A múlt péntek este megjelenő Magyar Közlönyben – ahogyan az várható volt – a több mint két hete bejelentett, a rezsicsökkentés csökkentéséről szóló kormányzati döntés még az augusztus 1-jén érvényesnél is újabb, a korábbiakat is befolyásoló, további finomhangolási és részletezési lépések bejelentésére került sor.

Most egyrészt az derült ki, hogy bár az áram- és gázszámlán továbbra is marad a rezsivédelmet számszerűsítő narancssárga kormányzati promóció, annak szövege változik;  másrészt pedig a nagycsaládosok számára felpuhítják az eddig bejelentett normál fogyasztási értékhatárokat, és többek közt megajoule-ra (MJ) átszámolhatóvá teszik a gyerekeket a fogyasztási kalkulációkhoz.

A veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról címmel ellátott, 289/2022-es (VIII. 5.) kormányrendelet azonban e részletkérdéseknél jóval többről szól, mivel gyakorlatilag átalakítja a kedvezményes áron nyújtott gáz- és áramszolgáltatást.

Ahogyan azt a friss Magyar Közlöny megjelentését követően megírtuk: a kormány az elérhető árú áram- és földgázellátás biztosítására úgynevezett rezsivédelmi szolgáltatást nyújt az egyetemes szolgáltatásban részesülők (vagyis: leginkább a lakossági fogyasztók) számára. Ez a rezsivédelmi szolgáltatás az áram és a gáz kedvezményes áron való igénybe vételét biztosítja akkor is, ha az energiapiaci körülmények megváltoznak. 

Jön a rezsivédelmi szolgáltató

Az egyetemes fogyasztók számára garantált kedvezményes mennyiségről a szöveg a "törvényben meghatározott módon megállapított mennyiség" kifejezéssel él, mely jelen pillanatban a korábban bejelentett átlagfogyasztási szinteket jelöli – ezek, akárcsak az átlag feletti fogyasztáshoz kötött árak,  negyedévente változhatóak. A frissen kiadott jogszabály pedig világosan rögzítette, hogy a rezsivédelmi szolgáltatás biztosítása állami közfeladat.

Az már kicsit elgondolkodtatóbb, hogy e feladat elvégzését hogyan lehet visszadátumozni; a rezsivédelmi szolgáltatást ugyanis 2022. január 1-je és 2023. december 31-e közötti időszakra írja elő a jogszabály, mégpedig úgy, hogy azt egy "földgáz szolgáltató" és egy "villamos energia szolgáltató" megnevezésű gazdasági társaság fogja ellátni. Ezeket társaságokat a kormány jelöl ki, és augusztus 12-ig létre is hozzák. Az is közölte a szöveg, hogy mindezt a protokollt majd 2024 január 1-jétől, újabb két évre megint elvégzi a kabinet.

A rendelet mondandójának lényege azonban mégsem itt, hanem annál a résznél található, ahol a szövegből kiderül: a kormány megszabja, hogy minek kell a két gazdasági társaság létrejöttéről szóló szerződésben benne lennie. Ezek szerint tartalmaznia kell :

  • a rezsivédelmi szolgáltatás kötelezettségeit,
  • a szolgáltatás időbeli- és területi hatályát,
  • "a rezsivédelmi szolgáltatás biztosításáért járó ellentételezés összege megállapításának részletes szabályait"
  • és "az ellentételezés kifizetésének részletes szabályait".

Különösen a két utóbbi tétel árulkodik arról, hogy a jogszabály célja nem a rezsicsökkentés csökkentésének további finomítása és pontosítása a lakossági fogyasztók számára. Sokkal inkább arra utal, hogy a rezsivédelmi szolgáltatás bevezetésének a célja az MVM Zrt. mentése. Azé az MVM-é, amely a lakossági gázszolgáltatás egészét, az áramszolgáltatás zömét megszerezte ugyan az energiaszektor utóbbi évtizedre jellemző államosítási lépéseinek köszönhetően, de amely – az energiaár-robbanás és a kormányzati ciklusok óta befagyasztott rezsiár közti feszültségnövekedés miatt – korábban értelmezhetetlen nagyságú problémák nyomása alá került.

