Orbán Viktor beismerte: ez nem elég, még jobbnak kell lenni

A miniszterelnök szerint már most is az uniós országok első feléhez tartozunk a gazdasági növekedésben, de ezzel nem lehetünk elégedettek, még nagyobb teljesítményre lesz szükség.

Az új gazdaságpolitika viszont új eszközöket is követel

– hangzott el a kormányfő napirend előtti felszólalásában, a parlament őszi ülésszakának kezdő napján. 

Kapcsolódó

Arra, hogy mik is lesznek pontosan ezek az új eszközök, úgy tűnik, egy kicsit még várni kell - ám a a miniszterelnök meglehetősen optimista gazdasági jelentése alapján megszorításokról bizonyára szó sem lesz a következő hónapokban. Annyit azóta tudni lehet, hogy a kormányzat – legalábbis a következő hetekben – három kulcsterületre összpontosít: a megfizethető lakhatás és a gazdasági növekedésen alapuló gyors béremelkedés biztosítására, valamint a méretugrás elősegítésére a kis- és közepes vállalkozásoknál.

A miniszterelnök beszámolója szerint egyébként a gazdaság növekedésének üteme az Európai Unió átlagának másfélszerese, mögöttünk vannak a franciák, németek, osztrákok is,

de ezzel nem lehetünk elégedettek, még nagyobb teljesítményre lesz szükségünk a jövőben.

Azt, hogy GDP-arányosan a beruházásokat illetően a negyedik helyen állunk, szépnek nevezte, de szerinte itt is az első helyet kellene megcélozni.

A munkaerőpiacról szólva arról beszélt, hogy továbbra teljes foglalkoztatás van, aki dolgozni akar, az talál is magának munkát, és eltarthatja a családját.

Tizenkettedik hónapja emelkednek a reálbérek – mondta felszólalásában Orbán Viktor, nyáron a bruttó átlagkereset 636 ezer forintra nőtt, ez 14 százalékos emelkedés tavalyhoz képest, ha ebből levonják az inflációt, akkor 9,4 százalékos a reálbér-növekedés – kalkulált a kormányfő.

A magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik,

de a magyar gazdaság köszöni szépen, jól van és a következő csaták megvívására készül.

Igaz lehet, akinek halálhírét keltik, az sokáig él.

– fűzte hozzá.

Van még kiút Orbán Viktor pokoli évéből?

Mi azért megnéztük, hogy az említett reálbér kérdésében hogyan teljesített a kormányzat. Ugyanis, ahogy azt az infláció esetében is tapasztaltuk, az inflációs érzet még akkor is visszafogta a fogyasztást, amikor már az áremelkedés azt már nem indokolta volna. 

Mindenesetre, ha a jelenlegi kormányzati ciklus első teljes hónapját, 2022 májusát vesszük kiinduló pontnak, akkor 27 hónap telt 2024 júliusáig, amiből

volt 12 olyan hónap, amelyben folyamatosan csökkent a reálbér értéke Magyarországon.

A helyzetet csak súlyosbítja, hogy ez a tizenkét hónap egy egybefüggő időszakot ölel fel; 2022 szeptemberében kezdődött ez az időszak egy -2,2 százalékkal, majd legközelebb 2023 szeptemberében tapasztaltak a magyar munkavállalók először reálbéremelkedést, egy szolid 1,7 százalékkal. 

Azóta valóban egy stabil emelkedési pályára került a reálbér, viszont egyrészt alacsony a bázis, valamint a rég nem tapasztalt negatív spirál olyan szorongást okozott, amely óvatosságra kényszeríti a magyarokat. 

Ábránkból azt is látjuk, hogy az elmúlt időszakban volt egy kiugró, 21,1 százalékos reálbér-növekedés, ám azt zárójelbe teszi, hogy azt a választási kampány során generálta a magyar gazdaság. 

A reálbér változásának érzékelésének másik sajátossága, hogy nem mindegy, hogy a munkavállaló az ország mely régiójában, vármegyéjében él. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegyűjtötte, hogy a különböző vármegyékben mennyi volt a nettó átlagkereset 2024 első félévében.

Eszerint Budapesten több mint 512 ezret vihettek haza a munkavállalók, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mindössze 308 ezret. 

Beindult a számháború: lesz ezer eurós magyar minimálbér, mi több, egymilliós az átlag is

Habár a legutóbbi kormányinfóra órákat kellett utazni, egészen a román határ innenső oldaláig, Gulyás Gergelyék nem úszták meg kérdések nélkül: az egyikre válaszolva a miniszter elmondta, a kormányzat reálisnak tartja, hogy 2028-ban 1000 euró legyen a magyar minimálbér. 

Október végéig elkészül a kormány

Gulyás Gergely egyébként konkrét programokról is beszélt. Ilyen a korábban már említett munkáshitel, a kkv-knak való tőkejuttatás, illetve a családi adókedvezmény megduplázása. Ehhez most hozzátette a megfizethető lakhatás elősegítését, a bérek gyors emelését, valamint a magyar kkv-k méretváltását, ezeket a következő másfél évben a kormányzat meg akarja valósítani.

400 felett, közelbe kerül a távol

A kancelláriaminiszter kérdést kapott a 400 forintot meghaladó euróárfolyamról is. Gulyás Gergely elsőre hárított, leszögezte ugyanis, hogy az árfolyam és a kamat a jegybank ügye, ráadásul most külpolitikai okai vannak a forint gyengülésének, a közel-keleti válság okozta „háborús kockázatot" jelölte meg annak. 

Azonban leszögezte: a kormánynak nincs konkrét árfolyamcélja. Megismételte, hogy nem az a gond, ha 400 forint feletti az euró értéke, hanem a forint instabilitása okoz problémát a gazdaság számára.  Ugyanakkor a stabilitás biztosítása az MNB feladata – üzent Gulyás Gergely.

Orbán Viktor keretez

A fizetésekről a szokásos, pénteki rádiós interjúban is szó volt: elmondta, hogy a magas infláció, a háború, a szankciók hatása miatt az emberek szenvedtek.  

Most 3,5 százalék az infláció, "de meg tudtuk magunkat védeni attól, hogy az árak nagy mértékben emelkedjenek."

A gazdaság normális működésében nem lehet fenntartani az árstopot.

Olyan gazdaságpolitikára van szükség, hogy mindenkinek legyen keresete. Orbán Viktor szerint, a szabályozás rövid időtartalomra lehetséges, azonban hosszú távon a béremelésben kell gondolkodni. „Magas céljaink vannak, arról beszéltünk, hogy hogyan lehet elérni az 1000 eurós minimálbért. 

El akarunk jutni oda, hogy 2-3 éven belül, hogy 1 millió forint legyen az átlagjövedelem. Ez sikerülhet

– hangsúlyozta a kormányfő.

Mint mondta, jó lenne csökkenteni az adókat, mert akkor mindenki jól járna. A másik az állami alkalmazottak bére, amit akkor lehet emelni, ha van bevétel – tette hozzá arról, hogy az állami szektorban dolgozók nem tudnak lépést tartani a magánszektorban dolgozókkal szemben, kivéve a pedagógusok. Elmondta, hogy az orvosok, ápolók helyzete elfogadható állapotban van, vízügyesek azonban „legatyásodtak”.

Ha a gazdasági növekedés mértéke 3-6 százalék lesz, akkor minden problémánk megoldódik – jelentette ki, hozzátéve, hogy először a növekedést kell elérni, utána tudunk bérprogramot bővíteni.

,,Nemhogy az 1 millió, még az 500 ezres minimálbér is lehetetlen"

Persze megint más kérdés, hogy mit gondol az egyszeri ember erről a számháborúról, amely egyébként néhány nappal/héttel előbb kezdődött: Magyar Péter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 2026-ra tervezett minimálbéremelésben gyakorlatilag versenyt licitált. 

