Egészen elképesztő mennyiségű uniós forrást készül a kormány kiszórni idén, hogy teljesíteni tudja azt a korábbi ígéretét, miszerint bőven a 2020-ban lejáró EU-s költségvetési ciklus vége előtt letudja a pályáztatást. A lehetőség egyelőre egyszerinek tűnik, hiszen azt ma még senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz az évtizedforduló után, ha lesz is uniós támogatás, az mekkora mennyiségben és milyen formában kerül a piacra. Ami biztos: a magyar vállalkozások kedvence, a vissza nem térítendő támogatások rendszere visszaszorul, lehet teljesen meg is szűnik.

Ugyancsak jó hír a forrásra vágyó cégeknek, hogy a kormány deklaráltan gazdaságfejlesztésre, azaz a vállalkozások támogatására akarja a pénz 60 százalékát adni. Hogy ez teljesülni fog-e, az kétséges, ám az biztos, hogy a korábbiaknál több pénz jut a cégeknek. Kiemelten kezelik az innovációt is, a korábbi összegek többszöröse jut kutatás-fejlesztésre (k+f), így azok a cégek is helyzetbe kerülhetnek, akik pénzhiány miatt vettek vissza a kutatómunkából.

Ez a pénzbőség azonban nem jelenti azt, hogy mindenkinek jut egy szelet a tortából, így aki nem készül fel időben, az várhatóan lemarad a pénzszórásból. Arról, hogy ténylegesen mekkora lehetőség előtt állnak a magyar vállalkozások és mi lesz azzal, aki lemarad az idei dömpingről - Szebeni Dávidot, Enrawell Consulting Kft. stratégiai igazgatóját, Boros Áront, az MKB Consulting Kft. ügyvezetőjét, Essősy Zsombort, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatóját, valamint Maróczi Imrét, a Pályázati Projektmenedzserek és Tanácsadók Országos Szövetségének elnökét kérdeztük. A négy szakértőnek ugyanazt az öt kérdést küldtük el.

Lehet-e esélye annak a vállalkozásnak támogatásra, amely még el sem kezdte el a felkészülést a pályázatokra?

Szebeni Dávid: Igen. Természetesen hátrányban lesznek azokhoz képest, akik előkészített projektekkel rendelkeznek, ugyanakkor számos dokumentum hiánypótlás keretében is benyújtható és az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez akár több hónapot is jelenthet a pályázat benyújtásától számítva. Nyilvánvalóan nem biztatok senkit arra, hogy az intézményrendszeri csúszásokra építsen, ezért a legfontosabb, hogy a reális projekt költségvetéseket már most kezdje el összeállítani mindenki, aki eddig még nem tette. Ha építési beruházást is tartalmaz a projekt, akkor pedig azt ajánlom, hogy haladéktalanul bízzanak meg egy tervezőmérnököt, aki elkészíti a tervdokumentációt.

Boros Áron: Röviden: Lehet. Hosszabban: arra számítunk hogy az év közepéig a legtöbb, vállalatokat érintő vissza nem térítendő támogatást tartalmazó pályázat megjelenik. Ezidáig minden pályázatot viszonylag gyorsan túligényeltek az ügyfelek és erre számítunk a jövőben is. A kombinált pályázatoknál már vegyesebb a kép (például az energetika, az infokommunikáció, a k+f+i és a kapacitásbővítés területén). A vissza nem térítendő pályázatok, hitellel kombinálva elméletileg a negyedév végén már beadhatóak lesznek. Mi arra számítunk, hogy a vállalatok, amíg lehet a kizárólag vissza nem térítendő pályázatokat részesítik előnyben, viszont amint azoknak végük, a kombinált pályázatok is érdekesek lesznek számukra. A kombinált pályázatoknál arra számítunk hogy 2017-ben a teljes évben elérhetőek lesznek.

Essősy Zsombor: Lehet, ugyanakkor napról napra kevesebb az esély, ha nincs konkrét terve, fejlesztése a vállalkozónak. Egy-két hónapon belül az összes pályázat kiírásra kerül, nincs mire várni, nem lesz másfajta pályázat. A többség egyértelműen hitel és támogatás kombinációja lesz.

Maróczi Imre: Igen, ha jó tanácsadót választ.

