A 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett a jövőben 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is meg kell fizetni a megtakarítások kamatjövedelme után – derül ki a Magyar Közlönyben szerda este kiadott kormányrendeletből. 

Az esti fociünnep közben kiadott jogszabály igen komoly szigorítás tehát, amely csaknem megduplázza a kamatokra terhelt közterhek mértékét, méghozzá egy olyan időszakban, amikor a magas infláció miatt így sem könnyű reáljövedelmet produkálni a megtakarításokból.

Magyarán ez azt jelenti, hogy majdnem

megduplázódik a közteher mértéke, száz egységnyi hozamból 85 helyett csak 72 marad a lakosságnál.

A 205/2023. (V. 31.) kormányrendelet alapján a természetes személyeket szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerinti kamatjövedelem (ide értendő az árfolyamnyereség is) után, az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével.

A hitelintézeti betétek, fizetési számlák követelésegyenlegének kamatjövedelme esetében a szocho a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára vonatkozik.

  • A nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik;
  • A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír esetén a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre vonatkozik;
  • A megtakarítási célú életbiztosításoknál a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére vonatkozik.
  • foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak az e rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos részére.

Az adó megfizetése alól tehát csak az ingatlanalapok befektetési jegyei és az állampapírok mentesülnek.

A Portfolio szerint a 13 százalékos szocho bevezetésével két célja lehet a kormánynak: egyrészt a lakossági állampapírok irányába terelnék a lakossági megtakarításokat, másrészt növelni szeretnék a költségvetési egyensúlyt, azaz az állam bevételeit. 

Folyamatosan feléljük a megtakarításainkat, gyűlnek a sötét felhők a fejünk felett

Az elmúlt három évben mindössze a magyarok 16 százaléka tudta növelni pénzügyi tartalékait. Jellemzően a nők élték fel megtakarításaikat. Bővebben>>>