A növekedési hitelprogram azt célozza, hogy a 2008-tól csökkenő vállalati hitelállomány stabilizálódjon - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. A hitelkínálatszűke a kkv-szektort érinti jobban, itt nagyobb is volt az állomány visszaesése. A vállalati szektor nominális kamatai a forinthitelek esetében 9 százalék, a devizahitelek esetében 3 százalék körüli. A forinthitelek esetében a refinanszírozási kamatláb, míg a devizahiteleknél a kockázati felár teszi ki a kamatláb nagyobb részét. A kockázati felárat főleg a garanciaszervezetek képesek csökkenteni.

Csak hosszabb távon van hatása az eddigi kamatcsökkentéseknek a hitelezésre. Hitelezési fordulatot a tavaly augusztus óta tartó lazítás nem tudott hozni, ezért más eszközök bevetésére is szükség van - emelte ki Nagy. A jegybank által most bejelentett program keretében biztosított forrás felhasználásával kapcsolatban Nagy megjegyezte: nem volna cél, hogy a vállalatok állampapírt vásároljanak belőle. Korlátozott méretű és egyszeri beavatkozásról van szó - hangsúlyozta az MNB szakértője. A nulla százalékos hitelt a bankok fix felár mellett kell, hogy továbbadják - fejtette ki Nagy, aki hozzátette: kérdéses, hogy érdemes-e ágazati célzottságot is bevezetni. (Amint arról beszámoltunk, ez a fix felár legfeljebb 2 százalék lehet.)

Kapcsolódó

Közös áldozatvállalás

A kkv-k számára ez az olcsó forrás 5-10 százalékpontos jövedelemtranszferként fogható fel, hiszen jelenleg 7-12 százalékosak a hitelkamatok. Ez úgy jön össze, hogy 5 százalék helyett nulla százalékon adja az MNB a forrásokat a kereskedelmi bankoknak. A jegybank áldozatvállalása ebben egyértelmű, de a bankok által adott forrás mennyisége kérdéses - hangzott el a jegybankelnök által bejelentett program ismertetése utáni, az MNB elemzői által tartott háttérbeszélgetésen.

Az NHP második pillérjében erős célzottság a devizahitel kiváltása, amelyben az MNB piaci áron devizát ad a konverzióhoz - emelte ki Nagy. Az első pillér a jegybanki és a kereskedelmi banki mérleget is növeli, a második viszont nem - tette hozzá.

A harmadik pillér célja az ország finanszírozásában az adósságlejárat rövidítése, és hogy a rövid lejáratú külső adósságra biztosítson stabilitást a jegybanki tartalék. Az MNB szakértője rámutatott, hogy a válság előtt alacsonyabb volt a jegybanki tartalék szintje annál, mint amit a rövidlejáratú szükséglet megkövetelt volna, ami egyben komoly sérülékenységi forrást is jelentett. Így ahogy rövidült az adósságlejárat, a korábbinál nagyobb devizatartalékra lett szükség - mutattak rá az MNB szakemberei.

Hogyan lehet csökkenteni a külső rövid adósságot?

Bár az MNB biztosíthat forrást a bankrendszer számára ahhoz, hogy az visszafizesse egy éven belüli lejárú külső adósságát, de arra is tekintettel kell lenni, hogy ahogy csökken a devizatartalék, annyival csökken a külső forrás-megfelelés - így a szabály a tartalékolásra vonatkozó szabály sem sérül.

A szakértők hangsúlyozták: a devizahitelt kiváltó program nem változtatja meg a jegybank mérlegét. A harmadik pillér lényege, hogy a sebezhetőség csökkentésére a jegybank devizaeszközöket biztosít. Érdekeltté kell ugyanakkor tenni a bankokat, hogy a rövid külső forrásaikat kivonják, amihez viszont megfelelő devizaswap-árazás szükséges - mondták a beszélgetésen résztvevő elemzők.

Valószínűleg a beszállítói kkv-k, azok akinek 2 százalék a kockázati feláruk a hitelezésben. A kockázatosabb cégek tehát elvileg nem vagy nehezebben juthatának hozzá a kedvezményes hitelhez, vagyis számukra egyéb garanciára volna szükség, aminek 0,5 százalék lehet a felára. Az, hogy garanciaszervezetek, hogyan tudnak bekapcsolódni, még kérdéses.

A hitelezési hatás kapcsán Nagy két szélsőséges szcenáriót vázolt fel: az egyik, hogy a drága hiteleiket cserélik olcsóbbra, aminek következtében nem növekszik a banki hitelállomány, vagy ennyivel nő a hitelállomány, miután ezeket a forrásokat kihelyezik beruházásokba, forgóeszköz vásárlásba.

A szakember azonban kiemelte: nem tudni még, hogy egyáltalán lesz-e hitelállomány növekedés, ám az biztos, hogy pozitív hatást gyakorolhat a hitelezésre. A szakember szerint az lenne a legjobb, ha növekedne a hitelállomány, de ezt még nem tudni - hangsúlyozták a jegybank szakértői.

A kéthetes állomány csak csökkenni fog

A jegybanki kéthetes kötvényállomány 4500 forintról 3600 milliárd forintra történő csökkenését érintően elhangzott, hogy ebben az esetben nem adminisztratív eszközökkel él az MNB, hanem technikailag valósul meg a csökkenés a devizaátváltásokkal.

A 250 milliárd forintos hitelkeret nem akkora tétel, hogy a kettős kamatláb kialakulásának veszélyével fenyegessen, ezért ez egyelőre egy egyszeri program - mondták. Kérdésére válaszolva a jegybanki elemzők elmondták, még nem rögzültek a devizaswap-tenderek részletei, de igény szerint 3-6-12- hónapos, vagy akár 2 éves futamidejű programok is lehetnek.