A 2017-es tél extrém hidegnek számított, hiszen a mínusz 8 fokos országos napi átlaghőmérséklet az elmúlt évek átlagait nézve egyáltalán nem megszokott Magyarországon, főleg, hogy voltak olyan területek, ahol huzamosabb ideig ennél is jelentősen hidegebb volt. "Ilyenkor a távhőtermelő erőművek dolgozói is az időjárás-jelentéseket nézik, próbálják felmérni, hogy mi vár majd rájuk az elkövetkező napokban, hetekben" - árulta el Varga Viktor.

A szélsőséges időjárás ugyanis esetenként "nem normál üzemmenetet" eredményez, ilyenkor általában az egész energiaszektor készül a kisebb-nagyobb megoldandó problémákra, üzemzavarokra. "Mínusz 15 fok alatt a szenes erőművek például működési problémákkal szembesülhetnek, hiszen befagyhat a tüzelőanyag, de például a depóniagázos erőműveknél is nehézkes kinyerni a gázt a hulladéklerakókból ekkora fagyban" - magyarázta az ALTEO divízió igazgatója, aki szerint ez a hőmérséklet már a fűtőerőműveknek az alsó tervezési határa, ami jelentősen csökkenti a távhőtermelő erőművek költségoptimalizációs lehetőségeit. "Ilyen hidegben például előfordulhat, hogy nem akkor működtetjük a gázmotorokat, amikor az mondjuk az áramtermelés, vagy a kiegyenlítő energia biztosítása miatt gazdaságilag a legjobban megéri, hanem amikor szükség van a hőjére. Ez extrém esetben jelenthet egy folyamatos magas terhelésen való működést is. Természetesen itt már nem a működés optimalizálása az elsődleges cél, hanem a távhőfogyasztók maradéktalan kiszolgálása" - mondta Varga Viktor. (Nagy tervekről vallott a magyar sikercég - irány Németország?)

Kapcsolódó

Varga Viktor: olyan nincs, hogy leálljon a hőszolgáltatás
Kép: Fotó: Németh Dániel

Ugyanakkor az extrém időjárási körülmények következtében - legyen szó hidegről vagy melegről - jellemzően gyakoribbak a kihívást jelentő feladatok is: műszaki meghibásodások lehetnek a technológián, elfagyások lehetnek, kilyukadhat egy kazán, hogy csak néhány példát említsünk. Ennek ellenére a Budapesten, Tiszaújvárosban, Sopronban, Kazincbarcikán és Ózdon távhőtermelést végző ALTEO szakértője szerint nem kell attól félni, hogy a szélsőségesen hideg időjárás során fűtés nélkül maradnak az otthonok. "Elég nagy a távhő hálózat puffere ahhoz, hogy ilyen esetekben a lakosság ne vegyen észre semmit. Ilyenkor egy kazán kiesése nem okoz azonnal problémát, hiszen ha nincs hirtelen tartalék kapacitás, akkor is órák állnak a rendelkezésünkre, hogy megoldjuk a problémát. Egy 3-5 órás kiesés termelői oldalon például nem elegendő ahhoz, hogy nagyon visszahűljön a rendszer, ennyi idő alatt pedig jellemzően meg lehet oldani egy egyébként megfelelően karbantartott és a fűtési szezonra kellően felkészített erőműben jelentkező problémát. Annak már nagyobb valószínűségét látom, hogy a villamoshálózaton alakul ki egy olyan probléma - például az ónos eső miatt lefagynak és leszakadnak a vezetékek -, ami miatt megszűnik az áramszolgáltatás a fűtőerőműben és az hosszabb leállást eredményez. Ilyen esetre azonban vannak olyan tartalékkapacitások, amelyekkel át lehet hidalni a problémát" - magyarázta Varga Viktor, aki rámutatott arra is, hogy a fűtési szezonban megelőző karbantartások miatt nem állnak berendezések, jellemzően "már csak hibát hárítunk el" a saját karbantartó csapattal, akik "éjszaka, hétvégén, karácsonykor, bármikor" ugrásra készen állnak.

És mi történne akkor, ha azt mondaná az időjárás-előrejelzés, hogy mostantól egy hónapig mínusz 20 fok lesz? "Villámgyorsan beállnánk erre az üzemmentre. Ilyenkor a rendelkezésre álló munkaerőt másképpen allokálnánk és bár valószínűleg több üzemzavarunk lenne, az biztos, hogy nem egy megoldhatatlan helyzettel szembesülnénk, ahol a lakosság és a közületek nincsennek egyáltalán ellátva hővel. Ilyen opció egyszerűen nincs, az ennél szélsőségesebb verziók pedig már inkább katasztrófafilm kategóriának számítanak" - mondta erre Varga Viktor.

