A felhagyott kőbányák esetében a Balaton-felvidéken eddig nem volt divatban, hogy szeméttel temetik be. Nagyon úgy fest azonban, hogy a világörökség várományos Káli-medencét is elérte a szemétbiznisz. Az ultramenő kiránduló térség központjában lévő Rendesi-hegy gyomrába 40 éven át hordhatja a sittet a Mészkő-Polgár Kft. - túrta ki a balatontipp.hu. A Veszprém Megyei Kormányhivatal határozata a hulladék lerakását hivatalosan hasznosításként értelmezi.
A hivatal határozata alapján a Mészkő-Polgár Kft. jogosulttá vált a hegy tetején működő vöröshomokkő bányájának kivájt, mintegy 3,5 hektáros területén többek mellett meddő, hulladék homok és agyag, kőtörmelék, hulladékkavics, üveg alapú szálas anyagok hulladékai, üveghulladék, hulladék beton, betonkészítési iszap, tégla, cserép, kerámia és azok keverékének, kotrási meddőnek a lerakására naponta maximum 120 tonna mennyiségben. A sittlerakás 40 éven át folyamatosan tarthat, mert a határozat szerint nem csak a most üres gödröt lehet feltölteni, hanem a jövőben kibányászott kő helyére is folyamatosan lehet a sittet hordani.
Kapcsolódó
A kérelmező a kifogások (a Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi Egyesület többször is tiltakozott) alapján többek között egy erdőrésszel csökkentette a sittlerakásra tervezett területet és pontosította a "hasznosításra" kiszemelt hulladékok körét. Ezek után a Veszprém Megyei Kormányhivatal véglegesen rögzíthette, hogy "a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok, továbbá a szakhatósági állásfoglalás és a jegyző nyilatkozata alapján összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. A tervezett tevékenység megvalósítása sem az egyes környezeti elemekre, sem azok rendszereire nem jár jelentős környezeti hatással, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt."
Egyszer már majdnem megmérgeztek egy világhírű forrást ugyanitt
A tervezett új sittlerakótól alig kétszáz méterre található az a rekultivált szeméttelep, ahová a környék településeiről hordták a háztartási hulladékot 1987-től. Természetesen veszélyes hulladékot oda sem lehetett lerakni, mégis előfordult, hogy egy badacsonyörsi pincészetből hét konténernyi, bor szűrésére használt ferrocianiddal átitatott azbesztlapot pakoltak le. A lerakás helyétől alig két kilométerre volt az akkor még működő Kékkúti-forrás, aminek akár a vize is szennyeződhetett volna.A Balaton-törvény alapján tiltakozók alól azzal (is) kihúzták a talajt, hogy a Balaton-törvényt tavaly márciusban felváltó "Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről" szóló törvényben már csak az új hulladékártalmatlanító létesítését tiltják. Ez viszont nem lehet akadály, mivel a határozatban tételesen rögzített lerakható anyagok nem számítanak veszélyes hulladéknak, ez a lerakás sem számít ártalmatlanításnak. Mondjuk az sem segítené a tiltakozókat, ha az új törvényben is szerepelne a hulladéklerakó létesítésének tilalma, mert a hivatalos álláspont szerint Balatonrendesen nem lerakás, hanem hasznosítás történik. Illetve ebben az esetben maga a lerakás számít a hasznosításnak - hogy a sittel visszatemetik, majd talajréteggel letakarják, növényekkel beültetik a kibányászott kő helyét. A hasznosítást pedig nem tiltja semmi, és a cégnek engedélye is van ehhez.
Az akció milliárdos bevétellel kecsegteti a kérelmező céget, a több mint egymillió tonna sittet ugyanis mai árakon (az FKF pusztazámori lerakójában) tonnánként 1900 forint feletti díjért lehet lerakni az üzemelő lerakókban.