Bod Péter Ákos közgazdász professzor, korábbi jegybankelnök szerint ezek kedves szavak, de inkább csak politikai ígérgetések: 

Úgy kell komolyan venni, minthogy millió rózsaszálat küldök drágám.

– tette hozzá. 

Közben elindult a támadás, amitől mindenki rettegett: zuhant a tőzsde

Hiába készült és reménykedett az Egyesült Államok, nem tudta elkerülni, hogy Irán ne támadja meg Izraelt. A hírre az arany és az olaj ára is meglódult – utóbbinál néhány nap alatt 8,5 százalékot erősödött az árfolyam. Irán után tehát lecsaptak a spekulánsok is, a befektetők biztonságos menedékek felé rohantak – ahogy ez ilyenkor lenni szokott. Nagobb baj, hogy senki nem tudja, hol van még a vége.  

A kedden a 400-as euróárfolyam főlé lőtt forint egy ideig jobban festett csütörtök délelőtt, mint az előző nap: sikerült is visszakorrigálni a 400-as lélektani szint alá, az erősödés azonban csak ideig-óráig tartott.

Sőt, a hét végére már a 401 feletti árfolyam lett a forint komfortzónája, ami másfél éves a mélypontot jelent. 

Sovány vígasz volt, hogy jó ütemérzékkel egy jó hírt Jó hírt is közölt az üzemanyagárakról Nagy Márton minisztériuma, azaz, hogy szeptemberben a 95-ös oktánszámú benzin átlagára Magyarországon 585 forint volt, ami 20 forintos csökkenést jelent az előző havi adatokhoz képest. Pláne, hogy a hétvégén ismét az emelgetésé volt már a főszerep.

Az viszont igencsak megosztó terv – ha mér Nagy Mártonékról van szó – amelynek hatásaként százmilliárdokkal csökkenhetnek a nyugdíjpénztári megtakarítások. Ugyanis jövőre otthonteremtési célokra lehetne felhasználni az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat. Az NGM becslése szerint 300 milliárd forint mozdulhat meg, ez a benn lévő vagyon egyhetede. Jól látszik, hogy a szaktárca meg vagy győződve arról, hogy aki tagja egy önkéntes nyugdíjpénztárnak, valójában nem is nyugdíjcélra gyűjt, és inkább az ingatlanok felé terelnék a népet. 

Zuhan az ipar, a kormány szerint hidegháboróú van

Ezekhez képest már nem is volt túl nagy meglepetés, hogy bezuhant a magyar ipar: a KSH szerint még a júliushoz képest is csökkenést lehet tapasztalni. A KSH gyorsjelentésében arra is figyelmeztetett, hogy az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.

A teljes ipari termelés teljesítményét azonban továbbra is legfontosabb külpiacunk, a német gazdaság gyenge teljesítménye húzza vissza – legalábbis a kormány szerint:

Az exportvezérelt magyar gazdaságot egy hidegháborús blokkosodás elzárja a piacoktól és a
befektetési lehetőségektől – erősítette meg a Nagy Márton vezette tárca a Kormányinfón  elhangzottakat. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter vezette be ugyanis a politikai közbeszédbe a gazdasági hidegháború fogalmát, amire érkezik majd egy magyar válasz is október végéig. 

Újabb adatok érkeznek - kibukik az infláció is a szekrényből

A héten közli a kiskereskedelem havi számait, ahogy várható egy gyorstájékoztató a külkereskedelmi termékforgalom mutatóiról. 

Várható továbbá a Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatója az államháztartás központi alrendszerének 2024. szeptember végi helyzetéről, majd a hét második felében szintén a KSH tájékoztat

a fogyasztói árak szeptemberi alakulásáról.  

Pénteken jelentik be Osloban a Nobel-békedíj díjazottjait, szombaton pedig összeül az Ukrajna önvédelmét támogató országok csoportja a németországi Ramsteinben lévő amerikai légi támaszponton.