A magyar gazdaság összteljesítménye javult a 2010-es években, jórészt a kedvező nemzetközi környezetnek és az uniós transzfereknek köszönhetően. A teljesítményünk azonban a kelet-közép-európai országokhoz képest gyenge - állapította meg Chikán Attila közgazdász, egyetemi tanár, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere a Republikon Intézet konferenciáján.

Miközben a magyar gazdaság nem volt felzárkózóban a vírusválság előtt sem, a magyar kormány alkalmazkodási és helyreállítási terve nem áll összefüggésben a valódi kihívásokkal. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi versenyképességünk kilátásai a korábbinál is bizonytalanabbá váltak - összegzett Chikán.

Fenyegető a magas infláció

A magyar infláció nem most szabadult el: 2017 óta tart a folyamat - mondta Király Júlia egyetemi tanár, az MNB korábbi alelnöke. Úgy látja, hogy jelenleg nehéz helyzetben van a magyar jegybank. Ha pedig a mostani magas infláció tartósan beépül a várakozásokba, az automatikusan megjelenik a béreknél és a kínálati áraknál is. Rossz hír továbbá, hogy a jövő évi választások előtti kormányzati költekezés a maginflációt is tovább emeli.

Magyarországon - ezt 1990 óta tudjuk - a benzinár egyfajta politikai termék, amelynek alakulása fontos a közvélemény számára - állapította meg Bod Péter Ákos közgazdász, egykor MNB-elnök. A véleménye szerint márpedig a politikai kockázat növekedése "nem tesz jót" az inflációnak és ez az összefüggés fordítva is igaz.

Nem ismert, hogy készültek-e kormányzati háttértanulmányok arról, hogy a különböző osztogató intézkedések milyen hatással járnak, különösen arra tekintettel, hogy az ezek miatti megugró infláció milyen népszerűségcsökkenéssel jár - fogalmazott Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. A közgazdász félelme az, hogy feléled egy régi hagyomány, és 2022 első napján hirtelen megugranak az árak, mivel sok munkaadónak akkortól nőnek sokat a költségei és azt egy lépésben átvezetik a termékeik, szolgáltatásaik árában.

Mi vár a következő kormányra?

Az uniós laza fiskális szabályrendszere növeli a kormányzat lehetőségeit. A következő kabinetnek - pártszínektől függetlenül - körülbelül 1000-2000 milliárd forint mozgástere lesz, azaz ennyi pénzt lehet átrendezni és új prioritásokra költeni - prognosztizált Király Júlia.

Ha egy kormányzat erőlteti a gazdasági növekedést - hogy a GDP-arányos bővülése hét vagy akár nyolc százalék - és egyre több pénzt öl ebbe, az folyamatosan növeli az importot is, ami viszont automatikusan lefelé húzza a GDP-t - hívta fel a figyelmet Palócz Éva.

A mozgásteret az uniós Helyreállítási alap forrásai is érdemben növelni fogják. Bár az államadósság és annak GDP-arányos kamatterhe biztosan növekszik, az a véleményem szerint kezelhető lesz - tette hozzá a Kopint-Tárki vezetője, aki röviden ezt úgy fogalmazta meg: "szépen ki kell nőni ezt a dolgot".

Komoly és fontos politikai döntés, hogy csatlakozzunk az eurózónához. Véleményem szerint a következő kormánynak ki kell jelölnie az euróbevezetés tervezett dátumát. A monetáris politikánk pedig ma sem önálló, pontosabban ha azt a kevés önállóságot, ami mára megmaradt elveszítjük, az nem kár, hanem haszon- fogalmazott az MNB volt alelnöke. A leszakadt termelékenység pedig az jelenti, hogy európai bérekhez való gyors felzárkózás nincs, mert akkor magyar euró nem lesz.