Bogarat még nem eszünk, de eljöhet az ideje? címmel írásbeli kérdést nyújtott be Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője az agrárminiszternek.

A politikus a Magyar Nemzetben júliusban megjelent cikket is idézte, amelyben az Agrárminisztérium azt közölte a lapban, hogy "bár a rovarok étkezési felhasználása nem új keletű ötlet, a tenyésztésük hagyományos állattenyésztési gyakorlattól eltérő, az állati eredetű élelmiszerek előállításánál alkalmazott élelmiszerbiztonsági, minőségbiztosítási gyakorlatot igényel. Felelős gyakorlatot feltételezve a megfelelő körülmények között előállított, feldolgozatlan rovarélelmiszerek élelmiszerbiztonsági szempontból, a biológiai és kémiai szennyeződések szempontjából a feldolgozatlan állati húsokhoz hasonló fehérjeforrást jelenthetnek." A Magyar Nemzet cikke szerint míg az álhúsok (növényi alapú helyettesítők - a szerk.) már egyre szélesebb körben elérhetők, a rovarok még nem. Az ENSZ szerint a jövő egyik fehérjeforrása a túlnépesedő világban a rovar lehet. Európában szinte egyáltalán nincs kereslet az ehető rovarokra, ám a nemzetközi szervezetek lobbitevékenysége átformálhatja a piacot - véli a lap újságírója. (A cikkíró még azt is megemlítette, hogy a radikális állatvédők, a leginkább baloldali és zöldpártok szerint kellene 50-70 százalékkal kevesebb állati eredetű húst enni a klímakatasztrófa elkerüléséhez, és még szigorúbb állatjóléti intézkedésekre is szükség van.)

Kapcsolódó

Ehhez kapcsolódóan Vadai Ágnes megkérdezte Nagy István minisztert, hogy

  • kóstolt-e már rovaralapú/rovartartalmú élelmiszert?
  • A szarvasmarha, sertés és baromfihús fogyasztása során felléphet élelmiszer-biztonsági veszély (szivacsos agyvelőgyulladás, ASP, madárinfluenza)?
  • Mekkora erőforrás szükséges 1 kilogramm szarvasmarhahús előállításához?
  • Mekkora erőforrás szükséges 1 kilogramm étkezési rovar előállításához?

Egyre nagyobb számú ismeretlen veszély fenyeget

A tárcavezető a kérdésekre nem válaszolt, csak azt ismételte meg, amit a Magyar Nemzettel korábban is közölt az agrártárca, hogy kockázatosak az ilyen élelmiszerek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány számára kiemelten fontos az élelmiszerlánc-biztonság kérdése, elkötelezettek abban, hogy Magyarország fejlessze és megőrizze kedvező állategészségügyi státuszát.

Az élelmiszerláncot fenyegető, egyre nagyobb számú ismeretlen veszély hasonlóan magas szintű kezelése érdekében minden kockázatot megfelelően kell értékelnünk. Ezért tartjuk fontosnak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon (Nébih) belül az információk összegyűjtését, majd azok alapján a kockázatok tudományos értékelését.

Az étkezési célú rovarok - a 2018 januárjától hatályos - 2283/2015/EU rendelet szerinti "új élelmiszernek" minősülnek az Európai Unióban, így minden más új élelmiszerhez hasonlóan forgalomba hozatalukat szigorú élelmiszerbiztonsági értékelés előzi meg. A rovarok élelmiszercélú tenyésztésének és fogyasztásának előnyei mellett egyelőre ismeretlen kockázatú veszélyek is felmerülnek: szennyezettek lehetnek patogén mikrobákkal, toxikus anyagokkal, bizonyos részeik nem emészthetőek, és a fogyasztásuk következtében fellépő allergiás reakciók sem zárhatóak ki. Egy háznál tenyésztett, az adott földrajzi területen idegennek számító rovarfaj természetvédelmi kockázatot is jelenthet - írta válaszában a miniszter, aki szerint az elsődleges szempont az, hogy az új élelmiszer nem veszélyeztetheti az emberi egészséget.

Magyarországon még nem forgalmazhatók rovarélelmiszerek

A rovarok és azokból készült élelmiszerek az uniós "új élelmiszer" rendelet hatálya alá tartoznak, azokat csak engedélyeztetés után lehet forgalomba hozni az EU-ban. Ez azonban nem elegendő Magyarországon, ahhoz a magyar hatóságok engedélye is kell(ene), de ilyen élelmiszerek jelenleg nálunk nem forgalmazhatók - derül ki a Nébih oldaláról.

Korábban néhány EU tagállam (például Anglia, Belgium, Hollandia, Dánia, Finnország) nemzeti hatáskörben engedélyezte területén egyes rovarélelmiszerek kereskedelmét. Ezeket azonban az új, 2018-tól hatályos rendelet szerint uniós szinten is engedélyeztetni kell (az eljárás során bizonyítani, hogy azok nem veszélyeztetik a fogyasztók egészségét), a legkésőbb 2020-ig. (Uniós szinten eddig - a Magyar Nemzet júliusi cikke szerint - a szöcske, a tücsök és a lisztkukac étkezési célú felhasználásának engedélyezését kérték a piaci szereplők.)

Az exminiszter szerint a magyar nem eszik rovart

A magyar embernek van étkezési szokása: csúszómászót, rovart nem eszünk - mondta 2018 februárjában egy lakossági fórumon az agrártárcát akkor vezető Fazekas Sándor. Az exminiszter ezt megelőzően egy berlini mezőgazdasági és élelmiszeripari fórumon azt nyilatkozta, hogy Magyarország továbbra is kiáll az egészséges, természetes, jó minőségű és mindenekelőtt géntechnológiai módosításoktól mentes élelmiszereket termelő mezőgazdaság mellett, és elutasítja azokat a megoldásokat, amelyeket "sokan szépen, csöndben próbálnak elterjeszteni", köztük a mesterséges húselőállítást vagy a rovarfehérje emberi célú felhasználását. A magyar agrárdiplomáciának a következő években is azt az alapelvet kell követnie, hogy "mi, magyarok, nem kérünk ezekből a módszerekből" - mondta Fazekas Sándor.

Tudósok: változtatni kell a klímaváltozás miatt

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) 2017 végén kiadott állásfoglalása szerint sürgős lépésekre lenne szükség az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén. Európának változtatni kell a táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival - írta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez hozzájárulhatnak az állattenyésztésben bevezetett változtatások is. A tudósok szerint az emberi egészség, valamint a környezet védelme érdekében változtatni kell az élelmiszer-fogyasztási szokásokon is. Csökkenteni kell például az állati fehérjék bevitelét. Az állati fehérje hagyományos formáinak vannak olyan alternatívái, amelyeket Európa is fontolóra vehet. Példaként említették a tengerekből, óceánokból származó élelmiszert, a laboratóriumban tenyésztett húst, illetve a rovarokat.