A 2013-2014-ben megvalósított magyarországi jelentős rezsicsökkentési program negatív hatásainak listája meglehetősen hosszú. Miközben a program csökkentette az energiamegtakarítási hajlandóságot és visszafogta a lakossági energiahatékonysági fejlesztéseket, csökkentette a beruházásokat az energiaszektorban, nem ösztönözte a háztartásokat a megújuló energiaforrások használatára, továbbá növelte az energiaárakat a nem háztartási fogyasztók számára, a növekvő energiakereslet és az elmaradó beruházások miatt pedig negatívan hatott az ellátásbiztonságra - vont mérleget a programról Weiner Csaba, az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa és Szép Tekla, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar egyetemi docense a Közgazdasági Szemle legújabb számába megjelent elemzésében.

A kutatók szerint két dolog következik ezekből:

Kapcsolódó

  • Egyrészt a nyilvánvaló válasz a rezsicsökkentés rendszerének a megszüntetése lenne, helyette pedig célzottan a rászorulók támogatása, sok esetben éppen azoké, akik nagyrészt kimaradtak a rezsicsökkentési programból.
  • Másrészt a harmadik beavatkozási pontnak, az energiahatékonyságnak elsőbbséget kell élveznie.

 A jelenlegi állás szerint azonban legfeljebb finomhangolnák a rezsicsökkentési programot, és kérdéses, hogy az ismert kormányzati energiahatékonysági intézkedések elegendők lesznek-e az ambiciózus energiafelhasználás-csökkentési célok eléréséhez - állapították meg a kutatók.

Jól indult, de

A magyarországi rezsicsökkentés egy valós problémára adott válasz volt. Ez az energiakiadások magas arányában egyértelműen tükröződött, ami nagy terhet jelentett a sérülékeny háztartásoknak, különösen a legszegényebb családoknak. Ez a helyzet alapvetően három tényezőnek tulajdonítható: a magas energiaáraknak, a relatíve alacsony rendelkezésre álló jövedelmeknek és a rossz energiahatékonyságú ingatlanoknak.

E három fő beavatkozási pont közül a kormány egy olyat választott, amelynek azonnali hatása volt. Ehhez egy látványos kampány társult, folyamatosan hangsúlyozva a program jelenlétét és annak pozitív következményeit.

Az a fránya szakpolitika

A kormányzati beavatkozás azonban megfelelő szakpolitikai háttér nélkül valósult meg, az energiapolitikát csak később igazították hozzá a megváltozott helyzethez. Amíg 2012-ig a legalacsonyabb jövedelmi decilisekhez tartozók szociális helyzetének a javítása volt a cél, közvetlen szociálpolitikai eszközökkel. Elutasították a szabályozott árakat, és a lehetséges negatív következményeket hangsúlyozták, addig 2012 után viszont a  rezsicsökkentés egyre erőteljesebben jelent meg az energiapolitikai dokumentumokban.

A program igazolását keresték, az energiaszegénység kérdése így egyre inkább előtérbe került. Végül 2020-ra a rezsicsökkentést közvetlenül összekapcsolták az energiaszegénységgel.

Ezt mutatják a számok

Az elemzés a program hatókörével, indokoltságával, szakpolitikai beágyazottságával és hatásaival foglalkozik. A logaritmikus közép Divisia-index segítségével összetevőire bontották a 2010–2018-as lakossági energiafelhasználás abszolút változását, meghatározták az ár-, az intenzív és extenzív strukturális, a kiadási és a népességhatást. Az intervenciós árhatás fogalmának bevezetésével számszerűsítették az intézkedés által okozott pótlólagos energiafelhasználást is.

A dekompozíció legfontosabb eredménye, hogy a rezsicsökkentés 13,2 petajoule pótlólagos energiafelhasználást generált a háztartási szektorban 2013 és 2018 között.

Ez nagyon jelentős mennyiség, különösen a régebbi 40 petajoule-os (PJ) vagy az újabb, 21 PJ-os, 2020-ra tervezett energiamegtakarításhoz viszonyítva, de a 2018-as 243,6 petajoule-os lakossági energiafelhasználáshoz képest sem elhanyagolható. Az energiafelhasználás azonban csak az első három évben nőtt, azután egy magasabb szinten stabilizálódott, valószínűleg a fogyasztók beépítették a várakozásaikba az alacsonyabb energiaárakat.

