Újra élénkül a vita a feltétel nélküli alapjövedelemről: Magyarországon azért, mert az Orbán Viktor vezette kormány ellen összefogó ellenzéki pártok közül a Párbeszéd emelné választási programjába a javaslatot, hogy az állampolgárok kapjanak ingyenpénzt függetlenül a munkájuktól, míg nemzetközi szinten azért beszélnek egyre többet az fna-ról, mert több ország is ilyen támogatást adott a lakosságnak, hogy beindítsák a gazdasági növekedést. Idén tavasszal az Egyesült Államok kormánya az alacsony és közepes jövedelmű háztartásoknak 1400 dolláros szabadon elkölthető csekket küldött, ami nagyban segítette, hogy 6,4 százalékra ugrott a GDP-növekedés a legutóbbi negyedévben.

A magyar kormányban viszont nem népszerű a javaslat. Most Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kelt ki a javaslat ellen.

Kapcsolódó

"El tudják önök képzelni, hogy mi lenne, ha minden magyar állampolgár havonta feltétel nélkül, mindentől függetlenül rendszeresen pénzt kapna?" - tette fel a kérdést Facebookra feltöltött videójában, hozzáfűzve, ráadásul úgy, hogy az alapjövedelem nem lenne semmilyen más követelményhez kötve, például a rászorultsághoz.

Önök szerint mi történne, ha mindenki úgy döntene, inkább elvan az igyenpénzből, nem dolgozik és nem akar munkát keresni?

- folytatta Schanda Tamás, aki szerint erre a válasz a káosz.

A feltétel nélküli alapjövedelmet sokan az eddigi szociális juttatásaik helyett kapnák szerinte, így sok célzott szociális program szűnne meg, ami hátrányos. "Ha bevezetnénk, az állami kiadások jelentősen megemelkednének, ami adóemelésekhez és az ország eladósításához vezetne. Szerintünk a szegénységből való kiemelkedést a munka segíti" - hangsúlyozta a politikus, aki szerint a kormány célja, hogy aki akar és tud dolgozni, az találjon magának munkalehetőséget.

Schanda Tamás úgy látja, az "ingyenpénz" bevezetése kedvezőtlenül hatna az ország versenyképességére, és beláthatatlan társadalmi hatásai lennének.

Emlékeztetett, mások már próbálkoztak a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével: a finn kormány kísérletében egy véletlenszerűen kiválasztott csoport minden hónapban megkapta az alapjövedelmet. A kísérlet azonban nem váltotta be a foglalkoztatottság növeléséhez fűzött reményeket, így a finn kormány úgy döntött, hogy nem folytatja tovább.

"Az alapjövedelem tehát igazságtalan, mert mindenkinek járna, annak is, aki nem szorul támogatásra; álságos átverés, hiszen azok, akik valóban rászorulnak a támogatásra, nem kapnának sokkal több pénzt, mint amennyi a mostani rendszerben is jár nekik" - emelte ki az államtitkár.

Hozzátette, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem azért is igazságtalan, mert elvesz azoktól, akik keményen dolgoznak és lehetővé teszik, hogy azok kapják, akik nem is akarnak dolgozni.