Hosszú távon szükség van az IMF-megállapodásra, de az mégsem biztos, hogy meglesz - hangzott el a szakértői vélemény a Corvinus Egyetemen megrendezett "a magyar gazdaságpolitika az IMF-tárgyalások tükrében" című kerekasztal-beszélgetésen. A magyar kormánytól stabil és kiszámítható fiskális politikát és az adósság hosszú távú kinövésének feltételeit várták megválasztásakor mind a gazdasági szereplők, mind a választópolgárok, sőt a piacok is, és várják ezt ma is, ám ehelyett kiszámíthatatlanságot kaptak - mondta el Csillag István, az Óbudai Egyetem docense, volt gazdasági miniszter. Csillag szerint muszáj hozzányúlni azokhoz a rendszerekhez, ahol a kormány most sokkterápiát alkalmaz, ám a mikéntet nem tudták elmagyarázni sem a finanszírozóknak, sem pedig a választóknak és ez nagy hiba.

Alapvető probléma a hitelesség hiánya a kormány megalakulása óta, ami Csillag István szerint arra vezethető vissza, hogy nem hirdettek meg koherens gazdaságpolitikát, és amilyen szerkezeti intézkedéseket lebegtettek, attól később inkább visszaléptek. Márpedig hitelességre ma nagy szükség van, elsősorban ezt akarjuk "importálni" az IMF-től is, hiszen kint lehet maradni a piacon, ám hosszú távon a jelenlegi növekedési pályával az egyébként is magas adósságszint nőni fog. Marxot idézve Csillag szerint "az idő vagy érlel, vagy rohaszt."

Kapcsolódó

Taktikai hiba

Zsoldos István, a Mol vezető közgazdásza úgy látja, hogy egyre szűkülő folyosóba hajtott be a magyar gazdaságdiplomácia, amit alapvető taktikai hibákra lehet visszavezetni. Zsoldos szerint ugyanis, ha kell a hitel, annak feltételeit jobb lett volna minél előbb teljesíteni, mivel az időhúzással csökken a kivitelezés hatékonysága. Mint mondta, ha ősszel lesz is megállapodás, akkor a kiigazítást a 2013-as költségvetésben kell végrehajtani, ami viszont már választási év. Ebből Zsoldos szerint az következik, hogy egyre nagyobb esélye van a tárgyalások elmaradásának. A közgazdász szerint Magyarország helyzete különleges, nem szabad más fejlődő országokéhoz hasonlítani, például azért nem, mert egy politikai közösség tagjai vagyunk, ezért érthető okokból ez a közösség politikai elvárásokat is megfogalmaz.

Magyarország helyzete azért is eltér több térségbeli államétól, mert tetemes, a GDP mintegy 20 százalékát teszi ki a rövid lejáratú adóssága, ez magasabb, mint a latin-amerikai országoké. Vagyis erős a finanszírozási kényszer, csak ideig-óráig lehet kint maradni a piacokon, de alapvetően a forrásköltségeink a külső hangulat alakulásától függnek, ott pedig bármikor bekövetkezhet egy radikális szélirányváltozás, ami az IMF karjaiba lökheti az országot. Zsoldos szerint viszont, ha lesz is megállapodás, azzal nem zárul le a történet, sőt bizonyos értelemben csak újabb útelágazásokhoz ér az ország, amit a negyedévente esedékes felülvizsgálatok fognak megtestesíteni. Itt bármikor újból fordulhat a kocka és halogató magatartásba mehet át akár az IMF, akár a magyar kormány, ami a mostani problémát visszatérően a felszínre hozhatja. Erre van is precedens Zsoldos szerint, sok IMF-megállapodás a későbbiekben szétesik, ez Magyarországon is szempont lehet.

Rossz a hangulat

Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint már csak azért is szükséges a megállapodás, mert a magyar kormány korábban jelezte az igényt. Inkább taktikai lépésnek tűnt a halogatás, viszont erről bebizonyosodott, hogy rossz taktika. Bod Péter Ákos úgy érzékeli, hogy rossz a hangulat a tárgyaló partnerek között, és elég sok sérelem halmozódott fel. Ráadásul az utóbbi időben több fontos változás is történt, ami rossz irányba befolyásolta a megállapodás esélyét. Az egyik ilyen, hogy a nemzetközi környezetben Magyarország jelentősége alapvetően leértékelődött, emellett kiderült, hogy az a növekedési modell, amellyel megpróbálta volna a gazdaságpolitika kinőni az adósságot, nem vált be.

Pályakorrekcióra van szükség ahhoz, hogy a versenyképességi rangsorban Magyarország visszaszerezze a 10 évvel ezelőtti helyét - mondta Chikán Attila. A helyzettel való reális szembenézést nevezte elsődleges szempontnak Chikán Attila, hozzátéve, hogy a 10 év alatt meghirdetett egymillió munkahelynek például nincs realitása. Az egyetemi tanár előadásában sürgette az EU/IMF megállapodást, a bankokkal való tárgyalások után a hitelezés felpörgetését, és a termelékenység javulását szolgáló reálgazdasági lépéseket, emellett az innováció támogatását. Amíg nincs gazdasági növekedés, alig nő a foglalkoztatás és az adórendszer a szétesés jeleit mutatja, addig nincs esély a versenyképesség javítására - hangsúlyozta az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Egy konkrét példával jellemezte Chikán Attila a kormányzati állapotokat: amíg a közösségi közlekedés a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik, addig a logisztika a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.