Bár az utóbbi napokban, hetekben joggal érezhettük úgy, hogy minden a csütörtökön elrajtolt Sziget-fesztiválról szól, a buli továbbra is alapvetően a külföldiek számára jelent izgalmat és tartalmas nyári kikapcsolódást a magyar fővárosban. Ez pedig nem csak afféle városi legenda: visszaigazolják a friss számok is.

Az idén harminc éves fesztivál, amely hat napon át tart az Óbudai-hajógyári szigeten, ezúttal hatvankét országból vonultat fel fellépőket mintegy negyven programhelyszínen, a közönség tagjai pedig több mint száz országból érkeznek a fesztivál szervezői szerint.

A Sziget látogatottsága stabilan növekedett az évek, évtizedek alatt: míg például 1993-ban 43 ezer fő bulizott a Hajógyári-szigeten, tíz évvel később már körülbelül nyolcszor annyian, 353 ezren váltottak Sziget-belépőt. Ezt egy nagyobb ugrás a húszéves évforduló után, 2014-ben követte 416 ezres látogatói számmal, míg az eddigi rekord 2018-ban volt 565 ezer fővel.

Miután a pandémia miatt 2020-ban és 2021-ben is elmaradt a Sziget-fesztivál, tavaly a rekordévhez képest százezernél is kevesebben, 450 ezren tértek vissza. Az év legnagyobb hazai könnyűzenei és kulturális rendezvénye Kádár Tamás főszervező elmondása alapján azóta is azt célozza, hogy a Sziget a járványhelyzet lecsengését követően visszaszerezze vezető pozícióját az európai fesztiválpiacon.

Érdekli-e a magyarokat a Sziget?

A Napi.hu megbízásából a Pulzus kutatása arra a kérdésre kereste a választ, hogy a magyar lakosság mekkora arányban járt már életében valaha a Sziget-fesztiválon. Illetve, ha erre még nem volt lehetősége, akkor szeretné-e pótolni.

A kutatási adatokból egyértelműen az derült ki, hogy nagyrészt hidegen hagy bennünket az év legnagyobb nyári fesztiválja: ugyanis a magyarok 77 százaléka soha nem is tombolt a Sziget fesztiválon, és ezt egyáltalán nem is bánja.

Kép: Pulzus

Mindennek fonákján a válaszadóknak mindössze két százaléka állította magáról, hogy lelkes Sziget-járó, aki az előző évekhez hasonlóan idén sem hagyja ki a hajógyári szigeti bulizást. Nyolc százalék pedig idén lesz első szigetfesztiválozó.

A nemek arányában nem mutatkozott különösebb különbség, talán egyedül annyi, hogy a nők kevésbé érdeklőnek a Sziget iránt: 78 százalékuk mondta azt, hogy soha nem volt a Szigeten, és nem is érdekli. A férfiak esetében hat százalékkal alacsonyabb volt ezt a választ megjelölők aránya.

Kép: Pulzus

Életkorok tekintetében érdekes összefüggés, hogy a fiatalokat sokkal inkább hidegen hagyja a Sziget-fesztivál, mint a náluk egy generációval idősebbeket. Vagyis a Pulzus-felmérés alapján megállapítható, hogy adott esetben a szülők előbb vesznek jegyet maguknak a Szigetre.

  • a 18-39 éves korosztály 74 százaléka soha nem is volt a Szigeten és nem is érdekli;
  • a 40 és 59 év köztiek 68 százalékos arányban mondták ugyanezt;
  • a 60 évnél idősebbek nem meglepően a legnagyobb arányban maradnak távol a Sziget-fesztiváltól: 86 százalékuk teljes mértékben immunis a Szigetre;
  • mindeközben a középgeneráció közel tizede azt is állítja, hogy ugyan korábban járt már a Szigeten, ugyanakkor idén és a jövőben már meghagyja a fiataloknak a lehetőséget.
Kép: Pulzus

Az iskolai végzettséget nézve az derült ki, hogy az alapfokú végzettségűeket hagyja hidegen leginkább a Sziget, két százalékuk volt csak kint sokszor a fesztiválon, és lesz ott az idén is, illetve ugyanekkora arányban találják drágának a jegyet, ezért nem mennek. 78 százalék sosem szigetelt.

