Új javaslatokkal álltak elő a pedagógusok - Ma délután tárgyalnak a státusztörvényről a Belügyminisztériumban

Ma délután 16 órától tárgyalnak a pedagógus szakszervezetek képviselői a Belügyminisztériumban – tudta meg a Napi.hu a Pedagógusok Szakszervezetétől. A téma nem más mint a státusztörvény, amit több mint 18 órán keresztül tárgyaltak a péntek délutántól szombat délelőttig a parlamentben, de elbeszéltek egymás mellett az ellenzéki és a kormánypárti képviselők.

Mára már érkezett is egy módosító javaslat, ami egy hatalmas bakira sikerült. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) portálja, a Ne dolgozz ingyen! szúrta ki, hogy a negyvenkétmillió forintos óradíjat határozna meg a legalacsonyabb illetménnyel rendelkező pedagógusoknak a rosszul megfogalmazott fideszes módosító javaslat.

A módosítót a fideszes Dunai Mónika, Kállai Mária, Pósán László és Nagy Csaba nyújtotta be. Ennek 5. pontja tartalmazza a hibát. Mint írják: a tanárok óradíját eddig úgy számolták ki, hogy a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékét (eddig 22 óra) megszorozták 4,33-mal, majd az így kapott számmal, 95,26-tal osztották el az illetmény összegét.

A fideszes javaslatban azonban összekevertek valamit, és ott nem osztás, hanem szorzás van a végén.

A hétfői tárgyalásra a szakszervezetek új javaslatokat fogalmaztak meg:

• többek között azt, hogy kormány vonja vissza az iskolai sztrájkot korlátozó rendelkezéseket;
• a státusztörvény tervezetét pedig vonják vissza;
• fontos a tanári munkaterhek csökkentésére vonatkozó javaslat is, az érdekvédők azt szeretnék elérni, ha a tanítással lekötött munkaidő heti 22 óra lenne, a túlmunkát - így az elrendelt többletórákat is – pedig minden esetben fizessék ki.

Hétfőn napközben 4982-en írták alá azt a petíciót, hogy ha a státusztörvényt elfogadják, akkor megszüntetik jelenlegi közalkalmazotti munkaviszonyukat, pénteken 4977 aláírás szerepelt az ahang.hu oldalon.

Július 7-ig rábólintanak

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón azt mondta:

Mint mondta, egyébként pedig szerinte a törvényt hibásan nevezik státusztörvénynek, ő inkább új életpályamodellnek hívná.

Arra a kérdésre, hogy a kormány készül-e arra, ha  tömegesen felmondanak a tanárok, ha elfogadják a státusztörvényt Gulyás Gergely azt mondta: nem számítanak erre. Szerinte a csendes többség korrektnek tartja az új szabályokat. A béremelést viszont rendezni kell és hozzátette: bizonyos területeken van pedagógushiány.

Maruzsa Zoltán expozéja

Pénteken Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára az expozéjában elmondta: az új életpályamodell célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Ismertette: a törvényjavaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt.

Az államtitkár a javaslat legfontosabb elemeként beszélt az új, teljesítményalapú bérrendszerről. Közölte, az új bérrendszer megtartja a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszert, azokhoz azonban széles bérsávot rendel. Az életkor nem lesz meghatározó elem ebben - idézte az MTI az államtitkárt.

Már több hónapja tüntetések zajlanak a tanárok, diákok és szülők és az oktatásért aggódó civilszervezetek közreműködésével a pedagógusokat korlátozó státusztörvény ellen, a kormány ennek ellenére június 6-án benyújtotta a törvénytervezetet.

A Belügyminisztérium az közölte, amikor benyújtotta a törvényt: a kormány 2023. januárjától 10 százalékos pedagógusbér-emelést előlegezett meg. Amikor Magyarország megkapja az országnak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet. A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát.

 

Ezek a státusztörvény sarokpontjai

• 4 hónap helyett 6 hónap lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül bárkit ki lehet rúgni;
• jön a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony;
• teljesítményalapú lesz a bérezés;
  
• a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökken;
• ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 3 hónap lenne;
• az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék;
• bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidő intézményen belüli eltöltését;
• törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba;
• meghosszabbítható a tanév, ha nem tudják a 180 tanítási napot megtartani előre nem látható okból.
• a pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet;
• akár július 15-ig meghosszabbítható a tanév, ha év közben valamilyen el nem hárítható ok miatt a tanítás ellehetetlenül, és  nem valósul meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni.

Továbbá a új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többlet terhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti. Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról.

A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet. Ez így van minden munkahelyen. A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén - írta a Belügyminisztérium, amikor benyújtották a törvényt.

Nem csak március óta áll a bál

A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által bosszútörvénynek nevezett státusztörvény tervezetét. A változások a pedagógusok jogviszonyát, bérét és az iskolák nyitvatartását és a tanév hosszát is érintik.

A pedagógusok érdekeit képviselő szakszervezetek szerint a törvénytervezet március 2-ától 10-éig volt véleményezhető egy erre a célra megadott e-mail címre küldhettek üzenetek.

A véleményeket a kormány sehol nem tette közzé, viszont az aHang felületén keresztül közel 28 ezren tiltakoztak a státusztörvény bevezetése és a köznevelési törvény módosítása ellen.

A Szülői Hang Közösség szerint, a státusztörvény szétbomlaszthatja a jól működő pedagógusközösségeket és bérfeszültségeket hozhat létre, ami negatívan hat a gyerekekre is. Példaként említik, hogy a törvény zöld utat ad az óraadók számának jelentős növeléséhez. Bár a Belügyminiszter szerint a „mobilitás megkönnyítése céljából akár 50 százalék lehet az óraadók aránya”, a törvénytervezet ezt nem korlátozza, amikor úgy fogalmaz: „az állami fenntartású intézményben a fenntartó engedélyével az óraadók létszáma az ötven százalékot meghaladhatja”. Mindez káros a gyerekekre nézve, hiszen nekik állandóságra van szükségük, míg a nagy számú óraadó miatt inkább állandóan cserélődő pedagógusokra számíthatunk.

Miközben a törvénytervezet a pedagógusok számára hátrányos, az immár több mint egy éve ígért jelentős béremelés bevezetési időpontjáról a kormány még mindig hallgat. 

Kirúgtak tanárokat, mert sztrájkoltak

A 2022-es és 2023-as tanév már a kezdete óta folyamatosan sztrájkoktól, tüntetésektől és demonstrációktól hangos. A pedagógus szakszervezetek többször tárgyaltak már a kormány képviselőivel az alacsony bérekről, a tanárok magas munkaóráiról. Tavaly szeptemberben először rúgtak ki tanárokat azért, mert polgári engedetlenségben vett részt. Akkor mind az öt kirúgott tanár a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanított, köztük volt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom alapítója is. Azóta további tanárokat rúgtak ki hasonló okból: november végén egyszerre nyolc tanárt küldtek el három különböző fővárosi gimnáziumból.

Keveset költünk GDP arányosan az oktatásra

Magyarország nagyon keveset, a GDP 4,7 százalékát költi oktatásra – erre hívja fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fenntartható Fejlődési Indikátorai című kiadványa.

És a 2024-es év sem kecsegtet semmi jóval, a parlamentet előtt lévő 2024-es költségvetési tervek szerint idén a GDP 3,6 százalékát, jövőre pedig a GDP 4 százalékát költik majd a költségvetésből oktatásra.