Azon kívül, hogy egy rendkívül látványos esemény a Tisza kivirágzása, fontos ökológiai jelentősége is van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak, de a hajdani parasztgazdák is kihasználták a táplálékbőséget állataik takarmányozására. Ma viszont már tilos a védett kérészek elpusztítása, az élő és az elhullott példányok gyűjtése is – írja a Hello Vidék, megemlítve, hogy a tiszavirág nevével ellentétben nem növény, hanem egy rövid életű kérészfaj, amely a szárnyas rovarok alosztályába, az ősszárnyúak alosztályágába, a kérészek rendjébe, annak tiszavirágok családjába tartozik.
Amikor a tiszavirág befejezi a folyó üledékében töltött hároméves lárvaéletét, imágóként kifejlődve 8-12 centiméter hosszú, szárny fesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. Európában a legnagyobb kérészfaj. Lárvái
MAGYARORSZÁGON, A TISZA LESZAKADÓ PEREMŰ AGYAGOS PARTSZAKASZAIN, VÍZALATTI TELEPEKEN ÉLNEK NAGY TÖMEGBEN.
A tiszavirág a Tisza folyó ökológiai rendszerének kulcsfaja.
MAGYARORSZÁGON A TISZAVIRÁG 1993 ÓTA VÉDETT,
és a „tiszavirágzás” bekerült a hungarikumok közé, a Magyar Értéktár természeti környezet kategóriájának tételei közé választották.
Aki a kérészeket jogellenesen elpusztítja, természetvédelmi szabálysértést követ el, amely 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Természetkárosítás bűncselekménynek minősül az is, ha valaki motorcsónakkal szándékosan belehajt a kérészek közé, és ezzel jelentősen megzavarja és elpusztítja a násztáncukat járó védett kérészeket.
A rajzás idején a Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság fokozottan és rendszeresen ellenőrzi a Tiszát és mellékfolyóit.