Az adóhatóság friss jövedéki statisztikái szerint 2013-ban 9,3 milliárd szál cigaretta került forgalomba a legális piacon, ami az egy évvel korábbit (12,5 milliárd szál) több mint negyedével, 25,7 százalékkal múlja alul. Ez azt jelenti, hogy egyik évről a másikra eltűnt több mint 3,2 milliárd szál, azaz 169,5 millió doboz cigaretta.
Mindeközben a korábban a cigarettapiac rovására növekvő vágott dohány forgalma - a szabadforgalomba helyezési adatok szerint - szabad szemmel alig észrevehetően apadt, gyakorlatilag stagnált. A szivar és szivarkaforgalom viszont tempósan bővült, az 504,5 millió darabos éves mennyiség bő egyötödével több az egy évvel korábbinál. Ezeket a forgalmi adatokat mutatja az alábbi ábra:
Ehhez képest első, de még második pillantásra is furcsa lehet, hogy a dohánygyártmányok után befizetett jövedéki adó mindössze 10 százalékkal esett vissza. Az eltérő ütem csak részben magyarázható a 2012 decemberi adóemeléssel, valamint az árrés tavalyi növelésének adótartalom-emelő hatásával, illetve a cigaretta- és a vágottdohány-forgalom eltérő alakulásával. (Az árrés emelése úgy növeli az adótartalmat, hogy a cigaretta jövedéki adója két részből tevődik össze: szálanként 12,5 forint a fix tarifa, plusz az árrést és az áfát is tartalmazó kiskereskedelmi ár 31 százaléka, de legalább szálanként 24,92 forint. Vagyis ha a magasabb árrés miatt nő fogyasztói ár, növekszik a "mozgó" jövedékiadó-rész is.)
Az áfabevételekkel együtt számolva tavaly 40,9 milliárd forinttal kevesebb adót sikerült beszedni a dohánytermékek után, de a teljes bevétel így is meghaladja a korábbi évekét. Az, hogy az áfabevételek a jövedékiadó-bevételeknél is kisebb tempóban, 6,5 százalékkal csökkentek, az olcsóbb termékek térnyerését jelezheti. A NAV szerint egyértelmű, hogy a dohányfogyasztók nagy része a cigarettáról áttért a fogyasztási dohányra, emiatt ezen a téren fogyasztásnövekedés tapasztalható.
A százmilliárdos kérdés...
Ennél is érdekesebb lehet, hogy a 2013-as jövedékiadó-bevételek bő százmilliárd forinttal kisebbek annál, mint ami a NAV által közölt dohánypiaci forgalomból és a minimum adómértékekből adódna.
Ha ugyanis összeszorozzuk a szabadforgalomba hozott cigaretta- és vágottdohány-mennyiségeket az adóminimumokkal, az elmúlt évre 413,7 milliárd (cigaretta: 348,5 milliárd, dohány: 65,3 milliárd) forint jövedékiadó-bevétel jön ki, ami közel 13 százalékkal múlja alul a 2012-re hasonló módon kalkulált adatot.
A NAV szerint ezzel szemben 311,6 milliárd forint jövedéki adó folyt be a költségvetésbe az elmúlt évben, ami az egy évvel korábbinál 33,1 milliárd forinttal kevesebb. (2012-re a szabadforgalmi adatokból 474,6 milliárdot kalkuláltunk, míg a hivatalos NAV-statisztika 344,7 milliárd forintot mutatott.)
...és a válasz
A szabadforgalomba bocsátási adatok és az adóbevételi adatok soha nem járnak "párban" - válaszolta a jelentős különbség okát firtató kérdésünkre Suller Attila, a NAV vám- és jövedéki szóvivője.
A szabadforgalmi adatokat ugyanis az adóraktárakból történő kitárolási mennyiségek adják (tehát arról a mennyiségről van szó, ami kereskedelmi forgalomba kerül, ami viszont nem egyenlő a ténylegesen értékesített/elfogyasztott mennyiséggel), az adóbevételi adatok viszont az egyes dohánygyártmányok adójegyei után keletkeznek (azaz az adó megfizetése az adójegy megvásárlásával történik).
Amennyiben adóemelés történik, a piac úgy reagálja le, hogy hirtelen megugrik a szabadforgalomba bocsátás (azaz a kereskedők raktárkészletet halmoznak fel) és egészen addig nem történik újabb (vagy nagyobb mértékű) kitárolás, ameddig az aktuális készlet el nem fogy - mondta Suller Attila.
A trafiktörvény életbe lépésekor például az történt, hogy a július 15-éig el nem adott készleteket a gyárak visszavették a boltokból, majd újra kiszállították a trafikokba. Ez meg is látszott az adatokon: a szabadforgalomba hozott cigaretták és szivarkák mennyisége júliusban bő egyharmadával zuhant júniushoz képest, amit augusztusban közel 43 százalékos ugrás követett. A valós fogyasztást tükröző jövedékiadó-bevételek ugyanakkor viszonylag stabilak maradtak ezekben a hónapokban. (Ezek az adatok viszont nincsenek megbontva, azaz nem tudni, hogy a cigaretta és a vágottdohány jövedékiadó-bevételei hogyan alakultak.)
Mekkora lehet a feketepiac?
Amint arról beszámoltunk, a NAV elismeri, hogy nőtt az illegális dohánypiac aránya, de szerintük nem igaz a GfK piackutató azon állítása, amely szerint megduplázódott volna a feketepiacon vevőre talált mennyiség. A GfK és a KPMG adatai alapján tavaly illegális forrásokból 1,080 milliárd szálat füstölhettek el a dohányosok a 2012-es 650 millió után.
A különbség, azaz 430 millió szál minimális jövedékiadó-terhe 16,1 milliárd forintot tesz ki, vagyis a 2012-ről 2013-ra eltűnt több mint 33 milliárd forint felére meg is lehet a magyarázat. Ezek után a kérdés az, hogy a másik feléből, vagyis a 17 milliárdos kiesésből mennyit magyarázhat az áremeléssel is megtámogatott fogyasztáscsökkenés és -átrendeződés, illetve mennyit az illegális dohányból házilag készített cigaretták térnyerése.