Emmanuel Macron francia elnök és szerb kollégája, Alekszandar Vucsics több milliárd eurós megállapodást kötöttek. Az üzletet az sem akadályozza, hogy biztonsági aggályok merültek fel a Moszkvával és Pekinggel is szoros kapcsolatot ápoló Belgrád külpolitikája miatt, és a lítiumbányák bővítése miatt jelenleg is zajló nagy szerbiai tüntetéseken is átlendültek.

A két fél 11 kétoldalú megállapodást írt alá, köztük egy tucatnyi francia gyártmányú Rafale vadászrepülőgépre vonatkozó üzletet, továbbá kritikus nyers ásványi anyagok, például lítium eladását, valamint a nukleáris program fejlesztését Szerbia növekvő energiaigényének kielégítésére – számolt be róla a Politico.

„A ma aláírt megállapodás történelmi jelentőségű. Látom, hogy sokan felháborodnak azon, hogy Szerbia kapcsolatot tart fenn Oroszországgal és Kínával, de én tiszteletben tartom az ország szuverenitását” – mondta Emmanuel Macron, és hozzátette, hogy Franciaország kielégítő garanciákat kapott a repülőgépek eladásáról folytatott tárgyalás során. A Dassault Aviation céggel kötött szerződés értelmében Szerbia a repülőgépeket egy 2,7 milliárd euró értékű logisztikai csomaggal és pótalkatrészekkel együtt kapja meg.

Ez egy hatalmas üzlet számunkra. Hozzájárul hadseregünk műveleti képességeinek jelentős növeléséhez

– mondta a szerb elnök.

Vasszilárd barátság Pekinggel

További megállapodásokat írtak alá az Électricité de France és a Francia Fejlesztési Ügynökség képviselői. Vucsics visszautasította a francia újságírók kérdéseit a Pekinggel és Moszkvával való kapcsolataira vonatkozóan: „Nem fogok bocsánatot kérni ezért. Tudom, hogy Emmanuel azt szeretné, ha szankciókat vezetnénk be Oroszország ellen. Ám ezt nem tettük meg, és nem is szégyelljük a döntésünket.”

Vucsics a hatalmon töltött egy évtized alatt szoros kapcsolatot épített ki Moszkvával, különösen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki az elmúlt tíz évben kétszer látogatott Belgrádba.

Baráti a viszonya Hszi Csin-ping kínai elnökkel is, aki a covid utáni első európai látogatásának részeként külön látogatást tett Belgrádban. A kínai állami média a kétoldalú kapcsolatukat „vasszilárd barátságnak” nevezte, amely kategóriát a Peking által valóban nagyra értékelt országoknak tartják fenn.

Macron látogatására az országban zajló, az EU által támogatott lítiumprojekt elleni nagyszabású tüntetések nyomán került sor. Amikor Olaf Scholz német kancellár, Maros Sefcsovics, az EU Green Deal vezetője és Vucsics a múlt hónapban aláírták a bánya uniós támogatását biztosító megállapodást, az egyik legfontosabb érv az volt, hogy a projekt közelebb hozza Szerbiát az EU-hoz.

Az aláírás azonban nehéz helyzetbe hozta a szerb vezetőt, mivel újjáélesztette a bánya elleni tömegtiltakozást, amely a protestálók szerint gazdasági kizsákmányolásra és környezetszennyezésre ítéli az országot, és a nyugati normákat még távolabbra helyezi. 

Vucsics erre adott reakciójában azzal vádolta a tüntetőket, hogy a Nyugat támogatásával a ő megbuktatására készülnek.

A kormány, amelyet a Szerb Haladó Párt és politikai szövetségesei vezetnek, a széles körű elégedetlenséget úgy próbálta elfojtani, hogy az ország független hírügynökségeit vette célba, és elismerte, hogy „Szerbia ellenségeinek listáját” állította össze, sőt névtelen politikai mozgalmakat is létrehozott, hogy a bánya támogatását statisztikailag növelje.

