Hello, startupok, hogy vagytok? Ki finanszíroz ma titeket?

Jó kérdés, mi történt azután, hogy a startupok világában 2021 és 2022 környékén kitört az „aranyláz”, vagyis a globális piacon tetőfokára hágott a befektetési hangulat, és a kockázati tőkebefektetők szó szerint öntötték a pénzt ezekbe a típusú innovatív, induló vállalkozásokba. Például 2021-ben éves szinten csak Európában 120 milliárd dollár körüli befektetés vándorolt a startup szférába. Majd a gigaüzletek korszakát a szükségszerű enyhülés, a normalizálódás időszaka követte, és most jön a stabilitási fázis – értékelte a piacot Balogh Petya, a STRT Holding vezetője.

Az ismert cégvezér a vállalat keddi sajtótájékoztatóján hozzátette: tavaly a stabilitás, és a 2020 előtti szintekre visszatérés jegyében már kevésbé repkedtek az egy-egy kezdő cégre eső 100 millió dolláros startup invesztálások. Ugyanakkor az európai befektetők tavaly még így is több mint 60 milliárd dollárnyi tőkét helyeztek ki mindenekelőtt a mesterséges intelligencia lehetőségeit kiaknázó startupokba. Ezen túl az energia- és a járműipar, valamint a fenntarthatósági kérdések megoldása izgatja jelenleg is a startupperek, továbbá a top európai startup-befektetők fantáziáját.

Nincs ezzel másként a STRT Holding sem, amely 2024 első félévében is folytatta növekedési stratégiáját: ennek keretében a „látható” hazai startup befektetéseknek már a 66 százalékában vettek részt befektetőként. Ezzel pedig összesen 85 céggel mára egyértelműen övék itthon a legnagyobb piaci startup portfólió, amit az év végéig a százas nagyságrendig szeretnének bővíteni. Miközben távlati céljuk, hogy az, hogy a közép-európai régió egyik vezető startup befektetőjévé váljanak. Sőt, Balogh Petya víziója egyenesen az, hogy az idő alatt ezer startupba is beszállna.

A tapasztalatok és a statisztikák alapján, finoman fogalmazva, a magyar piacon még bőven lenne tere a lendületes fejlődésnek, mert európai összehasonlításban mindössze a 32. helyet foglaljuk el a rangsorban a szerint, hogy mennyire számítunk erős kockázati tőkepiacnak. Az öreg kontinensen egyébként Észtország az egyértelmű befutó, ha azt vizsgáljuk, hogy az ország lakosságát nézve hány dollárnyi kockázati tőkefinanszírozás jut egy emberre. Ez a költés Magyarországon mindössze 7 euró, vagyis közel 2800 forint/fő, míg a listavezető észteknél a 300 ezer forint/főt is meghaladja.

Tehát nincs mit szépíteni: kevés a hazai innovációs költés, akárcsak a hazai felvásárlás. Ugyanakkor Balogh Petya és 2022-ben ötödmagával, köztük a feleségével, Balogh-Mázi Máriával közösen alapított holdingja optimista. A saját praxisuk alapján a jelentős lemaradás ellenére is úgy látják, hogy a magyar startupok igenis versenyképesek, és tudnak jelentős erőt, jövőképet és potenciált képviselni számos területen. Ezek itthon is elsősorban a mesterséges intelligencia, az orvosi, illetve a mezőgazdasági innovációk világa, ahogy a különböző B2B marketing eszközök és szolgáltatások.

A STRT Holding saját, belső házi mérései is azt mutatják, hogy pozitívak a portfóliójukba, a saját körükbe tartozó cégek vezetőnek idei várakozásai: 

• a startupok 28 százaléka számít a duplázásnál is nagyobb növekedésre;
• 32 százalékuk 20 és 100 százalék közé teszi a bővülés mértékét 2024-ben;
• 15 százalékuk stagnálást, azaz 0 és 20 százalék közti növekedést prognosztizál;
• körülbelül a negyedük pedig számít a csökkenésre;

• mindent egybevetve, a startup-vezérek 80 százalék helyezett valamiféle gyarapodást kilátásba.

Empatikus, nyílt végű alap startupokat keres

Az Economx kérdésére válaszolva Langmár Péter, a STRT Holding befektetési igazgatója elmondta, a startupok és azok finanszírozása mögött már gyűlt fel annyi tanulság, szaktudás, hogy bátran lehet állítani: hiába az épp, hogy induló, leginkább csupán vízióval rendelkező startupokba befektetni a legnagyobb kockázat, hosszú távon mégis ezeken a korai stádiumú befektetéseken lehet a legnagyobb hozamot realizálni. Ennek megfelelően ezt a türelmes „iskolát” követik ők is, szem előtt tartva, hogy akár tíz évbe vagy még több időbe telhet, míg megtérül egy-egy befektetésük.

Éppen ezért ők a STRT Holdingnál tudatosan nem zárt végű alapot működtetnek és nem egy iparágra fókuszálnak. Ezen belül is főként jól skálázható, nemzetközi potenciállal rendelkező technológiai cégekbe fektetnek, amelyek életében jellemzően nagy szerep jut valamilyen szoftveres megoldásnak. Mivel a cég alapítói, vezetői, munkatársai szinte mindannyian vezettek már korábban startupot, a saját tapasztalatukból is pontosan tudják, hogy a befektetői sürgetés, az idő előtt kikényszerített döntések milyen pusztító erővel tudnak hatni egy szárnyait bontogató vállalatra.

A stratégiának nem csupán a kivárás képezi részét Balogh Petya cégénél, hanem az együttműködés is, ami azt jelenti, hogy jellemzően másokkal, angyalbefektetőkkel és intézményi befektető partnerekkel együtt szállnak be induló cégek finanszírozásába. „Mert mi nem mások elől akarjuk elvinni az üzletet, hanem ha találunk egy jó csapatot, akik hisznek, akkor részt szeretnénk venni benne. A nemzetközi tapasztalat is azt igazolja vissza, hogy azok a startupok lesznek sikeresebbek, amelyeket egyszerre több befektető fogad örökbe, nem pedig egy akarja kiszorítani a többieket”

– vallja a STRT Holding ügyvezetője, aki ennek megfelelően már több mint száz társbefektetővel kooperál. A folyamatosan bővülő befektetési portfólió mellett a vállalat ars poeticájának szintén meghatározó része az oktatás, a cégvezetők folyamatos hiánypótló képzése. Pozícióit a holding a napokban azzal erősítette meg, hogy megvásárolta a KÜRT Akadémia oktatási üzletágát, amely innentől változatlan formában folytatja hiánypótló tevékenységét, és olyan kényes témákban segíti a magyar vállalatvezetőket, mint például a kilépés a nemzetközi piacra, a porondra kiállással együtt járó személyes márkaépítés vagy épp a mesterséges intelligencia céges bevezetése a kollégák neves ellenállása közepette.