Napi.hu

Az Európai Bizottság kritikái miatt a magyar kormány több ponton engedményekre kényszerült a szabályozásban: így például módosítani kellett az állami pályázatértékelői rendszert, gyengült a Miniszterelnökség befolyása és felpörgették az e-közbeszerzési rendszer felállításának munkálatait. Növelhetik-e, a transzparenciát ezek a lépések, illetve javíthatják-e, a gyengébb kapcsolati tőkével bíró cégek esélyeit arra, hogy sikeresen pályázzanak?

Szebeni Dávid: A pályázatértékelői rendszerrel kapcsolatos változás marginális, a pályázati forrásokhoz való hozzáférésben nem döntő tényező. Korábban is úgy nyilatkoztam, hogy ez egy álprobléma. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes is elismerte, hogy abban az ügyben presztízsvitáról volt szó az Európai Bizottsággal. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy helyettes államtitkársági szintű irányító hatóság önálló enklávéként működhet egy kormányzaton belül. Sokkal érdekesebb az e-közbeszerzési rendszer felállítása. Régebbi nyilatkozataimban a szakmai javaslataim között is szerepelt a rendszer létrehozása. Ennek oka, hogy meggyőződésem: a korrupció csökkentését és a pazarlás megakadályozását nem egy kiválasztott körnek szóló ajánlattételi lehetőség biztosítja, hanem az átláthatóság és a verseny. Ez úgy érhető el, ha egységes, kötelezően használandó elektronikus felületen nyílt felhívásokat teszünk közzé, azokban az esetekben is, amikor nincs szükség nyílt közbeszerzésre. Így versenyt generálhatunk a bonyolult közbeszerzési szabályok nélkül is. Természetesen nem lenne erre szükség, ha a magyar támogatási kultúrában hagyománya lenne a nyílt versenynek. Sokan tiltakozni fognak, de tudomásul kell venni, hogy az uniós támogatás nem nyeremény vagy alanyi jog, hanem kötelezettség a hatékony és eredményes felhasználásra. Én magam ettől a rendszertől igen pozitív változást várok. A használatát segítené egy referenciaigazolásokat egységesítő háttérrendszer is.

Boros Áron: Véleményem szerint a tisztán vissza nem térítendő pályázatoknál az új intézkedések már nem fejthetik ki hatásukat, mert nagy részükre ez nem volt érvényes. Most a kombinált pályázatok kora következik és itt a bírálatban én a szűk keresztmetszetet inkább a hitel lábon látom. A hitelezés az MFB-n és annak hálózatán (MFB pontok) történik majd. Itt egyenlőre még tapasztalatokat csak szerény mértékben látunk, de ami látszik, hogy egyenlőre lassabb és bonyolultabb a rendszer. A legjellemzőbb probléma az, hogy a pályázatokkal ellentétben itt fedezetet (biztosítékot) kér az MFB, valamint a hitel részre nem ad előleget és folyósítás csak teljesítésarányosan történik majd, ami rontja a pályázók cash flow pozícióját.

Essősy Zsombor: Semmilyen változás nem lesz. A közbeszerzés szigorításával és enyhítésével már több éve megy a harc, egyre kevesebb területen kell közbeszereztetni és a kötelező értékhatárok is emelkedtek. A pályázatértékelői rendszer nagyon lassan állt fel, fél évet vett igénybe, most kezdik el igazából a munkát. Az értékelők ugyanazok, akik a minisztériumokban eddig is dolgoztak (csak most jelentkeztek és kiválasztották őket), nem várunk változást a rendszerben.

Maróczi Imre: A transzparenciát az növeli, ha az elbírálási rendszer egyértelmű, kevés benne a szubjektív elem, - úgy tűnik, hogy ez javult . Egy jó cég, jó projekttel és a preferált fejlesztési helyszínnel eddig is, ezután is esélyes volt és lesz is. Ha ezek közül bármelyik is hiányzik, akkor az esélyes cégek mögé sorolódik és a nyerési esélye bizonytalanná válik. A versenyben csak egy pont választja el a nyertest a vesztestől, ami látszólag kis különbség - de az eredményt mégis ez dönti el.

