A magyar kormány több hete tárgyal az Európai Bizottsággal arról, hogy a helyreállítási alap részeként lehívható hitelkeret egy részét mégis igényelné. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) az EU történetében egy fontos mérföldkő: a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére kitalált forrás egy részét a szokásos módon, tagállami befizetésekből fedezné az államszövetség, míg egy másik részét egy közösen felvett hitelkeret biztosítaná. Magyarországnak összesen 5797 milliárd forintos keret járt volna a 2021-es euróárfolyammal számolva, amelynek a kormány csak a 2511 milliárdos vissza nem térítendő támogatás részét igényelte. 

A magyar kormány eredetileg azzal érvelt, hogy más forrást vonna be, nem egy hosszútávú hitelt, mivel az évekre költséget jelentene. Később Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára annyival egészítette ki ezt, hogy az ágazati orientáció és a felhasználás időbeli keretei miatt nem volt opció a közös hitelrész lehívása. 

Kapcsolódó

A helyreállítási eszköz – a többéves pénzügyi kerettel szemben – nem hívható le akármilyen célra: az egységes piac, innováció és digitális gazdaság, kohéziós célok, valamint zöldgazdasági, fenntarthatósági célok támogathatók belőle. A migrációval kapcsolatos költségek, biztonsági és védelmi kiadások, közigazgatási feladatok viszont nem támogathatók - holott Orbán Viktor kormányfő levele szerint ismét ilyeneket igényelne a kormány. Az uniós cél az volt, hogy megtérülő, termelő vagy infrastrukturális fejlesztések valósuljanak meg a forrásból.

A magyar miniszterelnök Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett, kedden nyilvánosságra hozott levele szerint a kormány mégis lehívná a 2500 milliárd forintos hitelszeletet az RRF-ből. A Napi.hu-nak brüsszeli források azt jelezték, hogy a magyar igényről szóló vitában több sarkalatos kérdés van, amelynél eltérnek a vélemények és nehéz lesz dűlőre jutni.

A háborús gazdaság még nem lesz támogatható cél

Magyarország helyreállítási terveit még nem hagyta jóvá az Európai Bizottság a vissza nem térítendő támogatás esetében sem. Az ott hiányolt pontok miatt a hitelkeret lehívásáról gyakorlati kérdéseket még nem érdemes tisztázni, de a magyar kormány érvelése már így is több megállapodást kérdőjelez meg

- közölte lapunkkal egy, a tárgyalásokat ismerő forrás, aki szerint a magyar kormány igénye jogos: attól még, hogy tavaly nemet mondott a hitelkeretre, mint közös teherviselő (adós) teljesen jogosan dönthet úgy, hogy újra igényli a neki járó részt.

A fő nehézség a vitában az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennek írt levelében azzal érvelve jelezte, hogy Budapest lehívná a forrást, hogy az ukrajnai háború jelentős terhet ró a magyar gazdaságra, viszont megnevezte a felhasználási célokat is: a magyar hadsereg megerősítésére, határvédelemre és a menekültek ellátására fordítanák a tetemes összeget.

Csakhogy az RRF a gazdasági helyreállítás és az ellenálló-képesség megerősítésének kiemelt eszköze. A magyar célok pedig nem illeszkednek sem a zöldgazdasági, sem a digitalizációs fejlesztésekbe.

Az Európai Bizottság tárgyalási pozícióját ismerő források szerint ezért is nehézkesebb az egyeztetés, mert ebben nem engednének. Eleve jelezték, hogy az előző körben is tárgyaló Ágostházy Szabolcsnak, hogy a forráslehíváshoz arra lesz szükség, hogy az eredeti célokhoz közelítő feladatokra hívják le az összeget, viszont arra nincs ráhatása Brüsszelnek, hogy a magyar költségvetésen belül csoportosítsanak át összegeket honvédelemre vagy menekültellátásra, ha megállapodnak a hitelkeretről és a magyar tervekről. Az Európai Bizottság szerint a zöldenergiás beruházások segíthetnek a Magyarország Oroszországgal szembeni energiafüggőségének csökkentésére, így források szabadulhatnak fel a központi költségvetésben.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök levelét csak most küldte le, a tárgyalások már folynak egy ideje Budapest és Brüsszel között, ahol forrásaink szerint az első körben jelezték, csak az eredeti célokra fognak fizetni.

Azzal a kéréssel sem tudnak azonosulni, hogy Orbán szerint a bizottságnak soron kívül jóvá kellene hagynia az EU keleti határait védő tagállamok Helyreállítási és reziliencia-építési terveit, Partnerségi megállapodásait és operatív programjait. Kérte továbbá, hogy a bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását.

