A Klebelsberg Központ elnökének, Hajnal Gabriellának a kijelentése, hogy nem kell minden iskolába kémiatanár, akár logikus is lehetne, ha az érintett, jellemzően kistelepülések között létezne normális közlekedés, infrastruktúra - mondta a Népszavának adott interjújában Fábián István, akadémikus, volt rektor és tanszékvezető, jelenleg az MSZP-Párbeszéd képviselőjelöltje.A gond ezzel a kémiatanárokra kihegyezett állítással, hogy ezzel megint megpróbálnak elfedni egy komoly problémát: válságban a tanári szakma.
A KK elnöke nemcsak a kémiaoktatásról beszélhetne így, sajnos számos más tantárgyat is felhozhatott volna példaként a természettudományiakon felül, ugyanis egyre kevesebben jelentkeznek a tanári szakokra, hiába kommunikálja ennek az ellenkezőjét a kormányzat. A „haknizás” – ahogyan egy tanár ismerősöm nevezi azt, hogy több iskolában kell tanítania –, nem jövőbeli dolog, hanem már ma is létező jelenség. És az ő esete jól mutatja, hogy nagy a baj, ugyanis nyugdíjasként hívták vissza, mert nincs elegendő pedagógus.
A kormány már tíz éve, a Széll Kálmán-tervben is leírta, hogy a felsőoktatás ebben a formában semmit sem ér, drága és nem hatékony. Ebből kiindulva harmincéves távlatot fogalmaztak meg, persze pénzt nem adtak hozzá, ahogyan most sem. Ugyanis nem lehet tudni, sőt, biztosíték sincs rá, hogy az alapítványoknak átadott közvagyon most majd jobban hasznosul, jobb lesz az oktatás.
A bérekkel is gond van. Egy tudományos fokozattal rendelkező tanársegéd havi nettó kétszázezer forintot keres. A beharangozott 15+15 százalékos béremelés ezen nem segít, hiszen a nettó 35 ezer nem megoldás. Pláne, hogy a szakszervezetek szerint a költségvetésben nyoma sincs ennek a béremelésnek. Egymást követik a hangzatos ígéretek, amelyek azonban mind csak papíron léteznek. Jelenleg süt a kormány minden megnyilvánulásáról, hogy semmibe veszi a tudást.