A középfokú végzettségűek szinte ugyanezeket a válaszokat adták, nekik 76 százalékuk ignorálja hagyományosan a Szigetet. A felsőfokú végzettség birtokában lévők azonban már jóval változatosabb válaszokat adtak, ahogy az is egyértelmű: a Sziget leginkább az ő fesztiváljuk.

  • a felsőfokú végzettségűek 5 százaléka már sokszor volt kint a Sziget-fesztiválon és idén sem hagyja ki;
  • 13 százalékuk járt már korábban a Szigeten, amit azonban most már meghagy a fiataloknak;
  • 11 százalékuk szigetelt már, idén azonban már a túl drága jegyárak elriasztják őket;
  • 4 százalékuk nem volt még sosem a Szigeten, de idén végre kihúzza ezt a tételt a bakancslistáról;
  • a 3 generáció közül ők azok, akik a legalacsonyabb arányban nem érdeklődnek a Sziget iránt: 66 százalékuk sosem volt még a Szigeten és nem is érdekli.

A közeli lokáció sem igazán éleszti fel a fesztiválhangulatot: ugyan a városban élők a leginkább Sziget-ellenállók (78 százalék), a budapesti lakosok is hasonló arányban (73 százalék) jelezték: sosem érdekelte őket a Sziget és ez már nem is változik. Tanulságos, hogy a községekben élők is majdnem ugyanekkora számban (74 százalék) vélekednek így, mint a budapestiek.

Kép: Pulzus

Mennyire drága a Sziget?

A teljes magyar lakosságon belül 4 százalék azoknak az aránya, akik ugyan többször ellátogattak már a Sziget-fesztiválra, idén azonban már sokallják a jegyárakat, ezért hagyják ki a mostani bulit. Itt érdemes megjegyezni, hogy jelenleg 38 ezer forinttól lehet még napijegyeket vásárolni, ugyanakkor például a Billie Eilish fémjelezte keddi napra már csak 42 ezerért adják a napi belépőt.

Ugyanez a borsos belépőár érvényes az Imagine Dragons péntekjére és a David Guetta koncerttel megkoronázott szombatra is. A teljes hatnapos fesztiválbérletet idén 155 ezer forintért kínálják, amely magába foglalja a szigeten kempingezést is. Az extra szolgáltatásokat kínáló VIP heti Sziget-bérletet idén 243 ezer forintért lehet megvásárolni.

Visszatérve a Pulzus-kutatás adataira: a nők egy százalékkal találják drágábbnak a Sziget-belépők árait, mint a férfiak. A középgeneráció tagjait, a 40-59 éveseket riasztják el leginkább a jegyek árai az idei szigetes bulizástól, ahogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők lettek e tekintetben idén a leginkább árérzékenyek. A városok lakói szintén igencsak erősen drágállják a jegyeket.

Egy kutatás résztvevői

A Pulzus felmérése a 18 év feletti felnőtt magyar lakosság körében készült augusztus 8. és augusztus 9. között, ezer résztvevő bevonásával.

A válaszadói mintában a férfiak 45 százalékban képviseltették magukat, a nők pedig 55 százalékban. A legfiatalabb, 18 és 39 év közti korosztálynak a 37 százaléka válaszolt, a 40 és 59 év közti középgenerációnak a 34 százaléka, míg a legidősebbek, 60 év felettiek 29 százalékos arányban vettek részt a kutatásban.

A legtöbben (51 százalék) az alapfokú végzettséggel rendelkezők közül mondták el a véleményüket, majd őket követték a sorban a középfokú végzettség birtokában levők (31 százalék), végül a diplomások (18 százalék). A kutatás résztvevőinek 35 százaléka városban él, 30 százaléka községben, 18 százaléka Budapesten, 17 százaléka pedig megyeszékhelyen.