Az adat meglepetés volt, hiszen további gyorsulást vártunk. Ez azonban "csak" a maginfláció esetében igazolódott, ami tovább emelkedett: 2,9 százalékra az augusztusi 2,8 százalékról.- kommentálta a KSH friss adatait Nyeste Orsolya, az Erste Bank Hungary Zrt. makrogazdasági elemzője. Mindez jelzi, hogy a vártnál alacsonyabb szeptemberi headline adat mögött maginfláción kívüli tételek álltak, miközben a mögöttes folyamatok az infláció további - bár egyelőre még nem túl látványos - emelkedését mutatják. Ezt a vélekedést erősítik az MNB saját számítású inflációs mutatói is.

A teljes inflációs mutatónál a vártnál alacsonyabb szeptemberi tényadat nagyrészt magyarázható a szezonális élelmiszerek és szolgáltatások vártnál nagyobb mértékű árcsökkenésével, illetve a tankönyvek árának nagymértékű esésével. Azonban e tényezők alapvetően egyszeri hatások. Az elemző az idei utolsó negyedévben nem vár inflációgyorsulást.

Kapcsolódó

A jelenlegi adat azt erősíti meg, hogy az MNB tartja a jelenlegi laza monetáris politikáját a jövő él első feléig. Utána lassú, fokozatos szigorítás várható. Először a bankközi kamatok kezdhetnek el lassan elmozdulni a jegybanki alapkamat felé, így kamatemelés leghamarabb 2019-ben várható - véli Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

A szakember idén decemberben 2,2 százalékos inflációra számít, az év egészében 2,3 százalék lehet az éves átlagos árnövekedés, jövőre pedig 3 százalék körül várható. Az infláció július óta bene van az MNB céltartományában, és előreláthatólag a 2-3 százalékos tartományban maradhat jövő év júniusáig, majd a jövő év második felében mozdulhat el 3 százalék fölé.

Az infláció trendjében a belső kereslet erősödése, a béremelkedések hatása továbbra is a vártnál lassabban jelentkezik, elsősorban a lakáspiacon jelentkező kereslet miatt. A folytatódó béremelkedés, illetve a tavaly december óta lényegében folyamatosan emelkedő maginfláció azonban továbbra is felfelé mutató kockázatot jelez, amit legújabban már az olajárak alakulása sem ellentételez - állapította meg Jobbágy Sándor, a CIB Bank Zrt. elemzője.

Mivel a 3 százalékos jegybanki cél tartós átlépésére még hosszú ideig nem számít, monetáris szigorítást sem prognosztizál. Az ECB laza monetáris politikája is erősíti a hazai monetáris mozgástér fennmaradását, s a jegybank erőteljes kommunikációja is a laza monetáris kondíciók fenntartása iránt mutatott elkötelezettséget jelzi. Nem-konvencionális MNB-intézkedések, illetve a monetáris politikai eszköztár változása a továbbiakban is napirendre kerülhet.

Jövő év elején az idei áfa-csökkentések elmúló hatását ellensúlyozza további termékekre és szolgáltatásokra bevezetni tervezett áfa-csökkentések, valamint az üzemanyagárak idei év eleji magas bázisa, így az infláció 2 százalék közelébe süllyedhet - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.

Azonban év közben az infláció már fokozatosan megközelítheti, a jövő év negyedik negyedévétől pedig meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, éves átlagban pedig 2,7 százalék lehet az infláció jövőre, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat.

Ezzel szemben a tartósan alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését. A jövő évi inflációra lefelé mutató kockázatot jelenthet a háztartási energiaárak esetleges csökkentése. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így az MT tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával.