Rendeletmódosítási tervezetet hozott nyilvánosságra a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, amely felháborodást keltett a teljes magyar szépségipari szakmán belül. Nem véletlenül, a 34/2021. (VII. 26.) ITM rendelet módosításáról szóló tervezet alapján ugyanis a továbbiakban a fodrász, a lábápoló, a kézápoló és műkörömépítő tevékenységeket is szakképesítés nélkül lehetne végezni.
A bejelentés nem hidegzuhanyként érte a szépségipari szakmák képviselőit, már hosszú ideje pedzegette a minisztérium, hogy indokoltnak látnák ezt a változtatást.
Már több mint öt éve próbáljuk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részét képező Ágazati Készségtanács (ÁKT) tagjaival – akikkel gyakorlatilag az egész szépészeti ágazatot képviseljük – segíteni a döntéshozókat a tanácsainkkal
– nyilatkozta az Economxnak Hajas László, a Magyar Fodrász Kozmetikus-Körmös Egyesület (MFKKE) elnöke. A mesterfodrász konstatálta, a rendeletmódosítási javaslat annak ellenére született meg, hogy az ÁKT több alkalommal is jelezte, nem tartják jó ötletnek ennek a megvalósítását.
„Van egy úgynevezett deregulációs besorolás, amely a szakmákat osztályozza. Eddig a négyes kategóriában voltak szinte kivétel nélkül a szépségipari szakmák, de most átkerülhetünk a kettes kategóriába. A nagy felháborodás oka pedig, hogy a kettes kategórián belül mindenki úgy végezheti a munkáját, ahogy csak akarja – akár szakképesítés és felelősség nélkül is”
– magyarázta Hajas László.
Móró Gabriella, a Professzionális és Innovatív Szépségipari Szakemberek Egyesületének (P.I.SZ.SZ.E.) elnöke kiemelte, több kollégájával is egyeztetett ebben a kérdésben, és több forrásból is azt az információt kapta, hogy Európában nem ez a tendencia. A kontinens többi országában inkább az a jellemző, hogy szigorítják a szépészeti szakma képviselőivel szemben támasztott elvárásokat.
Korábban írtuk: Eltörölné a képesítést bizonyos munkakörökhöz a gazdaságfejlesztési miniszter
A tervezetről társadalmi egyeztetést kezdeményezett a kormányzat, szeptember 22-ig várták az állampolgári észrevételeket. >>>Hajas László is kijelentette, furcsa, hogy sok esetben az osztrák és a német rendeleteket, szakmai előírásokat tartja a magyar országvezetés irányadónak, ebben a kérdésben azonban ez nem érvényesül.
Veszélyes üzem
Móró Gabriella szerint
a kormányzati kommunikáció alapján a módosítással az lenne a cél, hogy munkalehetőségeket teremtsenek munkanélkülieknek, mégpedig olyan területeken, amelyek nem igényelnek magas szintű szaktudást.
„Mi azonban ezt nagyon veszélyesnek gondoljuk” – mondta.
A szépségipari ágazat képviselői mind azzal érvelnek a tervezett rendeletmódosítással szemben, hogy súlyos egészségügyi kockázatokkal jár, ha a – sokszor vegyszerekkel dolgozó – szakemberek megfelelő szakképzettség és tudás nélkül veszik kezelésbe a vendéget.
Márpedig a közösségi oldalakon már most is bőségesen lehet szépségipari kontár munkákat ábrázoló posztokba futni. Félő, hogy a rendeletmódosítással ezeknek a száma exponenciálisan növekedne.
„A mi szakmánkban sajnos rendkívül sok a veszélyforrás. Ha például a fodrász szőkítéskor letöri a hajat, évekbe is telhet, mire rendbe jön, de akár a fejbőrt is tönkre lehet tenni” – hangsúlyozta Hajas László.
Kiemelte, a módosítási tervezet a legnagyobb felháborodást a pedikűrösök körében váltotta ki.
A lábujjcsonkítások 20-30 százaléka rosszul elvégzett pedikűrösi munkára vezethető vissza
– mutatott rá a mesterfodrász.
Még reménykedik a hazai szépségipar
Bár a rendeletmódosítási javaslat már megszületett, Hajas László elárulta, kollégáival együtt még reménykedik benne, hogy a beígért fordulat végül elmarad. Abban bízik, hogy a hatalmas szakmai felháborodás még jobb belátásra bírhatja a döntéshozókat.
Kiemelte, számos petíció is indult ebben az ügyben. Ide sorolható például a Kéz és lábápolók szakmai oldalának aláírásgyűjtése is.
Most komolyan a sufni tuningot szeretnénk erősíteni?
– olvasható a petíció szövegében.
A tervezett módosításokkal, azok hátterével kapcsolatban felkerestük a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot is. Kérdéseinkre azonban a cikk megjelenéséig nem érkeztek válaszok.