A tárca az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint az önkormányzatok ezután is szabadon dönthetnek arról, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat vagy sem, és ha igen, azt csak önkormányzati vagy vegyes (állami és önkormányzati) fenntartásban kívánják-e működtetni. Ez teljesen tiszta helyzetet teremt: a színház működéséért a fenntartó a felelős - szögezte le az Emmi, amely azt is hozzátette, önkormányzati színház önkormányzati pénzből, állami színház állami pénzből, vegyes fenntartású színház állami és önkormányzati forrásból fog működni.

Álhír!

A kommünikében egyúttal az Emmi határozott álláspontjának nevezte, hogy "a Gothár-féle szexuális zaklatási ügy nem maradhat következmények nélkül". Álláspontjuk szerint "az ellenzék hangulatkeltése a szokásos álhírgyártásra épül". A minisztérium hazugságnak minősítette, hogy meg kell szűnniük fővárosi színházaknak. A főváros, ha akar, teljesen önállóan működtethet saját színházakat, annak minden fenntartói jogával együtt. Fővárosi tulajdonban lévő színház csak akkor szűnne meg, ha a fővárosi közgyűlés úgy dönt, hogy nem kívánja tovább működtetni.

A központi költségvetés "eddig is nagyvonalú és egyre emelkedő" támogatást nyújtott a kulturális intézményeknek, különösen a színházaknak - áll a közleményben. A most benyújtott kulturális törvényjavaslat célja, hogy a közpénzeket átláthatóan használják fel, és ahhoz teljesen világos felelősségi viszonyok társuljanak.

Önmagában az is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő színházakban

- indokolta a tárca a döntést.

Az Emmi szerint a mostani javaslat "semmilyen módon nem változtat" az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatain. Az önkormányzati fenntartású színház működtetéséhez szükséges forrásokat az önkormányzat a saját költségvetéséből biztosítja. Amennyiben az önkormányzat az önkormányzati fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljes körűen nem biztosítja, úgy az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő.

Ebben az esetben a közös működtetésről 30 napon belül a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt. A vegyes működtetés keretében az állam kiszámíthatóbb módon, tervezhetően nyújt támogatást és biztosítja a színház munkatársainak bérfejlesztését - közölte az Emmi.

Nő az önkormányzatok önállósága

Az állami és vegyes fenntartású színházak, "ahogy eddig, ezután is kiszámítható pénzügyi támogatásokra számíthatnak", amelyet megállapodásban rögzítenek majd. Ez garanciát ad a vegyes működtetésű színházak művészeti szabadságára is - fűzték hozzá.

A tárca hangsúlyozza, hogy az állami fenntartású színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja. "Tehát egy, a fővárosi önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színház működésébe az állam, a minisztérium nem szól bele. Így nemhogy csökkenne az önkormányzatok önállósága ezen a téren, hanem nő" - olvasható a tájékoztatóban.

Marad az NKA

Emlékeztettek rá: a minisztérium már előzetesen nyilatkozott arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) sem szűnik meg. Magyarország idén több mint 125 milliárd forintot költött az előadó-művészeti szféra támogatására. Az önkormányzati fenntartású színházak és az évek óta növekvő számú független színházak működésre fordítandó központi költségvetési támogatás folyamatosan nő - hívták fel a figyelmet.

Egyúttal közölték: a napokban átutalják a fővárosi színházak számára az előadóművészeti többlettámogatás harmadik részletét, mintegy 1,2 milliárd forintot.

"A tavalyi évhez képest a fővárosi színházak az állami támogatáson felül összesen 526 millió forinttal kaptak nagyobb összegű előadóművészeti többlettámogatást, a többnyire vidéki nemzeti és kiemelt státuszú kőszínházak pedig 20 százalékkal magasabb forrásból gazdálkodhattak az előadó-művészeti többlettámogatási keretből" - írta a minisztérium.

Támadás a kultúra ellen

A kultúra szabadsága elleni támadásként értékeli az LMP a kormány hétfőn benyújtott kulturális törvénycsomagját, amellyel kapcsolatban az LMP-frakciója az ombudsmanhoz fordul - jelentette be Csárdi Antal és Ungár Péter, a párt országgyűlési képviselői hétfői sajtótájékoztatójukon az MTI szerint.

Csárdi Antal úgy vélte: a Fidesz-KDNP nem heverte ki az önkormányzati választás eredményét, ezért a sokadik olyan törvényjavaslatot nyújtja be, amelynek célja, hogy nehezebb helyzetbe hozza az önkormányzatokat, ennek viszont most a kultúra esik áldozatul. A képviselő szerint a kormányzat függő helyzetbe próbálja hozni a kulturális intézeteket, illetve kivonul a kultúra finanszírozásából, és megpróbálja ennek felelősségét az önkormányzatokra fogni.

A politikus károsnak és elfogadhatatlannak nevezte a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló előterjesztését, amelynek szerinte az a célja, hogy a kormány "egyszer és mindenkorra bekebelezze a kultúrát". "Aczél elvtárs szeme könnybe lábadna a javaslat láttán" - fogalmazott.

Csárdi Antal bocsánatkérésre szólította fel Kocsis Mátét, mert szerinte a Fidesz frakcióvezetője egy közösségi oldalon tett bejegyzésében a javaslatot indokolva egy konkrét zaklatási ügyet a teljes színházi közösséggel akart összemosni.

Kivételes eljárást? Mire fel?

Ungár Péter szerint semmi sem indokolja, hogy a javaslatot kivételes eljárásban, három nap alatt elfogadják. A kormányoldalon "össze-vissza beszélnek" a törvényjavaslat céljáról, és láthatóan a "fideszes kulturális intézmények" vezetői sincsenek tisztában azzal, hogy mi, miért történik.

Úgy vélte, a javaslat sérti a közművelődéshez és a művészeti szabadsághoz fűződő, alaptörvénybe foglalt jogokat, ezért az LMP frakciója az ombudsmanhoz fordul, aki később az Alkotmánybírósághoz fordulhat az ügyben.

Az LMP képviselője arra kért mindenkit, hogy vegyenek részt az üggyel kapcsolatos hétfői esti, budapesti tüntetésen.