A rugalmas nyugdíjkorhatár lehetővé teszi - megfelelő szolgálati idő elérése esetén - a korhatár előtti nyugdíjazást. Ám nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulók halandósága 23 százalékkal magasabb, mint a nyugdíjkorhatár betöltése után nyugdíjba vonulóké - állapította meg tanulmányában Marosi Judit, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosításmatematikusa és Molnár D. László, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság biostatisztikusa.
A zoom.hu által idézett cikk szerint akik Magyarországon magasabb nyugdíjat kapnak, illetve az átlagnál tovább dolgoznak, hosszabb ideig élnek, mint a kisnyugdíjasok.
A kutatók következtetése szerint az alacsony nyugdíjaknál a halandósági mutatókat a külföldön élő nyugdíjasok életkilátásai javították. A ONYF adatai szerint külföldre folyósított ellátások összege átlagosan 45 ezer forint volt a vizsgált 2015-ös évben. Ezek a kis összegű nyugdíjak jellemzően töredékellátások, vagyis annak élvezője néhány évet dolgozott Magyarországon, és most más országban él. A kutatók feltételezése alapján ezért életkörülményeik jobbak, mint a magyar kisnyugdíjasoké - ez magyarázta korábban az eltérésért a trendtől.
A kutatás szerint elsősorban a férfiak esetében igazolható, hogy a magasabb jövedelműek tovább élnek; egyértelmű volt a javulás az összeg emelkedésével. A hölgyek esetében nem volt ilyen "tiszta" az összefüggés a jövedelem-emelkedés és a várható élethossz között. A fizetéseket öt szintre osztották, az alsó háromba eső nők várható élethossza pedig lényegesen nem tért el egymástól, ám ezeken felül emelkedett az életkor. A férfiak estében egyértelmű az összefüggés a jövedelem és a várható élethossz között, ami a kutatók szerint a magasabb iskolai végzettséget és az aktív életükben megszerzett stabilabb egzisztenciát tükrözi - állítja Marosi Judit és Molnár D. László.