A volt jegybanki vezető szerint lényegesen kisebb lenne a külföldi hatás, ha a forint nominális és különösen reál árfolyamát tudatosan, éveken keresztül nem gyengítették volna.
A magyar kormány 2021 utolsó két, és 2022 első két hónapjában mintegy ötezer milliárd forintos addicionális kiadást hajt végre. A választások előttre időzített, hatalmas méretű – szerkezetében is mélyen elhibázott – pénzosztásnak vitathatatlanul további inflációt növelő hatása lesz - állapította meg Surányi György közgazdász, az MNB volt elnöke a portálnak.
A gyorsuló drágulást eredményezi a versenyszférát jövőre érintő mintegy 12 százalékos béremelés is. A közgazdász szerint költségoldalról nincs 12 százalékos termelékenységjavulás, és a kereslet oldaláról sincsen 12 százalékos kibocsátásnövekedés, vagyis a béremelkedésnek hiányoznak a reálgazdasági alapjai.
A béremelkedések jelentős része az inflációban fog felszívódni. Hiába kapnak ugyanis 12 százalékos béremelést a versenyszférában dolgozók, az infláció miatt csak 4-5 százalékos lesz a reálkereset növekedése – mondta Surányi.
Értékelése szerint a monetáris politika is éveket késve ébredt, majd elégtelenül és mélyen ellentmondásos szigorításba kezdett a jegybank. Elindult ugyan egy lassú nominális kamatemelési ciklus, ami azonban eddig még arra sem volt elég, hogy a forint érdemben erősödjön.
Az a szópárbaj, amely a Pénzügyminisztérium és az MNB között zajlik, az arról szól, hogy a közvélemény előtt ki legyen az első számú bűnbak a magas inflációért. De minél később fognak hozzá a költségvetési, a jövedelmi és a monetáris politika határozott antiinflációs kiigazításához annak annál fájdalmasabb reálgazdasági áldozata lesz – hangsúlyozta Surányi György a Szabad Európának.