Forradalmi változások kezdődtek a magyar sörpiacon, amikor 2012-ben a kormány felére csökkentette a kisüzemi sörfőzdék jövedéki adóját, majd 2018-tól 200 ezer hektoliterre növelte a kedvezményes adósávban főzhető sör mennyiségét, valamint 500 ezer forintra mérsékelte a kötelezően fizetendő biztosítékuk alapösszegét.

Idén júniusban újabb szabályozás lépett életben, melyek nyomán a kis főzdék tovább javíthatják piaci pozíciójukat. Legkésőbb 2021 közepétől ugyanis el kell érnie a csapolt sörfogyasztás húsz százalékát legalább egy kisüzemi sörnek azokon a vendéglátóhelyeken, amelyek részleges-, vagy kizárólagos forgalmazási szerződésben állnak valamelyik nagy sörgyárral.

A törvény szükségességét Kósa Lajos azzal indokolta, hogy ezzel kívánják megszüntetni a független főzdék kirekesztését a magyar sörpiac jelentős részéből. A 160 milliárdos iparágnak jelenleg 3,6 százalékát uralják a kisüzemek, 4 százalék pedig a Pécsi Sörfőzdéé, mely messze a legnagyobb főzőkapacitású cég a kistermelők között. A maradék közel 92 százalékon osztozik körülbelül azonos mértékben a Borsodi Sörgyár, a Heineken Hungária és a Dreher Sörgyárak. A törvény német, cseh és osztrák mintára született meg. Ahol hasonló szabályozás van érvényben, ott a kisüzemi sörfőzés a piac 15-20 százalékát birtokolja, itthon ez 3-5 százalékot tehet ki.

A trendek kedveznek

Július végén a Napi.hu és Pulzus Kutató közös, a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív felmérése alapján az emberek nyitottak a kézműves sörökre: a megkérdezettek 42 százaléka állította, hogy várhatóan több kisüzemi terméket vásárol majd a kocsmákban, míg csak 24 százalék mondta azt, hogy emiatt érdemben nem iszik majd több ilyen gyártmányt. A magyarok 34 százaléka pedig azt közölte, hogy egyáltalán nem iszik sört.

Megnyílik egy ajtó

Bárokba, szállókba bekerülni eddig szinte lehetetlen volt a nagy sörgyárakkal kötött szerződéseik miatt. Pár részlet ugyan még homályos az új szabályozás kapcsán, nem látjuk például, hogyan is fog az új rendszer működni a gyakorlatban. Azonban mi, a kisüzemek szeretnénk a vendéglátóhelyeken megférni a nagyok mellett és az együttműködés lehetőségétől sem zárkózunk el a helyi értékesítésben - mondta a Napi.hu megkeresésére Vadas László, a tokaji BAZ Beer Sörfőzde tulajdonosa.

"Hogy mi a különbség a kisüzemi és a nagyüzemi sörök között? A szakmában az a mondás járja, hogy a kisüzemek előbb sört főnek, aztán áraznak, a nagyok előbb áraznak, aztán főznek sört" - adott egy egyszerű és humoros magyarázatot Hlavács József, a tokaji cég üzletvezetője. Véleménye szerint Magyarországon egyértelműen változnak a trendek, és folyamatosan nő a kereslet a kraft sörök iránt, így az új szabályok a fogyasztók igényeihez alkalmazkodnak. "Az új trendek egyértelműen észrevehetőek a nagyüzemek szortiment-változásában is, ahol egyre több kézműves-jellegű sör bukkan fel" - tette hozzá a szakértő.

Máshol bezárul egy ablak

A kisebb vendéglátóhelyeknek viszont úgy tűnik nem éri meg az új törvény.

"Évekkel ezelőtt forgalmazási szerződést kötöttünk a Borsodi Sörgyárral. Kedvezményesen jutunk a söreikhez és számos Borsodi logóval ellátott használati tárgyat is ingyen kapunk tőlük, mint például poharakat, napernyőt, kerti asztalt, sőt van hűtőnk is. Ez anyagilag igen nagy segítségünkre van mind a mai napig. A mi vendégkörünk jellemzően nem fogyaszt prémium termékeket, kétlem, hogy kereslet lenne a kézműves sörre. Egyébként is csak egy sörcsapunk van. Drága lenne beszerezni még egyet egy olyan sör kedvéért, amire nincs igény. Viszont ha ez nem történik meg, ha jól értelmezem a törvényt, buktuk a támogatásokat" - sorolta a problémákat Lestál Dávid, hangonyi kocsmatulajdonos.

Azt is megtudtuk a fiatal vállalkozótól, hogy az sem ritka, hogyha valamelyik nagy sörgyár a kedvezményes sörön túl milliókkal segít újonnan nyíló nagyobb szórakozóhelyeket, valamint a berendezéseik javát is az óriáscég állja a kizárólagos forgalmazási szerződés keretében.

Már léptek a nagyok ellen

Pontosabban csak állta: a Gazdasági Versenyhivatal már 2011-ben és 2015-ben is felfigyelt a problémára és beavatkozott a hazai sörpiacba. A szervezet megállapította, hogy a Heineken, a Borsodi, a Dreher és a Pécsi Sörfőzde kizárólagos szerződésekkel a maga számára tartotta a vendéglátóhelyek sörforgalmának összességében 43,5-44,3 százalékát. Akkor a társaságok vállalták, hogy két lépcsőben, 2017 végéig összesen közel 20 százalékkal csökkentik az így értékesített sör mennyiségét, az elzárt piac pedig 30 százalékra zsugorodott, amit maguk a piaci folyamatok - a kézműves sörök iránti növekvő kereslet - tovább csökkentett, mert egy sor hely eleve hátat fordított a nagy gyártóknak. A Napi.hu hallott olyan ötletről, hogy a nagyüzemi gyártók majd kisebb szereplőkkel összefogva lépnek tovább.

Megkérdeztük a témában a három nagy sörgyártót is. A Borsodi a hozzánk eljuttatott közleménye szerint igazodni fog a jelenlegi szabályozáshoz és elkötelezett a magyar sörpiac, a sörkultúra fejlesztése és a kereskedelmi partnerei felé. A Dreher is hangsúlyozta, hogy eddig is idomult az érvényes jogszabályokhoz és a továbbiakban is meg fognak felelni a piac változó követelményeinek. A Sopronit gyártó Heineken Hungária nem kívánt nyilatkozni az adott kérdésben.