Alapvetően az RRF esetében jogi kötelezvények vannak érvényben, amelyeket minden tagállam megszavazott. Ezek közé tartozik a sokat emlegetett jogállamisági mechanizmus, de a helyreállítási tervek elfogadása is. Magyarország esetében mind a kettő problémás még

- fogalmazott egy forrásunk, míg egy másik a tárgyalásokat ismerő személy szerint a korrupció elleni védőmechanizmusok beépítése nélkül nem is igazán tudnak miről beszélni. A 444.hu és lapunk is úgy értesült, hogy észt mintára a magyar kormány felállítana egy korrupciós problémákkal foglalkozó új szervezetet – amely évente referálna Polt Péter legfőbb ügyésznek –, de valójában ez csak félmegoldást jelentene Brüsszel szerint.

A közbeszerzési mechanizmus átalakítását is szorgalmazzák, mivel az nem korlátozza eléggé az összeférhetetlenségét (ezt a közigazgatási pozíciók esetében is problémásnak látják).

Forrásaink szerint ezek olyan érvek, amelyek végigkísérték a jogállamisági mechanizmusról szóló vitát is, tehát nem új elemek.

Nem fényes a gazdaság helyzete?

„A legérdekesebb a magyar érvelésben az, hogy jóval rosszabb gazdasági növekedési kilátásokkal számolnak, mint várható lenne” – tudtuk meg az egyik nyilatkozótól, aki szerint a háború következményeit még nem is igazán lehet felmérni.

Az MNB januárban még 4-5 százalék közötti növekedési pályákat látott valószínűnek 2022-re, miközben a 2021. negyedik negyedéves GDP-adat után egyes elemzők az idei évre 6 százalékot sem tartottak elképzelhetetlennek. Az MNB is bejelentette kedden, hogy az új prognózisa az idei GDP-ütemre 2,5-4,5 százalék.

Most a háború kitörése óta ezt módosítottak, 4-4,5 százalék a legtöbb szakértő becslése. Úgy tudjuk, hogy a magyar helyreállítási alappal kapcsolatos egyeztetések során ez alatti szám is elhangzott.

Ez azért is fontos, mert Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek írt levelében kifogásolta, hogy a jelenlegi szabályok szerint az RFF keretében 2026 végéig felhasználható támogatások 30 százalékát 2022. június 30-ig újra kell osztani az aktuális gazdasági növekedési mutatók fényében. A számítás a 2021-es évet venné alapul, amelyben a magyar gazdaság jól teljesített, 7,1 százalék volt a bővülés egész évben. 

„Az újraelosztás az EU keleti határait védő valamennyi tagállam számára forrásvesztéssel járna, ami egyes tagállamok esetében akár az elérhető támogatások 16 százalékát is elérheti” - érvelt a miniszterelnök a levelében. Ha a háborús helyzet valóban nagyot rontott a magyar növekedésen, akkor jelentősége lehet az újraszámításnak. Ugyanakkor jogilag egyelőre kicsi a mozgástér, mert az újraszámítást a befizető országok várhatóan nem támogatnák, miközben teljes egyetértés is kéne.

Problémát viszont az jelenthet, hogy az Európai Bizottság külön technikai csomagot biztosít a háborús helyzet kezelésére, valamint a biztonságpolitikai és menekültellátási feladatok ellátásának biztosítására. A testület speciális felhívást tett közzé a technikai támogatási eszköz keretében, hogy támogassa azokat a tagállamokat, ahová az Ukrajnából az orosz invázió miatt elmenekülők érkeznek, illetve elősegítse, hogy a tagországok fokozatosan megszüntessék az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségüket. Ez akár később forrásátcsoportosítást is jelenthet Brüsszel részéről – például előrébb hozzák a hétéves költségvetéses kifizetéseket –, de azt is, hogy engedik más uniós források átcsoportosítását, amelyeket már megítéltek a tagállamoknak.

A Napi.hu forrásai szerint a bizottság két dologra nem hajlik:

  • az egyik, hogy elengedje a megkötéseket, amelyek az RRF felhasználhatóságára vonatkoznak, tehát nem engednék a forráscsomag kötetlen felhasználását, így maradna a megújulóenergiás, energiahatékonysági, környezetvédelmi és digitális átállási fókusz.
  • a jogállamisági vitában is előjött feltételeket sem dobná el.
Arra viszont Brüsszel nyitott, hogy Magyarország lehívhassa a hitelkeretet, valamint megtérülőbb beruházásokra fordítsa azt, ne pedig kiadáscsökkentésre. Az orosz energiafüggőség csökkentése olyan pont lehet, amelyben a felek dűlőre juthatnak.