Nem az a kérdés, hogy van-e munkaerőhiány az áruházakban, hanem az, hogy mekkora és annak mi áll a hátterében. Évek óta elszabadultak a fogyasztói árak, így a láncok – a Brüsszelben felpanaszolt profitadó mellett is – évről-évre talicskával hordják ki az országból a nyereség után járó osztalékot, miközben alacsonyan tartják a magyar béreket.

Az itteni üzletekben a dolgozók fizetése egyre inkább leszakad Európában, ez az oka annak, hogy a mindennapos megélhetési nehézségek miatt tömegek kénytelenek elhagyni a pályát. Sőt, a kereskedelemből is ezrek vándoroltak ki külföldre, hogy el tudják tartani a családjukat – jelentette ki az Economxnak Bubenkó Csaba. 

Kapcsolódó

Az Egyenlő.hu modern szakszervezet elnöke ezt annak kapcsán mondta, hogy a sajtóban megjelent: tavasszal néhány áruházláncnál több száz fővel csökkent a munkavállalók száma, ezért ágazati szinten voltunk kíváncsiak a nagyjából félmillió embert foglalkoztató kiskereskedelem helyzetére.

Mint kiderült, a vállalatok szerint szó sincs leépítésekről, sőt, folyamatosan hirdetnek nyitott pozíciókat az áruházakban, eközben javul a hatékonyság.

A szakszervezet úgy látja: a bérek hátul kullognak az európai rangsorban, ezért krónikus az emberhiány az élelmiszerellátásban, ami egyre inkább terheli a meglévő állományt, így pedig romlik a kiszolgálás színvonala.

Ezért, ha a munkaadók jövőre nem nyúlnak mélyen a zsebbe, fokozódik az ország teljesítményét befolyásoló elvándorlás.

Háromszor annyit keresnek az osztrák oldalon

Az Egyenlő.hu szerint hiába jelentik be évről évre a nagy cégek, hogy milliárdokból fejlesztik a béreket, az a statisztikák szerint is egyértelmű, hogy a boltokban jellemző fizetések rendre alulmúlják más területek, például az ipar fizetéseit. Emiatt tavaly is csökkent a foglalkoztatottak száma a kereskedelemben – derül ki a jegybank egyik tavaszi jelentéséből.

Az országosan mért bérhátrány az élelmiszerboltokban például a feldolgozóiparhoz képest a 2019. évi 18,9 százalékról tavaly már 22,3 százalékra ugrott, ami európai viszonylatban is növekvő versenyhátrányt jelent – mutatott rá Bubenkó Csaba. Úgy, hogy egyébként az Eurostat szerint a hazai versenyszféra bérköltsége a legalacsonyabb sávban szerepel a kontinensen, vagyis itt nem kerül annyiba egy bolti dolgozó foglalkoztatása, mint például Ausztriában.

Ehhez képest ugyanazon üzletlánc itteni üzletéhez képest hasonló munkakörben háromszor annyit keresnek a dolgozók az osztrák egységekben, aminek hatalmas az elszívó ereje – emelte ki. 

„Aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni”

A szakszervezet a tagjaik valós idejű adatai alapján készült modellszámításokból az Economxnak levezette: a kereskedelem szakképzett alkalmazottainak itthon jellemzően felkopik az álla, mert a megélhetési költségek emelkedése miatt már nem tudnak boldogulni a garantált bérminimumból. Ezért, akinek nincs megtakarítása vagy családi segítsége, másodállása, egyre inkább kénytelen más munkahely után nézni, akár a határon túl. 

Egy garantált bérminimumon fizetett, kétkeresős családban a havi nettó jövedelem 425 ezer forintot tesz ki. Ha egyikük sem dohányzik, nem fogyaszt alkoholt és nem tartanak autót, számításaink szerint – lakásbérleti díj vagy lakáshitel fizetése nélkül – a havi megélhetésük legalább 335 ezer forintba kerül. Ha lakást bérelnek, vagy a lakásvásárlási hitel önerős részére gyűjtenek, akkor a lakásszerzés havi költsége átlagosan további 120-200 ezer forintot tesz ki.

Ez pedig összességében már egyértelműen nem fér bele a nyolcórás, gyakran kemény fizikai munkával megszerzett áruházi fizetésekbe – részletezte az elnök, aki szerint ebből nemhogy megtakarítani, megélni sem lehet, azaz hozzájárulni a lakossági fogyasztás növekedéséhez. Mint fogalmazott: ez annyit jelent, hogy aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni.

Túl szerény a belengetett emelés

Rámutatott: az egy főre jutó magyarországi fogyasztás utolsó helyen áll az EU-ban.

Az utóbbi évek inflációs robbanásával tovább nőtt a szakadék a tisztes megélhetés költségei és a minimálbérek nettó vásárlóértéke között, amit már nem lehet tovább figyelmen kívül hagyni. Az eddigi hírek szerint a július végén megkezdett minimálbértárgyalásokon esélyes, hogy jövőre a munkaadók hajlanak a 10 százalékos emelésre. 

Ez azonban a visszajelzéseink alapján nem lesz elegendő a munkaerő megtartásához, ahol feszült a helyzet, ott inkább elűzi a dolgozókat. Legalább 20 százalékos minimálbéremelésre volna szükség – jegyezte meg.

