Az Indexnek egy olvasója jelezte, hogy személyesen tapasztalta meg: ha valaki azóta, hogy 1967-ben létrejött az egységes magyar nyelvvizsga rendszer, de még 2000 előtt tett sikeres vizsgát, annak az eredményéről nem létezik semmilyen feljegyzés vagy közhiteles adatbázis. Az érintett ugyanis elveszítette orosz felsőfokú nyelvvizsgáját, amelyet pótolni szeretett volna. Így derült ki az első probléma: sem a vizsgahelyszín, az egykori Rigó utcai Állami Nyelvvizsga Bizottság jogutódja (az ELTE Origo Nyelvi Centrum) nem tudtak igazolni, hogy megszerezte a nyelvvizsgát, sem a a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ.
Hogy ez miért van így, annak egyik oka, hogy a korábbi papíralapú dokumentumokat a Rigó utca pincéjében tárolták, de itt állítólag többször előfordult, hogy a pince beázott, és az amúgy is rendezetlen iratok egy része megsemmisült. Hivatalos nyilvántartás - elektronikusan vezetve is - csak 2000 óta létezik, amikor is létrehozták a NYAK-ot. Vagyis elveszett nyelvvizsgát csak ettől a ponttól fogva tudnak pótolni.
A másik probléma - a portál szerint -, hogy ha ma valaki bemutat a munkahelyén bármilyen hamisított nyelvvizsgát 2000 előttről, akkor ezek valódisága sem ellenőrizhető.
Visszatérve azokra, akiknek a nyelvvizsgájukat kellene felmutatniuk, számukra egyetlen lehetőség maradt: ha újra levizsgáznak az adott nyelvből. Ami kellemetlen lehet állásinterjúk, OKJ-s vagy egyetemi felvételik során is akár.