2017-ben Magyarország a Visegrádi-tagállamok között az utolsó helyen állt az átlagbérek nagyságát tekintve a szervezet korábbi elemzése alapján. Eszerint ugyan 2021-re bár mérséklődik majd a magyar bérhátrány, de érdemben egyik országot sem közelítik meg a hazai fizetések. A 2019. évi költségvetés alapján viszont ennél intenzívebb javulás jöhet, de ez érdemi változást nem ér még el a régiós összehasonlításban.

Az adatok alapján 2018-ban a várakozások szerint Romániában lesz a legnagyobb a béremelkedés üteme. Ugyanakkor a magyar növekedési ütem jónak mondható, és ez mindenképpen azt jelenti, hogy csökken a többi V4-tagállamhoz mért lemaradásunk.

Kapcsolódó

A 2019. évi költségvetési törvényekben szereplő előrejelzések (adatok %-ban az előző évhez képest)
2018201920202021
bérekinflációbérekinflációbérekinflációbérekinfláció
Csehország9,32,38,32,35,52,35,42,3
Szlovákia6,22,66,32,56,22,55,42,5
Lengyelország5,62,35,62,35,52,55,52,5
MAGYARORSZÁG10,72,58,82,76,32,95,93
Románia13,63,59,32,87,52,57,32,3
Forrás: Policy Agenda

 

 

Az elkövetkező három évre vonatkozó prognózisok azonban már mérsékeltebb béremelési ütemet mutatnak Magyarországon is, mivel az idei 10 százalék feletti mértékhez képest éves átlagban 7 százalékra fog csökkenni. Az látszik, hogy ha csak akkora mértékben emelik a béreket a régióban, ahogy a költségvetési tervezetekben szerepel, akkor megtörténik Magyarország bérfelzárkózása a lengyel-cseh-szlovák hármashoz. De ez csak a különbség csökkenését jelenti, nem utolérést: az átlagfizetések mindegyik országban még mindig minimum 10 százalékkal magasabbak lesznek, mint Magyarországon. Csehországot nézve pedig megmaradna a 30 százalékos bruttó bérkülönbség.

Románia esetében nem kell továbbra sem arra számítani, hogy utolérné a magyar bérszínvonalat, de 5 százalékponttal csökkenne a különbség az előzetesen vázolt bérnövekmények mellett - írják a kutatás szerzői.

De ez csak előrejelzés: akár a magyar értékek is javulhatnak, mivel a tervezetek csak jelzésértékűek. Épp itthon a kormány azt az előrejelzést adta, hogy 2015-2018. között évi 2,7 százalékos lesz a béremelkedés üteme, amely mégis 8,5 százalékos évenkénti szintre ugrott - köszönhetően a  minimálbér kétszeri emelésének, és a munkaerőhiánynak.

Az adatok azt mutatják, hogy jelen állapotában a magyar béremelkedési ütemezés kevés ahhoz, hogy a magyar bérek ne legyenek jelentősen kisebbek, mint közvetlen versenytársaink esetében. A különbség csökkenéséhez a most zajló bértárgyalásokon, és főleg az alacsonyabb növekedési ütemű 2020-2021-es években a tervezettnél magasabb nettó béremelés kell. Ehhez pedig az adórendszer változtatása szükséges - összegzi elemzését a Policy Agenda.

A magyar béremelések jövő évi számairól még nem sikerült megállapodnia a munkáltatói és munkavállalói oldalnak. Utóbbiak legalább kétszámjegyű emelést akarnak, de ezt a foglalkoztatók egyelőre nem támogatják - ahogy arról itt beszámolt a Napi.hu is.