A Napi Gazdaság szerdai számának cikke
Új, komplexebb adatszolgáltatással szorítaná vissza a kormány az áfacsalásokat − derül ki a frissített Széll Kálmán tervből. Az elképzelések szerint jövőre minden belföldi áfaalanynak összesítő jelentést kell készítenie, hasonlóan a már megszokott uniós áfajelentésekhez. A közösségi adószámmal rendelkező cégek − 240 ezer ilyen van − havonta vagy negyedévente kötelesek jelentést készíteni a tagállamokon átívelő ügyletekről. Ez a jelentés azért kell, mert az uniós üzletek áfamentesek, s a fiktív határátlépéssel adó alól mentesülő csalókkal szemben ad kontrollt. Az új belföldi jelentéskészítés 1,68 millió adóalanyt érint papíron.
A leggyakoribb áfacsalás, ha valaki áfás számlát állít ki, de az áfát nem fizeti be utána. Mire a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felfedezi, hogy egy nullás bevallást beadó cég valójában tevékenységet végez és a vevői által jogosan visszaigényelt áfát zsebre teszi, évek is eltelhetnek, ezt a pénzt pedig nagy valószínűséggel sosem szerzi vissza az állam. Az ilyen csalások kiküszöbölésére lenne jó, ha a magyar áfás számlát kiállító eladók és az azok alapján áfát levonásba helyező vevők valamiféle tételes nyilvántartást adnának arról, milyen számlákat bocsátottak ki vagy fogadtak be − mondta Földes Balázs, a KPMG igazgatója.
Az egyelőre nem ismert, mennyire részletes lenne ez a jelentés − az unió ugyanis csak egy sort vár el, így a partner nevét, adószámát és a havi forgalmat. Valószínűleg ennél részletesebb, számlaszintű lenne a belföldi jelentés adattartalma. Utóbbi nem is okozna feltétlenül kezelhetetlen adminisztrációs terhet − persze az ördög a részletekben rejlik. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete kidolgozott egy tételes áfabevallásról szóló tervet még tavaly ősszel, ami a meglévő könyvelőprogramok fejlesztésével egyértelműen megmutatná, mely tételek igényelhetők vissza, s melyek nem. Kérdés, a végső verzió mennyiben idomul majd a könyvelők igényeihez, e tekintetben szkeptikusak a szakértők. Annyi biztos, hogy jelenleg nem lehetséges az adatok kinyerése. Az is biztos, hogy azoknál a cégeknél, amelyek papíralapon kezelik a számláikat, kemény munka lesz az összesítés.
Az összesítő jelentésekkel nem szűnnek meg azonnal az áfacsalások. Az elemzett adatok első körben biztosan jelentős eltéréseket mutatnak majd a befizetett, illetve visszaigényelt összegekben, amit ellenőriznie kell az adóhatóságnak. A lefolytatott ellenőrzések után a fiktív és egyéb, nem működő, csaláson ért cégeket fel kell számolni. Ez mind nagyon időigényes, az is nagy kérdés, hogy az első időkben az adatelemzések során lesz-e elég kapacitása a NAV-nak − mondta Hegedüs Sándor, az RSM DTM partnere. Záros határidőn belül legfeljebb néhány nagy ügy megoldásáról lehet szó − tette hozzá. Összességében nem is feltétlenül a cégek lefülelése itt a legfontosabb, hanem az, hogy a jövőben nehezebb lesz csalni.