Egy lírikus belgrádi udvarló

„Franciaország úgy szeret téged, ahogy te szeretted őt!” – hirdette Emmanuel Macron még 2019-ben, a szerb fővárosban tett legutóbbi látogatása során, és szerbül elmondott beszédét gyakran szakította meg a belgrádi Kalemegdan erődparkban összegyűlt tömeg lelkes éljenzése.

Ezúttal az udvarlás még látványosabb volt. Kétnapos látogatása előtt a francia elnök 1400 szavas levelet küldött a szerbiai napilapoknak, amelyben ismét lírai hangot ütött meg „a minket, franciákat és szerbeket összekötő kötelékek erejéről és életerejéről” értekezve, és azt mondta, hogy a látogatás célja

a mi oly értékes barátságunk ápolása és elmélyítése.

„A látogatás kétségtelenül nagy jelentőséggel bír Szerbia számára. Macron elnök az Európai Unió egyik legfontosabb vezetőjeként vállalta, hogy Szerbia védelmezője lesz, és gyakran támogatta Vucsics politikáját annak ellenére, hogy őt az autokratikus vezetési stílusa miatt az Európai Unió kritikával illette”” – jegyezte meg Bosko Jaksics külpolitikai elemző a Politicónak.

Macron levelében és csütörtöki közös beszédük során is a baráti kritikus szerepét vállalta, aki megpróbálja Szerbiát finoman a helyes irányba terelni.

„Gyakran egyetértünk, de még akkor is, amikor nem ez a helyzet, mindig tiszteletben tartjuk egymást” – jelentette ki a francia államfő a Szerbia Palotában tartott sajtótájékoztatón. Ami döntő fontosságú, hogy Belgrád mindig is számított Párizs támogatására, amikor más országok sarokba szorították.

Kép: Facebook

Ez egy win-win játszma

Májusban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megszavazta, hogy Koszovó – Szerbia egykori déli tartománya, amely 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, amit Belgrád a mai napig nem ismert el – tagja legyen az emberi jogi szervezetnek.

Franciaország azon országok között volt, amelyek megakadályozták az Európa Tanács végső szavazását, arra hivatkozva, hogy Pristina nem tett megfelelő erőfeszítéseket a Szerb Települések Szövetségének létrehozására, amely testület a koszovói szerb kisebbség képviseletére hivatott.

Jaksics szerint Szerbia és Franciaország is sokat nyerhet a megújult szövetségből: „A francia érdekek elsősorban gazdasági és pénzügyi jellegűek, míg Vucsics érdeke az, hogy támogatást kapjon a Nyugattól saját politikájához.”

A lítium tárhatja szélesre az EU kapuját Szerbia előtt

Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában jelentős lítiumkészletekre bukkantak, ami alapvetően alakíthatja át a régió gazdasági és geopolitikai helyzetét. Jelen pillanatban az Európai Unió került versenyelőnybe a készletekért folytatott küzdelemben, ami új lendületet adhat akár a csatlakozási tárgyalásoknak is.2021-ben a társadalmi nyomás hatására leállították, most azonban újraindítják a Rio Tinto vállalat 2,4 milliárd eurós lítiumbányászati projektjét Szerbiában. A Jadar folyó mentén található lelőhelyek a világ ismert lítiumkészletének 1,3 százalékát rejtik, ami évente 58 ezer tonna lítium kitermelését teszi lehetővé. Ez a mennyiség az EU jelenlegi lítiumszükségletének 90 százalékát, 2030-ig pedig 13 százalékát fedezheti.

Szerbia hatalmas készletei révén a világ egyik lítiumnagyhatalmává válhat. A projekt gazdasági és geopolitikai jelentőségét tovább növeli, hogy az ország stratégiai megállapodást kötött az EU-val és Németországgal a kritikus nyersanyagok terén. A szerb kormány ígéretet tett, hogy nem ad el lítiumot kínai autógyártóknak, helyette olyan európai autógyártókat részesít előnyben, mint a Mercedes-Benz, a Volkswagen és a Stellantis.