A rezsi azon kiadások közé tartozik, amelyekkel nehéz spórolni. Persze oda lehet figyelni arra, hogy mindig lekapcsoljuk a villanyt, ésszel fűtsünk és ne pocsékoljuk a vizet, de a számlák "könyörtelenül" megérkeznek minden hónapban. Nem véletlen, hogy a kormány egyik legismertebb kampányeszköze is a rezsi csökkentése volt.

A Napi.hu számára a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból az derül ki, hogy nagyjából ugyan annyit fizetnek rezsire a fiatalok, az idősek, a budapestiek, a kistelepülésen élők, a diplomások vagy az általános iskolát végzettek. Ez már csak azért is érdekes, mert egészen más kiegyenlíteni ezeket a számlákat egy olyan családban, ahol például két - a Központi Statisztikai Hivatal által átlagosnak tekintett - kereső 260-260 ezer forintot visz haza, mint egy egyszemélyes nyugdíjas háztartásban, ahol alig 140 ezer forint a havi bevétel.

Kapcsolódó

A kutatás szerint a magyarok 39 százaléka 40-60 ezer, 33 százaléka pedig 20-40 ezer forint közötti rezsit fizet. Ebben minden benne van a gáz, az áram, a víz, a közös költség, a telefon, az internet, vagy éppen a kéményseprés díjával együtt. Azok aránya, akik kevesebbet fizetnek 20 ezer forintnál elenyésző: mindössze 6 százalék. Az emberek 22 százalékának pedig havi 60 ezer forintnál is többe kerül a lakás fenntartása.

Az arányok a kor szerinti bontásban sem változnak nagymértékben, két érték azonban figyelemreméltó: a 18-39 éves korosztályban meglepően sokan (12 százalék) vannak azok, akik 20 ezer forintnál is kevesebbet fizetnek, ezzel szemben csak 32 százalékuk mondta, hogy 40-60 ezer forintot fizetnek. Ezzel szemben a 60 év felettieknél az arány 42 százalék.

Egy havi 50 ezer forintos rezsi egy átlagos kétkeresős háztartásban a kiadások 9,6 százalékát emészti föl, míg egy átlagos nyugdíjas bevételének mintegy 36 százalékát.

Az iskolai végzettség szerinti bontásból az derül ki, hogy az egyetemi diplomával rendelkezők jellemzően több rezsit fizetnek, 30 százalékuk állította azt, hogy 60 ezer forintnál is többet.

Érdekesek a lakóhely szerinti adatok is. Budapest például a szélsőségek városa, ugyanis a válaszadók 15 százaléka állította, hogy 20 ezer forintot sem fizet, 28 százaléka pedig azt, hogy 60 ezer forintnál többet. Mind a két adat magasabb, mint a megyeszékhelyek, a városok és a községek adata.

A városokban jellemzően 20-40, a megyeszékhelyeken és a községekben 40-60 ezer forintot kell fizetni a lakásfenntartásért.

A nők és a férfiak között ebben a tekintetben nagy különbségek nincsenek, bár előbbiek jellemzően több rezsit fizetnek.

 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"