A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Egy 1995-ös kormányrendelet értelmében minden − azaz nemcsak lakossági − fogyasztó szereltethet fel locsolási mellékmérőt. A berendezés lényege, hogy az ellocsolt vízmennyiség után nem kell megfizetni a csatornadíjat, a locsolómérővel az öntözésre szánt víz mennyiségét pontosan lehet ellenőrizni és tervezni. A fogyasztók körében azonban egyelőre nem népszerű ez a megoldás.

A mellékmérők üzembe helyezése (a tervezéssel és a kivitelezéssel együtt) nagyjából 36 ezer forintba kerül, vannak olyan szolgáltatók, amelyek díj ellenében még át is veszik a berendezést (a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-nél például ez további 10,5 ezer forintba kerül) − tudtuk meg a a Magyar Víziközmű Szövetségtől (Mavíz). A Fővárosi Vízművek (FV) Zrt. kalkulátora szerint 36 és 56 ezer forint között alakul a tervezés és a szerelés együttes díja.

A szennyvízdíj meg nem fizetésén kívül más kedvezményt nem jelent a beruházás. A spórolási lehetőség ellenére a tapasztalatok szerint a fogyasztók körében nem túl népszerű ez a megoldás, ennek egyik oka, hogy egy másik rendelet beruházás nélkül is lehetővé tesz megtakarítást. Bizonyos − igazolt − kertméret felett ugyanis május és október között a szennyvízdíjból 10 százalékos kedvezményt adnak a szolgáltatók, ezt az ügyfélnek kell kérnie. A Mavíz szerint a fogyasztók inkább rövidebb távon gondolkodnak, a locsolási mellékmérő beépítése pedig kisebb kerteknek csak hosszabb idő alatt térül meg. A fővárosban jelenleg mintegy 13 ezer locsolási mellékmérő működik (szemben a 200 ezer fő-, valamint 650 ezer mellékmérővel).

Visszavásárolhatja a Fővárosi Vízművek Zrt. eredeti kisebbségi részvénycsomagját Budapest. Az ügyben hétfőre Tarlós István főpolgármester rendkívüli közgyűlést hívott össze. Ha a képviselők jóváhagyják, akkor a részvénycsomagért 15,1 milliárd forintot kell fizetnie a városnak a francia Suez és a német RWE konzorciumának. A vételárról még csak előzetes megegyezés született a befektetőkkel. Azt egyelőre nem tudni, hogy a főváros miből fogja előteremteni a szükséges összeget.

A megoldás terjedését nehezíti, hogy a szolgáltatóknak sem érdeke ennek alkalmazása, hiszen bevételtől esnek el. A fővárosban ráadásul ennél is különlegesebb a helyzet, a mérő beépítése az FV-hez tartozik, a be nem fizetett szennyvízdíjból adódó veszteség azonban a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nél jelentkezik. A vízmérők a kötelező hitelesítésű mérőeszközök körébe tartoznak, mielőtt forgalomba kerülnének, az első, kötelező hitelesítést a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal végzi el. A mellékvízmérők hitelességi ideje hat év, ezért azokat ilyen időközönként kell cserélni vagy újrahitelesíteni. Mivel az ingatlanon belüli mellékvízmérő − így a locsolómérő is − általában a fogyasztó tulajdonában van, hitelesítése vagy cseréje a tulajdonos saját költségén történik.