Győztesből nagy vesztes

Röviden és leegyszerűsítve: a rendelet megpróbálja megmenteni az MVM-et azzal, hogy a rezsivédelem fenntartásának költségeit kiszervezi-kiveszi az állami energiamamutból. A Napi.hu több forrásból is azt a megerősítést kapta, hogy a kabinet valószínűleg nem is tehet mást, mivel az MVM a korábbi években mutatott, olykor impozánsnak tűnő tevékenységét nagyrészt hosszú lejáratú hitelekre építette. Márpedig e hiteleket csak olyan vállalat esetében fogák a hitelező bankok és pénzintézetek fenntartani, amely a jelenlegi helyzetben is képes lábon maradni.  

A kormány tehát most megpróbál valamilyen EU-kompatibilis keretet teremteni az MVM egyetemes szolgáltatási veszteségének rendszeres finanszírozására. Erre az új megoldásra azért van szükség, mert mostanra kiderült: az a korábbi eljárás, hogy a keletkező veszteség összegét a kormány kifizeti – de azt bekönyvelik a céghez tőkeemelésként, hogy a direkt állami támogatás látszata halványodjon – nem elegendő. A tavalyi és a tavalyelőtti eredményekből kiolvasható, hogy a kormányzatnak egy 210, majd egy 208 milliárd forintos tőkeemeléssel sikerült a kérdést kezelni, de a jelek szerint ez már nem elegendő biztosíték a hitelező bankok szemében. 

Azt valószínűsítem, hogy a hitelező bankok az asztalra csaphattak, mivel az ő olvasatukban nem tűnik prudens hitelezési gyakorlatnak, hogy folyamatosan hiteleznek egy olyan társaságot, amely átláthatatlan körülmények között, leginkább az alaptőke terhére, veszteséges tevékenységet végez

- magyarázta az energiacég hitelezési ügyeit jól ismerő forrásunk. Az MVM-nek van egy sor olyan hitele, amelyhez a bankok felé igazolható biztosítékokra van vagy lehet szükség. Annál is inkább, mert a tavaly nyáron, hosszú előkészítés után a nemzetközi hitelminősítőknél (S&P, Fitch) megszerzett befektetési kategóriába sorolás is veszélybe kerülhet.

A tavaly nyáron még sokat hivatkozott nemzetközi, regionális terjeszkedésről nem is beszélve.

Déjá vu

A lakossági energiaár befagyasztásához túl sokáig ragaszkodás következményeiről a Mol Nyrt. is tudna mesélni. Az első, 1998-tól kormányzó Orbán-kormány 2001-től megtiltotta a gázáremelést – sőt azt is, hogy az energiahivatalban akár csak kiszámolják a gáz drágulásának elméleti mértékét –, ám az akkori orosz beszállítói áremelések a Molt gyorsan nehéz helyzetbe hozták, alig egy év alatt 200 milliárd forintos veszteséget kellett lenyelni, ami végül a gázüzletág eladásával oldódott meg."A magyar olajipari vállalat a lakossági gázárpolitika fenntartása miatt krónikusan eladósodott gázüzletágát végül 2006 márciusában értékesítette a német E.Onnak, hogy a négy év alatt felhalmozódott 200 milliárdos, jórészt az Orbán-kormány által forszírozott nyomott hatósági ár miatt keletkezett veszteség ne vigye csődbe" - olvasható a 15 éve, az akkori gázhelyzeti krónikát magyarázó Magyar Narancs riportjában.

Hitelekből szőtt álmok

Az utóbbi néhány évben az MVM számos nagyösszegű hitel felvételéről írt alá szerződést, melyek zömmel az energiacég alapjainak (főként infrastruktúra) és modernizációjának a kulcsfontosságú tényezői voltak. Még 2018 októberében lett hír abból, hogy 30 milliárd forint értékű, hosszú lejáratú hitelszerződést között az MVM a és az Európai Beruházási Bank (EIB) arra, hogy e forrásból a cégcsoportba tartozó rendszerirányító Mavir Zrt. finanszírozhassa az átviteli hálózati beruházásait. Két évvel később ugyancsak az EIB adott a 120 millió eurós hitel, amelyből a délkelet-magyarországi energiaelosztó hálózat korszerűsítése és bővítése kezdődhetett el.

A kettő között, 2019 őszén a Bank of China 100 millió euróval, 350 millió euróra emelte az MVM korábban is meglévő hitelkeretét azzal, hogy a 2026-ig lehívható keretösszegből korszerű, integrált szolgáltatások kiépítése történik meg. Majd 2020 októberében a budapesti orosz "kémbank", vagyis a Nemzetközi Beruházási Bank 100 millió eurós hitelszerződést kötött az MVM-mel arra, hogy e befektetést a magyar energia-infrastruktúra korszerűsítésre fordítják.

Tavaly decemberben pedig ismét az EIB nyújtott, ezúttal 15 éves lejáratú, 200 millió eurós hitelt az MVM Csoportnak, hogy a Mavir hálózatfejlesztési beruházásait olajozza.

Az MVM Zrt. 2021-es konszolidált jelentése szerint a cégnek tavaly év végén 2 133 milliárd forintos volt a saját tőkéje, a kötelezettségei viszont már 4 127 milliárd forintot tettek ki. Ez utóbbiból több mint 1 490 milliárd forint volt a hosszú lejáratú, mintegy 2 637 milliárd forintnyi pedig a rövid lejáratú tartozása volt. A rövid lejáratú kötelezettségek egy év alatt mintegy megnégyszereződtek. A hosszú lejáratú tartozások között pedig 600 milliárdot is meghaladta mind a halasztott adók, mind pedig a hosszú lejáratú tartozások rubrikájába írt összeg is.A már említett 210, majd 208 milliárdos állami tőkeemeléssel mintegy 800 milliárd forint saját tőkéjű cégcsoport működési eredménye 2021-ben majdnem elérte 30,8 milliárd forintot. Ami 2020-ban ugyan csupán alig több, mint 13,2 milliárd forint volt, de egy évvel korábban megközelítette az 50,8 milliárd forintot. Az adózás utáni eredmény tavaly is veszteség volt (mínusz 1,1 milliárd forint), igaz, ez kevesebb az egy évvel korábbinál (mínusz 3,9 milliárd forint), de az MVM csoport 2019-ben még 20 milliárd forintot meghaladó nyereséget tudott kimutatni.Mindezek az adatok még a tavalyi állapotokat tükrözik, az MVM működését azóta nagyban súlyosbító tétel, az oroszok februárban indított ukrajnai háborújának felárai itt még meg sem jelentek. 

Akár 1500 milliárd

Az energiaárak drasztikus emelkedése nem a háború szülötte, már tavaly is rekordokat döntögetett az áram és a gáz ára is, ám ebből eddig a magyar lakossági fogyasztó legfeljebb a hírekből és nem a saját számláján keresztül értesült. A Portfolio.hu korábbi számításaiban az szerepelt, hogy az MVM akár 450 milliárd forintos éves veszteséget is összehozhat 2022-ben, ha valami drasztikus változás nem történik. Mára ez a 450 milliárdos veszteség - közölte lapunkkal több megkérdezett iparági szereplő is - már erősen alulszámoltnak tűnik. Van olyan szakmabeli vélemény is, amely az akár 1500 milliárd forintos mínuszt is reálisnak tartja – attól függően, hogy mennyire lesz hideg a tél, és mennyire ugrik meg az egyelőre beszerzés alatt is álló gáz lakossági fogyasztása.

A jelek szerint a kormány úgy gondolja, hogy mindezek alól a rezsivédelmi szolgáltató (rsz) rendszerbe illesztése lehet a megoldás. Ez magyarázná azt is, hogy miért dátumozzák vissza az rsz indulását. Azt viszont továbbra sem tudni, hogy a beszerzési ár és a rezsivédelem alatt tartott lakossági norma ára közötti különbséget pontosan ki és milyen alapon fogja megfizetni. Az látszik, hogy a korábban kitalált rezsivédelmi alap erre nem lesz elegendő, mivel az abba a kormány által képzelt, százmilliárdokat befizető cégek a korábban megjelölt összeget nem fogják (tudni-akarni) befizetni.

A Napi.hu legutóbbi podcast adásában pedig Felmsann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke azt is elmondta, hogy nincsenek nyilvánossá tett számítások és adatok arra vonatkozóan, hogy a lakossági piaci árként bejelentett, drágább áram-, és gázfogyasztási egységárak mennyit lehetnek képesek enyhíteni a kialakult rendszerfeszültségen. A múlt pénteken kiadott kormányrendelet ismeretében az biztos csak, hogy a továbbiakban mindezt már nem a megroppantott MVM-re hárítanák.