Megbukott a kormány által beterjesztett új pedagóguséletpálya-modell, a megkérdezett tanárok a Szemlélek kutatása szerint egyesre osztályozták a Pintér Sándor belügyminiszter nevével benyújtott javaslatcsomagot.

Mint írják, az adatgyűjtés 2023. június 26-30. között zajlott, és 917 tanár mondott véleményt. A válaszadók szinte a teljes magyar közoktatási palettát reprezentálják: óvoda, általános iskola, gimnázium és pedagógia szakszolgálat is szerepel a munkahelyek között, önkormányzati és egyházi fenntartású intézmények egyaránt válaszoltak, valamint a fővárostól kezdve a vidéki kistelepülés tanárai is ott vannak a válaszadók között.

Hét kérdést tettek fel, amiben a klasszikus osztályozásra kérték a pedagógusokat, akik így 1-es és 5-ös közötti értékelést adhattak.

1. Ön szerint hogyan változik a pedagógusok helyzete a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvény bevezetésével?

  • A válaszadó pedagógusok osztályzatainak átlaga: 1,3

2. Ön szerint milyen a kormányzat aktuális kommunikációja a pedagógusokkal?

  • A válaszadó pedagógusok osztályzatainak átlaga: 1,15

3. Ön szerint milyen a kormányzat aktuális kommunikációja a pedagógusokról?

  • A válaszadó pedagógusok osztályzatainak átlaga: 1,23

4. Miként képviseli az Ön intézményének fenntartója az ott dolgozó pedagógusok érdekeit?

  • A válaszadó pedagógusok osztályzatainak átlaga: 1,99

5. Ön mennyire elégedett a tervezett bérekkel, más foglalkozásokhoz kapcsolódó keresetekhez és az inflációhoz viszonyítva?

  • A válaszadó pedagógusok osztályzatainak átlaga: 1,29

6. Ön szerint összességében hogyan változik a magyar oktatásügy helyzete a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvény bevezetésével?

  • A válaszadó pedagógusok osztályzatainak átlaga: 1,22

7. Ön mennyire bízik a jelenlegi kormányzat pozitív oktatásügyi elkötelezettségében?

  • A válaszadó pedagógusok osztályzatainak átlaga: 1,11
A hét kérdésre adott válaszok összesített átlaga: 1,33

Plusz kérdésként feltették azt is, hogy ha nem tervezi elhagyni a pályát a pedagógus akkor, mi motiválja leginkább a döntésében?

  • Érzelmi kötődés, a gyerekek szeretete tart a pályán (34,1 százalék);
  • pedagógusnak születtem, nem tudok elképzelni más munkát magamnak (23,9 százalék);
  • nyugdíj előtt ezt a pár évet már csak kibírom… (17,3 százalék);

Arra a kérdésre, hogy ha elhagyja a pályáját, a tanárok több mint 35 százaléka azt válaszolta: a döntésében leginkább az alulfizetettség motiválja, minden ötödik tanárt a tisztelet hiánya, a megalázottság, valamivel több mint 12 százalékukat pedig a bizonytalanság és a folyton változó szakmai környezet motiválja a karriermódosításra.

Kedden szavaz a T. Ház

A parlamentben a státusztörvényről vagy ahogy a kormány hívja az új pedagóguséletpálya-modellről kedd délelőtt szavaznak a képviselők. Június közepén a T. Házban több mint 18 órán keresztül tárgyaltak a törvénytervezetről, de elbeszéltek egymás mellett az ellenzéki és a kormánypárti képviselők.

Kedden a Kossuth térre a pedagógusok, a diákok és a velük szolidaritást vállaló civilek egész napos tüntetést szerveznek, már reggel hét órától egészen este 10 óráig. Az aHang.hu felmérése szerint, ha elfogadják a státusztörvényt,

akkor ötezer pedagógus azonnal megszünteti közalkalmazotti munkaviszonyát.

Pedagógus szakszervezetek szerint jelenleg is 16 ezren hiányoznak már a közoktatásból, szeptembertől akár 20-21 ezer pedagógussal lesz kevesebb az iskolákban.

Civilek szerint a státusztörvény súlyosan csorbítja a pedagógusok és a diákok jogait, visszafordíthatatlan károkat okozva. Azt is kifogásolják, hogy a pedagógusokat nem kérdezték meg a törvénytervezet megfogalmazásakor.

Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára az expozéjában elmondta: az új életpályamodell célja, hogy a gyermekeket nevelők, oktatók társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülése is javuljon. Ismertette: a törvényjavaslat létrehozza a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Az új szabályok minden, a köznevelésben foglalkoztatottra ki fognak terjedni.

Az államtitkár a javaslat legfontosabb elemeként beszélt az új, teljesítményalapú bérrendszerről. Közölte, az új bérrendszer megtartja a korábbi, ötfokozatú előmeneteli rendszert, azokhoz azonban széles bérsávot rendel. Az életkor nem lesz meghatározó elem ebben – idézte az MTI az államtitkárt.

Komoly gond a tanárok megélhetése

Idén januártól egyébként a kormány 10 százalékos pedagógus béremelést előlegezett meg. Azóta pedig folyamatosan azt kommunikálják, amikor Magyarország megkapja az uniós forrásokat, akkor majd a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelése is megtörténik. Az ütemterv szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát. Eszerint pedig 2027-re egy kezdő pedagógus bruttó bére elérheti a 800 ezer forintot is.

Jelenleg egy középiskolai tanár bruttó bére 454 598 forint, egy általános iskolai pedagógus pedig bruttó 390 952 forintot keres.

Ezek a státusztörvény sarokpontjai:

  • 4 hónap helyett 6 hónap lenne a próbaidő, ami alatt indoklás nélkül bárkit ki lehet rúgni;
  • jön a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony;
  • teljesítményalapú lesz a bérezés;
  • a felmentési idő 8 hónapról 60 napra csökken;
  • ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondását, akkor az úgynevezett „lemondási idő” (amíg továbbra is dolgoznia kell) 2 hónap helyett 3 hónap lenne;
  • az ingyenesen elrendelhető helyettesítések óraszámát 60-ról 80-ra emelnék;
  • bevezetnék a 33-40 órás kötetlen munkaidő intézményen belüli eltöltését;
  • törvénybe iktatnák, hogy a pedagógusokat szükség esetén áthelyezzék a tankerület egyik iskolájából a másikba;
  • meghosszabbítható a tanév, ha nem tudják a 180 tanítási napot megtartani előre nem látható okból.
  • a pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet;
  • akár július 15-ig meghosszabbítható a tanév, ha év közben valamilyen el nem hárítható ok miatt a tanítás ellehetetlenül, és nem valósul meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett megszervezni.

A pedagógus szakszervezetek bosszútörvénynek aposztrofálják a törvénytervezetet, és mint írják:

Még az utolsó kanyarban is módosult.

Belekerült a tervezetbe egy olyan bekezdés, ami a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) kizárja az érdekegyeztetésből, és a szakszervezetek egymás ellen fordítja. Egy másik módosítással a PDSZ-t és a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) egyaránt kirekesztenék a szakmai egyeztetésekből.

A szakszervezetek szerint az egységes jogállási törvény, amellyel egy kalap alá kerülnek az állami, az önkormányzati és az egyházi fenntartású, valamint a magánintézmények, ellentétes a szekularizáció elvével, az állam és egyház, állami és egyházi feladatok különválasztásának elvével.

Úgy vélik: a státusztörvény nem más mint egy bosszútörvény, amely büntet az eddigi kiállásokért, megakadályozva minden ellenállást és a többletmunka ellenértékének behajtását.