Bubenkó Csaba szerint különösen az alulfizetett kereskedelmi területeken kényes a helyzet, ahol nap mint nap vásárlók millióit szolgálják ki és a szektor alapvető része az ellátásbiztonságnak.

Kolbászból van a kerítés

Mindaddig, amíg nyugati mintára itthon nem alakul ki az ágazati bérmegállapodások gyakorlata, és amíg ilyen nyomott a minimumjövedelem, érdemben nem változik a helyzet.

Sőt, egyre többen megelégelik a helyzetet és más szektorokban vagy a környező országokban próbálnak szerencsét, akár úgy, hogy nem költöznek ki, hanem ingáznak, például – maradva az eredeti példánál – Ausztriába, ahol a bolti dolgozók szerint is még mindig kolbászból van a kerítés – fejtette ki, idézve azt a nemrégiben közzétett jelentést, ami szerint nyugati szomszédunkban már a munkavállalók 3 százaléka magyar. Eszerint idén áprilisban az osztrákoknál 118 ezer honfitársunk dolgozott, ami éves szinten 4,4 százalékos növekedést jelent. 

Az érdekképviselő szerint a hiányzó szakképzett munkaerőt képzetlen vendégmunkásokkal vagy szezonálisan diákokkal, nyugdíjasokkal nem szerencsés pótolni, mert az nyomot hagy a szolgáltatás színvonalán. Az elvándorlás miatti ellentmondásokat azzal a kormányzati törekvéssel sem lehet feloldani, hogy az egyes munkaköröket tömegesen mentesítik a szakképzettségi előírás alól. 

Kiemelte: a huszonnegyedik órában van az ország, mert munkavállalók tömegei látják úgy, hogy az adókedvezmények, a családtámogatási rendszerek mellett is már csak a jelentős béremeléseknek lehet összetartó ereje. 

OKSZ: a boltok hatékonyabbak lettek

Nem látja ennyire tragikusnak a helyzetet a piacvezető áruházláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség. 

A kereskedelemben a hatékonyság javulása három évre visszamenőleg negyedévről negyedévre nyomon követhető. Az ágazatban körülbelül fél millióan dolgoznak, amely évről évre 1-2 százalékkal nőtt, bár tavaly a dinamika lelassult, ahogy a forgalom volumenbővülése is, amely korábban rendre meghaladta a létszámnövekedés ütemét – jelezte az Economxnak Kozák Tamás főtitkár.

Mint mondta, az ágazati élőmunka hatékonyságának gyakran használt mérőszáma az 1 forint keresetre eső árbevétel alakulása. Ez a mutató 2021-ben és 2022-ben 7, illetve 7,2 forint volt, 2023-ban viszont már 7 forint alatt maradt.

Vállalati szinten is több tényező befolyásolja a létszám alakulását. Például az offline és online értékesítésre együttesen áttérő üzleti modell önmagában hordozza a hatékonyság javulását, hiszen az internetes értékesítésnek eltérő a munkaerőszükséglete. A forgalom szezonalitása is befolyásolhatja a létszámot, illetve például, ha a vállalkozás erősíti a franchise rendszerét, amelynek részeként a munkaerő átcsoportosításával változik a létszám – sorolta a főtitkár. 

Magyar cégek vettek át dolgozókat

Ezzel utalt a Spar üzletláncra, ahol az Opten céginformációs szolgáltató és a HR Portál összeállítása szerint idén májusban áprilishoz képest 408 fővel 13642-re csökkent a foglalkoztatottak száma. A Spar Magyarország ugyanis több áruháza üzemeltetését hazai kiskereskedőknek adta át, az ott dolgozók munkáltatói jogutódlással a partnerek foglalkoztatásába kerültek.

A munkaerőhiány miatt ugyanakkor a Sparnál is folyamatos létszámingadozás van jelen, emiatt a láncnál minden időpillanatban vannak nyitott pozíciók. Ennek részleteit azonban érdeklődésünkre nem kívánták kifejteni. 

Extra juttatások a munkaerőmegtartásért

Nem úgy a Tesco, ahol közel háromszáz fővel 9672-re csökkent májusban a dolgozók száma, ám ez csak időszakos változás volt a végzős szakmai gyakorlatos tanulók kilépése miatt. Július végén a Tescónál ismét 10 ezer körül jegyezték a munkavállalókat.

Általánosságban elmondható, hogy a kiskereskedelemben jellemzően magas a fluktuáció, és jelentősek a szezonális ingadozások is – erősítette meg lapunknak a Tesco sajtóosztálya.

Kiemelték: a vállalatnál idén átlagosan 12,5 százalékkal emelkedtek a bérek, míg a 2024/2025-ös pénzügyi évben 5,6 milliárd forintot fektetnek a munkatársak bérébe.

Emellett jelentős lépéseket tesznek a munkaerőmegtartás felé: idén 4,4 milliárd forint értékű, komplex juttatási csomagot biztosítanak az alkalmazottaknak, ami gyermekvállalási, beiskolázási, jubileumi, egészségügyi és szociális elemeket, extra fizetett szabadságot, nyaralási támogatást, a klasszikus cafeteriát, illetve a rászorulóknak külön alapítványi segítség lehetőségét tartalmazza – sorolták az intézkedéseket.