A 2007-2013-as ciklussal összehasonlítva, melyek azok a fő pontok, amelyekben az új pénzosztási rendszer eltérést mutat? Milyen előnyökhöz jutottak e téren a kkv-k, illetve milyen hátrányokra számíthatnak?

Szebeni Dávid: Tapasztalatom szerint az egyik legfontosabb változás a megnövelt előleg, valamint a megkönnyített biztosítéki követelmények. Ez a korábbi rendszerben nehézséget jelentett és bízom benne, hogy az Európai Bizottság megérti ennek szükségességét, az öröklött tőkehiány okán. Az intézményrendszeri átalakítás, a közreműködő szervezetek, irányító hatóságok beolvasztása a minisztériumokba és az államkincstárhoz szintén fontos változás, bár az átlagos pályázók részére ez másodlagos szempont. Átfogó jellegű változás a visszatérítendő források magas aránya is. Ennek célja a KKV szektor fokozatos lekapcsolása a támogatási lélegeztetőgépről, hogy előbb-utóbb megerősödve a piacon is helyt állhassanak. A szolgáltatások területén működő kkv-k csalódottan tapasztalhatták, hogy a felhívások egy része a termelő illetve feldolgozóipari vállalkozásoknak, üzemeknek biztosít lehetőséget, így kénytelenek a kivételezett hátrányos helyzetű térségekben lévő telephelyeikkel pályázni.

A Pest megyei vállalkozások igazságtalan helyzete szintén problémát jelent. Számukra még a 2007-13-as időszaknál is kevesebb lehetőség nyílt meg. Az eddig megjelent alacsony forráskeretű hazai kompenzációs pályázat a hatalmas hátrányt nem orvosolja, mivel a kormányzat még a Nemzeti Foglalkoztatási Alap munkahelyteremtő pályázatot is megszüntette, ami az utolsó szalmaszál volt a Pest megyei vállalkozásoknak. Egyelőre jóindulattal csak annyi látszik, hogy a kompenzációs pályázat ezt adja vissza újra, ám ez akkor sem elegendő ennek a térségnek, amely egyébként mutatószámai alapján konvergencia régió is lehetne.

Boros Áron: A legnagyobb változás az intézményrendszerben volt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal felszámolása jelentős változás. A minisztériumok szerepe erősödött, de ez az egyeztetési körök szaporodásával jár, ami lassítja a folyamatokat. A Miniszterelnökség mindenképpen erősödött. A bírálati és szerződéskötési idők továbbra is elképesztően hosszúra nyúlnak. Az előlegrendszerben történt változások kedvezőek a vállalati cash flow tekintetében, de ahogy már említettem, az új kombinált termékeknél mindez sajnos nem igaz.

Essősy Zsombor: A legfontosabb különbség, hogy a pályázatok nagy része kiemelt projekt, tehát kevés pályázati rendszerű van és a vállalkozásoknak szánt pénzek meghatározó része kombinált, azaz hitel és támogatás jellegű pályázatok. Képzési területen egyre több kiírás várható, mivel Magyarország versenyképessége komoly fejlesztésre szorul.

Maróczi Imre: A mostani ciklusban alig jut forrás a Közép-magyarországi régióban működő cégeknek. A kkv-k 40 százaléka itt található, de az EU, a forrásoknak csak körülbelül. 5 százalékát engedte ide allokálni.

MTI

Nem félő-e az, hogy túl sok pályázat jelenik meg egyszerre, így pedig nem fogják bírni kapacitással az elbírálók?

Szebeni Dávid: Ez már bekövetkezett. A 2016-ban beadott pályázatok elbírálásában konstrukciótól függően már 3-7 hónapos késésnél tart az intézményrendszer a jogszabályi határidőkhöz képest. A dömpingszerűség a támogatási szerződések megkötése után, a támogatási életciklus későbbi szakaszaiban enyhülhet, ahogy a kifizetési kérelmek, elszámolások időben szétterülnek. A dömpingszerűségnek nagy átka, hogy nemcsak az intézményrendszer nem bírja, de a projektet előkészítők sem. A piacon ilyenkor a tervezőmérnöki, szakértői később a kivitelezési kapacitások telítődnek és ez megemeli a költséget is, nem beszélve a minőségi kockázatokról. Ezért ilyen szempontból érdemesebb a benyújtási időszakokat a konstrukciók között egymáshoz igazítani. Természetesen az is érthető, hogy a kormányzat mielőbb szeretne lehívni minden forrást, mielőtt az EU-ból kilépő nettó befizető Egyesült Királyság által okozott várható hiány problémát jelent a kohéziós politika költségvetésében. Ez most már egyirányú utca, így kell végigvinni, mivel túl sokáig tartana más célra átállítani az intézményrendszert.