A szegények alig éreztek belőle valamit

Bár a rezsicsökkentés mindenkihez eljutott az olcsóbb áram révén, az áramfelhasználás csak egy kisebb részét adja a lakosság energiafelhasználásának, annak javát a nem áramalapú fűtés adja. Márpedig a fával és szénnel fűtők, vagyis sok szegény háztartás csak a 2018-as téli rezsicsökkentésből részesült, miközben nekik lett volna igazán szükségük a segítségre. Eközben a program nem tett különbséget a háztartások jövedelmi helyzete között. Kérdés, hogy jó döntés-e a jómódúak energiafelhasználását támogatni - teszik fel a költői kérdést a kutatók.

Ráadásul a szegények két fő tüzelőanyaga, a tűzifa és a szén drágult. árnövekedésen mentek keresztül a vizsgált időszakban. Emiatt különösen ellentmondásos, hogy a magyarországi megújuló energiás eredmények eddig főként a lakossági tűzifahasználatnak voltak köszönhetők. A tűzifa és a szén csak kismértékben veszítettek a népszerűségükből, amit az árhatás és a strukturális hatás is megerősítenek. A kormányzat viszont jelentős visszaesést vár a tűzifahasználatban. Az nem kérdéses, hogy a háztartási hulladék égetését meg kell akadályozni, de álláspontunk szerint a lignittüzelést is be kellene tiltani - olvasható az elemzésben.

Extenzív strukturális hatás nagysága jövedelmi tizedenként* (petajoule)
Jövedelmi tized20112012201320142015201620172018
1.0,90,1–0,90–1,3–1,10,30,8
2.0,50,4–2,30,9–2,00,4–1,91,6
3.0,7–0,2–1,90,9–2,3–0,30–0,1
4.0,8–0,7–2,10,5–2,00,3–2,00,2
5.0,5–0,4–2,52,5–5,10,1–0,70,6
6.1,9–1,4–1,3–1,1–2,5–1,3–1,41,3
7.1,90,3–3,3–1,3–2,6–1,4–0,7–1,5
8.0,30,2–1,7–0,6–3,9–0,9–1,4–2,2
9.2,3–1,0–2,80,8–5,3–1,8–0,9 0
10.0,51,3–2,5–2,0–3,1–2,3–1,9–1,6
Összesen10,2–1,3–21,20,6–30,1–8,3–10,7–1,0

*A lakossági felhasználás energiaintenzitásának alakulása az energetikai kiadások súlyának változásán keresztül.

Forrás: tanulmány

Földgáz, te drága!

A földgáz magyarországi elterjedtsége, vezető szerepe és az orosz gázimporttól való magyar függőség miatt nehéz elképzelni, hogy a gáz ne maradjon a legérzékenyebb és legátpolitizáltabb, közvetlenül a lakossági energiafelhasználáshoz kapcsolódó kérdés. Ám bizonyos enyhülés bekövetkezhet:

  • egyrészt ha a kormányzati célokkal összhangban számottevően csökken a gázfelhasználás a fűtésben,
  • másrészt a kormány a belföldi gáztermelés növelésében is bízik, bár erre nem érdemes alapozni.,
  • harmadrészt a gázimportforrások diverzifikációja árcsökkentő hatású lehet.

A 2015-2020 közötti kedvező gázpiaci tendenciák azonban nem tükröződtek a belföldi lakossági gázárakban, 2021-től pedig ismét új helyzet van, és ha a magas nagykereskedelmi gáz- és áramárak hosszabb ideig fennmaradnak, akkor a rezsicsökkentés rendszere komoly problémákkal szembesül - írta Weiner Csaba és Szép Tekla.

A rezsicsökkentés hatékonysága pedig részben azért kérdéses, mert a pozitív hatások is korlátozottak voltak, részben pedig azért, mert a rövid távú előnyök hosszú távon eltűnnek, és a negatív hatások válnak dominánssá. Ráadásul a pozitív hatások egy része piaci alapon is elérhető lett volna a kedvező európai gáz- és árampiaci tendenciáknak köszönhetően.

Az olcsóbbá vált energiából a a háztartások is többet használták: a magasabb jövedelmi tizedekhez tartozók jóval nagyobb mértékben növelték energiafelhasználásukat, mint a legszegényebbek. Az energetikai kiadások eloszlása szintén a társadalmi különbségek fokozódására utal. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a rezsicsökkentés az energiatakarékosság és -hatékonyság ellen is hat. Bár a legnagyobb energiamegtakarítási potenciál a lakóépületek felújításában van, eddig kevés előrelépés történt, és a kormányzati támogatás is nagyon visszafogott volt - derül ki az elemzésből.