Bár azt lehetne gondolni, hogy az extrém hideg jó a távhőszolgáltatónak, hiszen több hőt tud értékesíteni, a helyzet nem ennyire egyértelmű Varga Viktor szerint. "A hazai erőművek - akár a villamosenergia-termelő, akár a hőtermelő egységekről beszélünk - jellemzően mínusz 15 és plusz 30 fok között tudnak normális feltételek mellett működni. Ezek a tervezési alapfeltételek, így vannak méretezve a berendezések. Az ettől eltérő hőmérsékletnél, nem tudnak optimálisan működni, jönnek a kisebb meghibásodások, amelyek mind plusz feladatokat és költségeket jelentenek. Nem véletlen, hogy a tavalyi hideg miatt a rendszerbe termelő erőművek üzemzavarainak köszönhetően a villamosenergia-piacon szokásos 40-50 euró/megawattórás árak 250 euróig szöktek fel. Ugyanakkor például az idei enyhébb tél, semmilyen plusz feladatot nem jelent, hiszen az optimális tartományon belül maradtunk" - mondta az ALTEO energiatermelési igazgatója, aki hozzátette, hogy a tartós de nem szélsőséges hideg időjárás a jó rendszerek üzemeltetőinek természetesen jót tesz.

Varga Viktor: az enyhe tél semmilyen plusz feladatot nem jelent
Kép: Fotó: Németh Dániel

"Pár éve Düsseldorfban jártam, ahol épp egy 600 megawattos gázturbinás erőművet adott át a helyi távhőtermelő. Amikor rákérdeztem, hogyan fog ez a beruházás valaha is megtérülni nekik, azt válaszolták félig viccesen, hogy az egész menedzsment abban reménykedik, hogy onnantól kezdve hosszú, sötét és hideg telek következnek. Természetesen a fő oka a beruházási döntésnek az volt, fontosnak tartotta a lakosság, hogy nagy hatékonyságú, környezetbarát kapcsolt energiatermelő erőmű lássa el a várost hőenergiával" - mesélte ezzel kapcsolatban Varga Viktor.

Más a helyzet az ipari energiaszolgáltatás területén

A szakember szerint az extrém időjárási körülmények között sokkal több a feladat az ipari energiaszolgáltatási szektorban, amelyben ugyancsak aktív résztvevő az ALTEO. "A vegyipar például sokkal érzékenyebb terület a távhőszolgáltatásnál, sok ugyanis a külső telepítésű üzem, így minél hidegebb vagy esetleg melegebb van, annál nagyobb az esélye, hogy valami meghibásodik, ennek hatása lehet ránk is, mint energiatermelőre akinek fő feladata az ellátásbiztonság fenntartása és e feladatunknak minden körülmények között megfelelünk." - magyarázta Varga.

"Az ipari energiaszolgáltatásnál sokkal kiélezettebb a helyzet, ha kiesik egy főberendezés, hiszen általában egyetlen fő hőforrás - erőmű - látja el energiával a termelő üzemeket. A hőt ráadásul főleg technológiai célokra, nem csak fűtésre használják és a vegyipari technológia esetleges zavara esetén pedig azonnal cselekedni kell, nem lehet mindig megvárni, amíg elindulnak a tartalék berendezések, hogy majd az megoldja a problémát. Az is hozzátartozik a történethez, hogy az ipari energiaszolgáltatásnál teljesen más igényekről beszélünk, előfordul, hogy az összes berendezésünk a maximális kapacitás közelében működik normál üzemmenet mellett is. Amennyiben kiesik egy egység, akkor az komoly problémákat okozhat, ilyenkor rendkívüli erőfeszítéseket kell tennünk, hogy kielégítsük a partnereink hőigényeit, de a kollégáink felkészültéségének és az általunk üzemeltetett és karbantartott energetikai rendszereknek magas megbízhatóságának köszönhetően túlnyomó részt ezt is meg tudjuk oldani, a vevőink teljes megelégedésére" - magyarázta az ALTEO szakértője.

A cikk megjelenését az ALTEO Nyrt. támogatta