Boros Áron: Ettől nem kell tartani, mert már most ez a helyzet. Az irányító hatóságok nem tölthették fel az elméletileg rendelkezésre álló státuszokat sem, tehát komoly a kapacitáshiány már most is. Az új pályázati bíráló rendszer pedig duplikálja az amúgy is túlterhelt állami bürokraták munkaerő szükségletét. Komoly problémát látok ezen a téren!

Essősy Zsombor: A bírálati rendszereben most is normális az egy évnél hosszabb elbírálás, ennél már csak javulni tud a rendszer, várhatóan fél évre beáll az átfutási idő.

Maróczi Imre: Az eddigiek alapján félő, hogy csúszás lesz. Viszont az átalakított értékelési rendszer még csak most kezd felpörögni, gyorsulni, ami reményt nyújt arra, hogy talán képes lesz feldolgozni a bezúduló nagyszámú pályázatot. A puding próbája 2-3 hónap múlva derül ki!

Mi lesz azzal, aki lemarad idén a pályázatokról? (Avagy várható-e még valaha újabb pénzbőség - mit várnak 2020 után?)

Szebeni Dávid: Véleményem szerint a jó projektekre akad finanszírozás a piacon is, ahhoz elég a befektetést kereső tőke mennyisége. Ám ha mindenképpen valamilyen támogatás után érdeklődne egy pályázó, akkor a közvetlen brüsszeli Horizon2020 program a megfelelő lehetőség, különösen az innovatív szektorokban. Ugyanígy érdemes figyelemmel kísérni a Juncker-terv garanciaprogramját is, amelynek magyar partnerei is vannak. Tovább lépve pedig azt tanácsolom, hogy aki lemaradt a pályázatokról, keressen üzleti lehetőséget azok tovagyűrűző hatásában, azaz vegyen részt a projektek megvalósításában, szerezze meg ügyfélként a pályázati nyerteseket szolgáltatásának, termékének. Elvégre ez lenne a támogatások értelme, tehát nagyobb gazdasági hatást, üzleti teljesítményt generálni, mint amennyi a támogatás összege volt. Összességében pedig a kohéziós politika nem szűnik meg 2020 után. Amíg van Európai Unió, addig lesz kohéziós politika is, mivel az nem pusztán támogatás, hanem politikai eszköz is a közösség összetartására. Amennyiben a felzárkóztatandó - főként keleti - tagállamokban megszűnnének az EU-s források, helyette igen hamar megjelenne az orosz, esetleg kínai befolyás.

Boros Áron: 2018-20-ban a befulladó projektekből visszajövő források és a visszatérítendő források részben még rendelkezésre fognak állni, így bár ilyen sok pályázatra nem számítok, de azért lesznek lehetőségek. A kormány hazai forrásokat is felhasznál emellett a támogatáspolitikában, ennek emelkedésére is várunk. A mostani várakozásaink szerint 2020 után kizárólag visszatérítendő EU-források lesznek elérhetőek.

Essősy Zsombor: Idén minden forrást kiírnak, aki részt szeretne venni ebben a ciklusban, most kell pályáznia, jövőre csak visszahullók és magyar források maradnak.

Maróczi Imre: Aki 2017-ben lemarad, az a hitelfelvételben tud gondolkodni. Támogatások voltak már az EU-források előtt is, - hazai forrásokból- és lesznek utána is, hiszen ez a kormány egyik gazdaságpolitikai eszköze. Egyes cégtípusoknak kisebb összeggel már 2 éve újraindult ez a lehetőség. Azt még senki nem tudja, hogy 2020 után milyen EU-ra és milyen támogatásokra lehet majd számítani, de ha lesz is, várhatóan kevesebb pénzt kapunk onnan, ezért is lehet a mainál sokkal több hazai forrásra számítani.