Múlt hét szerdán este 11-kor jelent meg a rendelet, miszerint sok befektetési forma kamatjövedelme után az eddigi 15 százalékos személyi jövedelemadó mellé 13 százalékos szociális hozzájárulási (szocho) adót is kell fizetni. A lépés meglepő, miután eddig ezeket a típusú adókat inkább mérsékeltek, és ez a kormánykommunikációban is jelentős szerepet kapott, ugyanakkor a helyzetet enyhíti, hogy a rendelet szöveg szerint csak addig lesz érvényben, amíg az orosz-ukrán háború miatti vészhelyzet fennáll. Mielőtt rátérünk a konkrétumokra, megnézzük, miért is gondolták most, hogy szükség van ezekre az adókra.

A dolog lényege, hogy mindél több lakossági pénzt állampapírba irányítsanak, ami arra utal, hogy az államadósság fedezése nem teljesen megoldott, és a lakossági pénzeket nagyobb arányban szeretnék ebbe bevonni. A lakossági állampapírokat már ebből a célból 2019-ben adómentessé tették, így versenyelőnyük lett minden más befektetési formával szemben. A mostani lépés ennek gyakorlatilag a folytatása: majdnem az összes alternatív befektetési lehetőségre ráteszik a 13 százalékos adót, hogy még nagyobb legyen az állampapírok előnye.

Ezek után nézzük, mire is tejed ki az új adó:

  • minden bankbetét kamatára, legyen az látra szóló vagy lekötött,
  • kötvényekre és befektetési jegyekre, melyeket nyilvánosan hoztak forgalomba és nyilvánosan forgalmazzák is őket,
  • a nyereménybetétre és a kisorsolt tárgynyereményre,
  • a szövetkezeti tag által a szövetkezettnek nyújtott hitelre.

Ami után nem kell szochót fizetni:

  • lakossági állampapírok,
  • tőzsdei részvények, 
  • a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat,
  • a babakötvény kamata,
  • ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatbevétel.

Az új adó logikája az, hogy olyan befektetéseknél, melyet főleg bankok forgalmaznak, az ügyfélnek sokkal jobban megérje állampapírt venni, vagyis a többi befektetési forma átmenetinek szánt visszaszorítása. A logika szerint valóban állampapírt célszerű így venni, de figyeljünk arra, hogy jövőre már alacsony lesz a tervezett infláció, ennek megfelelően az állampapírhozamok is (maximum 6-7 százalékkal számolhatunk). Ha az alternatív befektetési terméktől még az összesen 28 százalékos kamatadóteher után is többet várunk, ennek megfelelően döntsünk.