Kockázatok mindig vannak a világgazdaságban, de főigazságként felvetni az általános krízist nem reális. Makrogazdasági szempontból nincs értelme - nyilatkozta a portálnak a szakértő, akit arról kérdeztek, mennyire megalapozott volt Orbán Viktor miniszterelnök Kötcsén, a Fidesz zártkörű piknikjén tett kijelentése, hogy közelít egy általános válság.

Oblath arra tippel, hogy megszorításokra készül a kormány, amely eredetileg - noha tagadta - neoliberális gazdaságpolitikát vezetett be. Brutális jövedelemátcsoportosítást hajtott végre a vagyonosok javára a szegényektől, de mára ezt jelentősen vegyítette a komoly béremelésekkel, amely szélesebb rétegek számára juttatott valamennyi pénzt - írja cikkében a FüHü.

Kapcsolódó

A szakértő szerint a magyar gazdaságban jelenleg komoly problémát okoz a kétszámjegyű béremelés, mivel erre nincs valódi fedezet a növekedésben. Csak az adósság terhére tartható fenn ez az ütem. Erre figyelmeztetett már korábban az Európai Bizottság is legutóbbi országjelentésében, de a szerdán közölt IMF-jelentésben is arra kérik a kormányt, hogy a prociklikus gazdasági trend ellen tegyen lépéseket. (Érdekesség viszont, és Oblath állításának némileg ellent mond, hogy egy esetleges válsággal szembeni intézkedéseket vár el Magyarországtól a valutaalap.)

A hiány egyre jobban nő, nem véletlen, hogy az EB és a pénzügyminiszterek EU-s tanácsa is jelentős költségvetési korrekciót szorgalmaz, a strukturális hiány kiigazítását kérik a kormánytól. A büdzsé 3 százalékos GDP-arányos hiánya szerintük és a szakértő szerint sem tartható, így vagy egy 1,5 százalékos kiigazítás, vagy bevételnövelés szükséges. Ez 700 milliárd forintos tételt jelent.

Vértes András, a GKI elnöke is hasonlóan látja a kormány által kommunikált válságot: a hiány miatt is kezdtek el a kormányban világgazdasági válságról beszélni és erre való hivatkozással szükségessé váló magyar gazdaságpolitikai fordulatra készítenek fel. Oblath szerint ez akkor lesz igazán veszélyes a magyar gazdaságra nézve, ha a kormány még az idén, legkésőbb jövőre lehívja és el is költi a 2021-ig tartó uniós ciklusban az országnak odaígért támogatás teljes összegét. A keret 94 százalékáról a kormány meghozta a döntést, de kifizetés eddig csak 14 százalékban történt. A jelenlegi kifizetéseket a költségvetés terhére teszik, ami ahhoz vezetett, hogy elszállt a hiány.

A portál szerint az elemzői véleményekből legvalószínűbb okként az vélelmezhető, hogy ha nem marad jelentős uniós támogatási összeg, akkor kiürül a kassza, és a jelenlegi számítások szerint a magyar gazdaság növekedése a mostani 4 százalék körülinek felére (vagy az alá) fog zuhanni.

Oblath szerint a jövő évi költségvetés számaiból nem látszik, hogy jövőre válságra számítana a kormány. Abban még erős, 4 százalék körüli növekedést vár a kabinet, ez pedig ellentétes a krízist váró kommunikációval.

Ráadásul a nemzetközi szervezetek (OECD, Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap) előrejelzései a következő két évben a világgazdaság növekedésének gyorsulását várják.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.