Az elmúlt évtizedben a szakmunkák feladatkörei jelentősen megváltoztak, ezek sok esetben már nem csak fizikai feladatok elvégzését jelentik, hanem speciális képzettséggel rendelkező szakembereket igényelnek - hívta fel a figyelmet Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége MGYOSZ alelnöke, a Gablini csoport tulajdonosa az MGYOSZ szerdai rendezvényén.

Napjainkban már a tartós munkaerőhiány okoz komoly problémát, gátolva a gazdaság fejlődését. Mindezt csak átfogó intézkedésekkel tudjuk mérsékelni. Emiatt indítjuk el azt az eseménysorozatunkat, mely során ellátogatunk minden megyébe, és egyeztetünk az érintettekkel - munkaadókkal, munkavállalókkal, önkormányzati képviselőkkel és a szakképzéssel foglalkozó intézmények vezetőivel egyaránt. A rendezvénysorozat szeptemberben indul, és a szervezet célja az, hogy pár hónap alatt minden megyében megtörténjen az egyeztetés. A sorozat végén az eredményeket, tanulságokat, javaslatokat egy kiadványban összegzik.

Kapcsolódó

Az MGYOSZ egyúttal párbeszédet kezdeményezett a szakképzésben résztvevő fiatalokkal. A szövetség Magyarósi Csaba Youtube-vlogger közreműködésével felhívást tett közzé, amelyben a szakképzésben résztvevő diákokat arra kéri, osszák meg tapasztalataikat a szövetséggel. A videót az elmúlt egy hétben több mint 50 ezren tekintették meg, a felhívásra érkezett hozzászólások száma meghaladta az ötszázat.

Szinte minden téren romlott a helyzet

Miközben a munkaerőhiány évről évre nő, a szakképzésben számos adat tanúskodik a létszám visszaeséséről. Így például a 2014-2015-ös tanévben a szakiskolák nappali rendszerű képzéseire 14,3 százalékkal kevesebben jártak, mint egy évvel korábban; 2015-ben 48 ezren tettek sikeres szakmai vizsgát, ez 13,5 százalékkal kevesebb a 2014-esnél.

Tavaly az általános iskolai oktatásban 745 ezren - az előző évinél 3 ezer fővel kevesebben - vettek részt. A középfokú iskolák nappali rendszerű képzéseire járók száma egy év alatt 5,2 százalékkal, 446 ezerre csökkent. A szakiskolákban 14,3, a szakközépiskolákban 4,7 százalékkal kevesebb a tanulók száma, a gimnáziumokban viszont gyakorlatilag nem változott. A 2015-2016-os tanévben a felsőoktatási intézményekben 210 ezren tanultak, 7 ezer fővel kevesebben, mint az előző tanévben.

Az általános iskolai felnőttoktatásban a 2014-2015-ös tanévhez képest 255 fővel kevesebben, 2,3 ezren tanultak a 2015-2016-os szemeszterben. A nem nappali rendszerű középfokú képzésekre járók száma az előző tanévihez viszonyítva 5,6 százalékkal, 72 ezer főre csökkent. 2015-ben a nappali és felnőttoktatásban 72 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát, 4900 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. A sikeres szakmai vizsgázók száma 48 ezer fő volt, ami 13,5 százalékos visszaesés 2014-hez képest.

Lassan mindenkit sújt a dolgozóhiány

Újabb és újabb területeket ér el a munkaerőhiány. Míg pár évvel ezelőtt jól körülhatárolható volt, hogy mely területek érintettek, ma már általánosabb a probléma: nemcsak orvosok vagy programozók vannak kevesen, a piacképes tudással rendelkező szakmunkásokból is több tízezer hiányzik ma már - állapította meg Wimmer István, az MGYOSZ főtitkára

A demográfiai korfa alakulása miatt a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők. A munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető. A külföldi munkavállalás erőteljesebben érinti a szakképzett és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket.

Eközben a gazdaság elmúlt években megindult bővülése új munkaerő-szükségletet gerjeszt. A hatékonyság szempontjából a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt a munkaerőigényük túlzott. Így egyre több cég és ágazat szembesül a szakképzett munkaerő hiányával, egyes ágazatokat pedig a probléma kiemelten sújt - ilyen például a vendéglátás, az it-szektor és az építőipar.

Wimmer szerint az álláskeresők száma jelentősen csökkent és jelentős hányaduk - több mint 40 százalékuk - képzettséggel nem rendelkező állástalan, akik a versenyszférában nem vagy nehezen alkalmazhatóak. Ráadásul a rendelkezésre álló munkaerő minősége romló tendenciát mutat. Az iskolából kikerülő korosztályoknál a tanulás és a teljesítmény lényegesen kisebb értéket képvisel. Ezt jól illusztrálja a PISA-felmérések romló eredménye is.