A szervezet elemzése szerint minden korábbinál jobban összekeveredett az országban a valóság és a látszat, és - mint ahogyan írják - természetesen a látszat uralkodik. Álláspontjuk szerint ez nem használ sem a kormánynak, sem a polgároknak.

Náray-Szabó Gábor, a szervezet elnöke a lapnak elmondta, igen nagy vita előzte meg az értékelés elfogadását, ám végül az 59 fős döntéshozó testületükben 56-an támogatták az elemzés szövegét. Nálunk létezik egy szigorú szabály, amely azt mondja ki, hogy ha egy javaslatra 10 ellenszavazat érkezik, akkor nem lehet elfogadni - mondta.

Kritikájukat és dicséretüket témakörönként fogalmazták meg.

Gazdaság és életszínvonal

A szervezet a gazdaság pozitív eredményei között említi, hogy az utóbbi öt évben kilábaltunk a gazdasági válságból, hogy csökkent az államadósság, valamint hogy alacsony az államháztartás hiánya. A Professzorok Batthyány Köre szerint sikeres a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája is, ami százmilliárdos megtakarítást jelent az államháztartásnak. (Sokak szerint vitatott, hogy ezt a nyereséget valóban befizetik-e az államkasszába, és nem az alapítványokon keresztül költik-e el.)

Negatívumként beszélnek azonban a hazai rossz bérhelyzetről, a szervezet szerint ugyanis a makrogazdasági mutatók javulása egyelőre lassan érzékelhető az egyén számára. Az adatok 2013 óta mind javulnak, de a súlyos lemaradások káros hatása egy jó darabig velünk marad.

Ezért határozott véleményünk, hogy a költségvetés kedvezőbb helyzetét kevésbé az adók csökkentésére, mint inkább az "emberi szféra" helyzetének gyors javítására kellene felhasználni

Kormányzás

A Professzorok Batthyány Köre szerint sokakat ingerel, hogy a kormány él ("egyesek szerint alkalmanként vissza is él") a választóktól kapott felhatalmazásával, jócskán felhasználja erejét és a rendelkezésére álló játékteret. Döntéseit sokszor felületes helyzetfelmérés alapján, "erőből" hozza, és a jogos kifogásokat, ha egyáltalán, akkor csak megkésve veszi figyelembe.

A szervezet azt is megjegyzi, hogy az eredmény többnyire elfogadható, azonban szerintük a következetlen jogalkotás nagy terhet ró az Országgyűlésre, a közigazgatásra és a gazdaságra egyaránt, másrészt borzolja az idegeket.

Egyre-másra, -többnyire indokoltan -szűnnek meg régi intézmények és jönnek létre újak; ez bizonytalanságot szül a közszférában, és a játékszabályok változékonysága a versenyképességünket is rontja - írják, példaként pedig a Balassi Intézet megszüntetését hozzák fel.

A szervezet szerint az elégedetlen csoportokban egyre erősebb az az érzés, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül jár el. Megemlítik a kormányzati propagandát sugárzó M1-es csatornát is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy a köz tájékoztatása nem mindig kielégítő, és ezért az emberek a jótékony fejleményeket nem mindig veszik észre. Például a "királyi televízió" hírszerkesztésének kínálata igencsak szűkös, s ezt bőbeszédűséggel próbálja ellensúlyozni.

Jogalkotás, igazságszolgáltatás

A Professzorok Batthyány Köre szerint a törvényhozatalt megelőző hatástanulmányok néha nem készülnek el, és ez megfontolatlan jogalkotást eredményez. Egyes viharos sebességgel elfogadott jogszabályok azt a gyanút ébresztik, hogy nem az egész közösség, hanem csupán egy szűk csoport érdekeit juttatják érvényre.

Az igazságszolgáltatást sem kímélték, úgy gondolják ugyanis, hogy a politikailag kényes és a pénzügyeket érintő bírósági eljárások megengedhetetlenül hosszú ideig elhúzódnak, túl sok eljárást ismételnek meg vagy utalnak vissza első fokra.

Ez felveti a gyanút, hogy az igazságszolgáltatás a felelősség elhárításával vagy hanyagul és hozzáértés nélkül dolgozik
- teszik hozzá.

Korrupció

A Professzorok Batthyány Köre szerint Magyarország nem tartozik a korrupt országok közé, de aggasztó, hogy helyzetünk a nemzetközi statisztikák szerint "állítólag" romlik. Visszatetszést kelt az állampolgárokban a kormányzati tisztségek szaporodása, egyes nagyvállalkozók befolyásának növekedése és az olykor tetten érhető hatalmi arrogancia. A tartósan birtokolt hatalom nemcsak híveit, vazallusait termelte ki, de -úgy látszik, -szerencselovagjait is, és ezzel lejáratja magát.

Különösen aggasztó szerintük, ha úgy tűnik, hogy a korrupció mára -egyéni bűnből -kialakult módszertanra, struktúrára, személyi körre épülő, bevett társadalmi gyakorlattá vált, azaz intézményesült.

Egészségügy és oktatás

Az oktatási rendszerre, valamint az egészségügyre is kitérnek, álláspontjuk szerint ugyanis a versenyképességet rontja az iskolarendszer, a felsőoktatás és a szakoktatás hanyatlása, valamint az egészségügyön való takarékoskodás.

A szervezet álláspontja szerint haladéktalanul neki kell látni végre az egészségügy konszolidációjának, és jelentősen növelni kell a ráfordításnak a GDP-hez viszonyított arányát.

Az oktatással kapcsolatban szintén szigorúan fogalmaznak, szerintük ugyanis a PISA-teszten elért rossz eredmény nem egy-két év, hanem évtizedek oktatáspolitikájának a szégyene, amely "társadalmasította" az igénytelenséget. Az Orbán-kormány közoktatással kapcsolatos reformjáról pedig azt írták, "látni kellett volna, hogy működésképtelen.

Kutatás és innováció

A Professzorok Batthyány Köre talán a kutatási szféra helyzetével elégedett a leginkább, szerintük ugyanis évek óta növekszik a kutatásra és fejlesztésre fordított források részaránya a GDP-n belül. "Most az a feladat, hogy a támogatások valóban a legkiválóbbakhoz jussanak, tegyék lehetővé a nemzetközi szinten kiemelkedő alapkutatási eredmények megszületését és a piacra vihető új termékek kifejlesztését is" - írták.