Idén - fokozatos lassulás mellett - 4,7 százalékos lesz a GDP-növekedés. Noha kissé lassulhat, de továbbra is erőteljes marad a bérkiáramlás, amit a munkaerőhiány, a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése, a minimálbér-emelések, valamint egyes nagyvállalatok bérmegállapodásai is támogatnak, így a fogyasztás növekedése továbbra is erős támasza marad a növekedésnek. Ezt már idén kismértékben segíthetik a bejelentett családtámogatások is - állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. vezető elemzője legújabb előrejelzésüket bemutatva.

A magyar gazdaság külső környezete egyre kevésbé tűnik támogatónak elsősorban az európai gazdaságok konjunktúrájának érdemi fékeződése miatt. Az idei első negyedéves adatok alapján a világgazdaság növekedése stabilizálódott az előző évben tapasztalt lassulást követően, azonban ez döntően egyszeri tényezőknek volt köszönhető. A kilátások alapján az ütem tovább lassulhat, mivel az elsősorban az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború már egyértelműen érezteti hatását az amúgy is strukturális nehézségekkel szembesülő kínai és európai gazdaságokban, valamint a tavalyi adócsökkentések miatt átmeneti lendületet kapó amerikai gazdaságban.

Kapcsolódó

A beruházásokat idén elsősorban a lakásátadási hullám felfutása húzza, de továbbra is igen erős a beruházási tevékenység az iroda, kereskedelmi, ipari, logisztikai, szálláshely szolgáltatási területeken.

Erősebb lehet a forint

Az utóbbi hónapokban az enyhülő feltörekvő piaci feszültségek, valamint a kiárazódó fejlett piaci monetáris szigorítások hatására némileg visszaerősödött a forint. Érdemi erősödést okoztak azok a jegybanki üzenetek, miszerint az adószűrt maginfláció 3 százalékra vagy fölé emelkedése indokolttá teszi a hazai monetáris politika normalizálását. Ezzel szemben meredek gyengülést okoztak az MNB egyszeri lépése, így az nem jelenti egy szigorítási ciklus kezdetét.

A Takarékbank elemzői rövid távon továbbra várnak további gyengülést az euróval szemben, míg 2019 végére visszaerősödhet 315 közelébe az euróval szemben, ezt követően pedig a korábbi időszakot jellemző 310-315-ös sávba. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a viszonylag magas növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek a következő években tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait.

Prognózis
Megnevezés201920202021
GDP4,73,73,5
Háztartások fogyasztása4,43,93,8
Export8,06,56,5
Import8,36,05,5
Ipari termelés6,15,06,5
Építőipar31,06,02,0
Kiskereskedelem5,74,44,0
Külkeregyenleg (Mrd euró)5,25,56,0
Infláció (éves átlag)3,43,13,0
Munkanélküliség (%)3,33,23,1
Bruttó átlagkereset10,38,38,0
Áht-egyenleg (ESA-95, GDP %-a)-1,5-1,1-0,9
Bruttó államadósság (GDP %-a)67,163,259,8
Folyó fizetési mérleg (GDP %-a)0,50,81,3
Bruttó külső adósság* (GDP %-a)67,556,549,0
Nettó külső adósság* (GDP %-a)5,31,9-1,5
* tartalmazza az egyéb tőke állományát is Forrás: Takarékbank

Idén a középtávú cél felett lehet az infláció

Az inflációs nyomás érdemi fokozódását mutatja, hogy a maginfláció 4 százalékra gyorsult, az adószűrt maginfláció pedig 3,7 százalékra emelkedett, ami összhangban van az MNB előrejelzéseivel. Ha az adószűrt maginfláció meghaladja az MNB várakozásait, a monetáris tanács (MT) folytathatja a monetáris kondíciók normalizálását a nem hagyományos eszközök visszavonásával, így a likviditásnövelő devizaswap-állomány mérséklésével, valamint az egynapos betéti kamat emelésével.

Ez elég lehet a forint erősödéséhez, mivel a nemzetközi kondíciók közben enyhülnek, amit erőteljesen fokoztak az ECB legutóbbi bejelentései is. Az importált infláció továbbra is alacsony lehet, ami a forint mérsékelt erősödésével fékezheti az inflációt az év második felében.

A pénzromlás üteme az őszi hónapokban megint 3 százalék közelébe kerülhet, így éves átlagban 3,4 százalék lehet. Ez magasabb lehet, amennyiben a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése erőteljesebben fokozza az infláció gyorsulását. A maginfláció így tartósan 4 százalék közelében tartózkodhat idén.

A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja, mivel a Fed idén újra csökkentheti a kamatokat, az ECB pedig 2020 előtt már nem emel kamatot, sőt már utalt kamatcsökkentésre is.

Tovább nőnek a reálbérek

A közfoglalkoztatásban az elmúlt másfél évben megkezdődött az állomány csökkenése. Így mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódhat. Egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad.

Idén 10,3 százalékkal nőhetnek a bérek a hatéves bérmegállapodás, a minimálbérek és a garantált bérminimum 8 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakember hiány miatt. Ez 6,6 százalékot kissé meghaladó reálbér-növekedést eredményezhet. A bérdinamikát tovább húzhatja egyes hiányszakmák gyorsuló bérnövekedése és az életpályamodellek folytatódása miatt.

Fontos határt lép az államadósság

Az államháztartásban a bevételi oldalon Suppan továbbra is lát kisebb pozitív kockázatokat, a hiányterv a családvédelmi intézkedések ellenére is teljesülhet. Mivel a tavalyi bázis kedvezőbb volt, a deficit ismét alulmúlhatja az 1,8 százalékos tervezettet. A kormány jövőre még ambiciózusabb, 1 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt tervez.

2018-ban a GDP 69 százalékára mérséklődött az államadósság. Az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 70,8 százaléka volt. A következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5-8 százalékos növekedése miatt az államadósság GDP-arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 2019-ben a GDP 67 százaléka közelébe, jövőre 63 százalék közelébe, 2021-ben pedig a 60 százalékos maastrichti küszöb alá csökkenhet az adósságráta. Az uniós kifizetések teljesülést követő elszámolása miatt a következő években 1,5 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű deficit mellett is akár igen jelentős többlet keletkezhet a pénzforgalmi egyenlegben, ami lehetővé teheti az adósság nominális csökkentését is, ami még meredekebb adósságcsökkenést okozhat - olvasható a friss prognózisban.

A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőketételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság a GDP 81 százaléka alá került, 2019 végére pedig már csak annak mintegy kétharmadát éri el, míg a nettó külső adósság a következő években gyakorlatilag eltűnhet, a következő években pedig nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság.

Takarékbank