Szűk látókörűségre vagy rossz végrehajtásra utal, hogy a szociális megszorítás területi vesztesei a legrosszabb helyzetben lévő térségek - derül ki a Policy Agenda (PA) kutatóközpont elemzéséből. Négy évvel ezelőtt döntött arról a parlament, hogy átalakítják a szociális támogatási rendszert is. Az ellátások egy részét megszüntették, másokat pedig jelentősen átalakítottak.

A PA azt vizsgálta meg, hogy ez a változtatás mit jelentett a legnehezebb településeken, mekkora pénzeket vontak ki a rendszerből, milyen következményei lesznek ennek.

Összehasonlították az egy adófizetőre jutó jövedelem alapján a legjobb helyzetben lévő járást (Budapest és környékét sajátos gazdasági helyzete miatt nem számították ide) és a legrosszabb helyzetű járást. A PA szerint a segélyezési rendszer változása mindkét területet negatívan érintette. Miközben a győri járás szociális helyzete szempontjából jobb helyzetben van, mint a cigándi, ezért ha igazságossági szempontot követett volna a reform, akkor az ország nyugati felén lett volna nagyobb arányú a
szociális kassza csökkentése. Ezzel szemben a számok azt mutatják, hogy amíg a győri járásban 43 százalékkal csökkentek az ellátottak pénzbeli juttatásai, addig a cigándi járásban 55 százalékkal. Vagyis éppen a szociális helyzettel fordított irányúak voltak a változások.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2014-ben rendszeres szociális segélyre, lakásfenntartási támogatásra, adósságcsökkentési támogatásra, adósságkezelési szolgáltatásra, méltányossági közgyógyellátásra, méltányossági ápolási díjra, valamint óvodáztatási támogatásra mintegy 38 milliárd forintot költöttek. Ehhez adódott az önkormányzati segélyre fordított 6 milliárd forint, amely egyfajta szabadabb segélykeretet jelentett a településeknél.

Ezzel szemben 2017-ben a rendszeres szociális segélyt felváltó egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra, valamint a többi segélytípust kiváltó települési támogatásra 28 milliárd forintot fordítottak. Ez 36 százalékos csökkenést jelent négy év alatt - írta a PA.

A megszorításnak költségvetési szempontból kevés értelme volt, hiszen az így megtakarított pénzek a teljes kiadási oldalnak a 0,08 százalékát jelentik - jegyzik meg a kutatók.

A kép forrása: Shutterstock