A magyar gazdasági növekedést 4 százalékra várja a kormány, de ez fenntarthatatlan addig, amíg nem orvosolják a munkaerőhiányt az országban. A bővüléshez a jelenlegi rekord magas foglalkoztatás sem elég, új embereket kell bevonni a munkaerőpiacra, viszont kicsi már a mozgástér.
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a foglalkoztatás Magyarországon, ennek és az elvándorlásnak köszönhetően egyre nehezebb szakképzett munkaerőt találni, ami a jövőbeni gazdasági növekedés egyik legnagyobb akadálya. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara vállalatvezetői felmérése szerint a cégvezérek 72 százaléka elégedetlen volt a helyzettel, ráadásul ezen belül megközelítően 30 százalék "nagyon elégedetlen" - írja a Zoom.hu a kormány konvergenciaprogramjának elemzésében.
Viszont a kormány úgy számol, hogy 2021-2022-ben is még évente egy százalékponttal bővülhet a foglalkoztatás az eddigi 1,5 százalék után. Ehhez pedig három csoportra támaszkodnak: nyugdíjasok, kismamák és a diákok.
Az egyik megoldás a munkaerőhiányra, hogy megemelik a nyugdíjkorhatárt 2022-ig. Emellett a kormány abban bízik, hogy a most induló nyugdíjas-szövetkezetek révén - a demográfia folyamatok ellenére - ebben a körben is nő a munkavállalás. A tavaly indult program sikere egyelőre kétséges, pár tízezer idős tért vissza a munka világába, hogy kiegészítse a nyugdíját.
A kormány elsősorban a nappali tagozatos, duális képzésben résztvevő diákok munkavállalásával számol, ahelyett, hogy azok képzésére koncentrálna - olvasható a portál elemzésében, amelyben hangsúlyozzák, hogy a duális képzés egyelőre alig működik Magyarországon. A szakképzési programok pedig nem képviselnek minőséget, amely a 16. évhez kötött tankötelezettséggel együtt lemorzsolódáshoz vezet.
A kormány a duális képzésben részt vevő diákokon túl a kismamákra is rejtett munkaerő-potenciálként tekint. A cél a kormány szerint az, hogy minél rövidebb időre essenek ki a munkából, ezért is kezdtek bölcsőde-fejlesztési programokba - állítja a Zoom.hu.
A fotó forrása: Pixabay.