől szívják el ezt a forrás - hívja fel a figyelmet a PA.
| 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | |
| Tény | 34,9 | 89,4 | 168,2 | 171,6 | 140 | 226,5 | 226,8 | 400,9 |
| Terv | na. | 90,6 | 140,1 | 163,5 | 221,7 | 183 | 188,1 | 251,8 |
| 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | ||
| Tény | 278,4 | 392 | 555 | 1636,5 | 1465,2 | *896 | na. | |
| Terv | 248,8 | 220,8 | 438 | 788 | 542,3 | 694 | 503,3 | |
| Forrás: Policy Agenda, *2017. évi adat az I-VII. hónap alapján | ||||||||
Mire megy évi 800 milliárd magyar forrás?
Érdemes azt is megnézni, hogy mennyi is az az összeg, amivel az adófizetőknek egy évben ki kell egészíteniük a "brüsszeli eurókat". Itt is jól látszik a különbség a kormányzati időszakok között. Míg a költségvetésnek 2010-ig éves átlagban 151 milliárd forintot kellett hozzátenni az Európai Bizottságtól érkező pénzekhez, addig 2011-2017 között ez 800 milliárd forintra emelkedett. A rendszer dinamikája pedig kifejezetten rossz. Az adatok azt mutatják, hogy 2016-ban és 2015-ben is mintegy 1500 milliárd forint körüli többletigény jelentkezett.
A kutatóintézet meglátása szerint a magyar kormány úgy tesz, mintha a 2018-as választási győzelme azon múlna, hogy minél több pénzt öntsön a gazdaságba. Mindezt azon az áron is, hogy ennek ellentételezéséhez, azaz az EU-tól kapott támogatásokhoz csak késve jut hozzá. Ez azonban nagyon jelentős forrásokat szív el más intézményrendszerektől.
A PA szerint ha nem ilyen ütemű lenne a pénzek költése, és az jobban igazodna az EU-val kötött pénzügyi tervhez, akkor több száz milliárd forint elkölthető forrás keletkezne évente a költségvetésben.