Várható volt, hogy Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) változtatni fog a jelenleg értékesített inflációkövető állampapíron, miután az irreálisan magas kamatot fizet a jövő évben. Ez abból adódik, hogy idén az infláció 18 százalék körüli lesz, jövőre pedig a jelenlegi várakozások szerint mindössze 5-6 százalék körül lehet.

Torzító hatás

Miután a papír egy adott év adata alapján a következő évre fizet kamatot, ebből most nagyon erős torzulás alakul ki, hisz az államnak óriási teher 18 százalékot kifizetni a jövő év után, ugyanakkor a megtakarítók nem is feltétlenül várhatják ezt el, egy olyan év után, amikor legfeljebb 6 százalék az infláció, és akkor még meg sem említettük a negyed százalékos kamatprémiumot.

Az új papír

Az új sorozatú papír úgy próbálja kezelni a problémát, hogy nem az idei és nem is a jövő évi infláció után fizeti a kamatot, hanem köztes megoldásként 9,9 százalékot fizet éves szinten (ami még mindig érdemben magasabb a várható jövő évi inflációnál), ugyanakkor kissé meglepő, hogy ezt a kamatot egészen a 2025 áprilisában esedékes kamatfizetésig nyújtja.

Így a gyakorlatban a már talán csak 3 százalékos inflációt hozó 2025-ös év több mint negyede után is a 9,9 százalékot kapjuk, és csak utána válik ténylegesen inflációkövetővé a papír az eddigiekhez hasonlóan. Akkortól viszont 2029 áprilisáig fél százalékos kamatprémiumot ad, majd az utolsó három évben 1 százalékot, míg a most kapható papír esetében végig 0,25 százalék a prémium.

Összehasonlítás

Miután inflációkövető papírról van szó, értelemszerűen nem tudjuk, pontosan mennyit fog fizetni, ahogy azt sem, hogy ha menet közben akarjuk eladni papírunkat, milyen áron tehetjük ezt. Ennek ellenére nagyjából össze lehet hasonlítani a két papírt, feltételezve azt, hogy a forgalmazó viszonylag elfogadható árat ad visszavásárláskor, mivel törekedni fognak arra, hogy a piac likvid legyen, az állampapírok iránti bizalom pedig töretlen maradjon.

Az új papír fix kamata okán 2025 áprilisáig erősen eltérő a két papír, de jól összehasonlítható. Az a kibocsátói cél nyilvánvaló, hogy ez után az időpont után vonzóbb legyen az új papír a magasabb kamatprémium által, kérdés, ha a teljes futamidőt, illetve a következő másfél évet vizsgáljuk, milyen eredményt kapunk.

A következő másfél év

A kibocsátás napjától, vagyis november 29-től az első kamatfizetésig az új papír 13,8 százalékot fizet, nézzük meg, mennyi lesz ez a jelenlegi papírnál. A most kapható 2033/I január 30-ig 14,5 százalékos kamatot fizet a tavalyi infláció szerint, az azt követő egy évben 18,25-öt, amennyiben az idei infláció 18 százalék lesz. A 2025. január és április közti időszakban pedig már a jövő évi infláció számít: 5,5 százalékos inflációval, így 5,75 százalékos kamattal számolunk.

Ezek alapján azt kaptuk, hogy 2025. április 22-ig, amíg az új kötvény 13,8 százalék kamatot fizet, a régi összesen nagyjából 21,8 százalékot, utóbbi eltérhet az inflációtól függően kis mértékben. Ez az összehasonlítás gyorsan el is dönti a kérdést, rövidtávra mindenképpen. Az eltérés majdnem 8 százalék a régi papír javára, és ha az eladáskor kicsit rosszabb árfolyamot is kapnánk, mint az új papírért, az eltérés a 8 százalékhoz képest vélhetően elhanyagolható. Sőt, ha csak 2025 január 30-ig számolunk, addig nagyjából 20,6 százalékot megkapunk ebből a kamatból, vagyis a régi papír még 14 hónapig szinte egy aranybánya.

Hosszabb távon

Ha a teljes lejáratig számolunk: az új papír összesen 3,25 százalékkal ad több kamatprémiumot, mint a régi. Ez megint csak a régi mellett szól, hisz ez az eltérés jóval alacsonyabb, mint a 8 százalék. Így arra jutunk, hogy keddig mindenképpen érdemesebb megvenni az eddigi 2033/I papírt, utána viszont már úgysincs választásunk, csak az új 2032/I-t kapjuk. Ez így logikus: az állam azért változtat, hogy csökkentse a költségvetésre nehezedő terhet, hisz jövőre már alacsony lesz az infláció: ehhez képest még a 9,9 százalékos kamat is elegáns gesztusnak tekinthető.